Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-04-24 / 23. szám
X. évfolyam. 1890. 23. szám. Szekszárd, csütörtök, április 24. SZEKSZÁRD VIDÉKE. TOL1TA NT^AIRIMIIEGi-NriE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ér ; Egész évre..........................6 frt. Fél évre ...............................8 frt. Évn egyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, agy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. sz. ZEiixde+ési díjain: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. pási, három lopás, egy rablás, egy zsarolás és egy A szekszárdi r. k. óvoda. A szekszárdi r. k. óvoda kérdésének ügye ma már oly méreteket öltött, hogy nem tartjuk feleslegesnek a kérdéssel ismételve foglalkozni. Múltkori czikklinkben megvilágítottuk azt arról az oldalról, a hol a szív s a lélek szavára hallgatunk, s szembe állítottuk amaz ellentéteket, melyekbe e mozgalom ellenzőinek egy része jutott, mikor el nem árult okokból eontrastba kellett jut- niok szivük jótékonyságával, — másik része pedig megtagadta egy pillanatra lelkének vallásos érzületét. Ma pedig bemutatjuk a kép másik oldalát, a hol eltekintünk a szereplő egyének individuális nézetei —• érzelmeitől — hanem a kérlelhetlen logika száraz következtetéseivel jogi szempontból világítjuk meg az ügyet. És itt kimondjuk, hogy a leghelytelenebb követelmény, melyet az ellenzék ez ügynél forszírozott — a közgyűlés tartása volt. Ismerjük azon nemes intencziókat, melyek az egyleti elnököt n közgyűlés megtartására bírták. Ha sikerült volna azoknak érvényt szerezni, akkor a közgyűlés tartása helyén lett volna s azok érvényesítésével — melyek Döry Dénes kir. tanácsos közvetítő indítványában nyertek kifejezést — a nőegylet díszes múltjában nemcsak nem veszített volna semmit, hanem eddigi működését egy újabb lelkes tettel csak megkoronázta volna. És ekkor a nőegylet nem került volna a vádlottak padjára sem. így azonban csak szerencsének volt mondható, hogy a közgyűlés azon okból, mert a tagok száma megállapítható nem volt — érdemleges határozat nélkül szétoszolhatott — mert különben megérhettük volna, hogy hölgyeink hoznak egy oly határozatot, mely szemben állván a hatóság intézkedésével — egyenesen törvény és jogellenes alapot létesített volna egyleti életünknek legfelsőbb formájában s azt árulták volna el, hogy a közgyűlés többsége nem ismeri saját alapszabályait. Mert akkor mikor a választmány eljárása a hatóság előtt panasz tárgyává tétetett: a panasz illetve kérvény tárgyát éppen az képezte, hogy mondja ki a hatóság váljon helyesen járt-e el a választmány, mikor a 3600 frt segély megszavazását kizárólag’a saját hatáskörébe tartozónak mondotta ki, vagy hogy tartozik az elnök — ki a választmány határozata elleni fellebbezést egyszerűen vissza utasította — e fellebbezést elfogadni s az ügyet a közgyűlés elé terjeszteni. — Ennek eldöntését tehát a panaszt tevők egyeneseit a hatóságtól kérték, tartoztak volna tehát a hatóság ez irányú vóghatározatát bevárni s igy teljesen felesleges volt az egyleti elnököt a közgyűlés megtartására is kényszeríteni. Mert a hatóság vagy kimondja, hogy a választmány helyesen járt el, mikor a 3600 frt végérvényes megszavazását saját hatáskörébe tartozónak tartotta, vagy helyteleníti az eljárást s megsemmisíti a választmány alapszabály-ellenes határozatát. Ha helyesen járt el, akkor a közgyűléshez való appelláta törvénytelen, ha helytelenül járt el, akkor meg a határozatot a hatóság úgyis megsemmisitendi — a közgyűlés tartása felesleges. A közgyűlés tartása tehát ez okból éppen nem volt indokolt és tényleg csak azért is lett ösz- szehiva, mert több oldalról azon remény mutatkozott, hogy a közgyűlésen az ügy valami módon — békés utón. — kiegyenlíthető lesz. Miután azonban ez nem sikerült ma már, mikor a hatósági vizsgálat befejezve s az ügy érdemleges elbírálás alatt a törvényhatóságnál fekszik, mindaddig mig a hatóság végérvényes határozata meg nem hozatik, egy újabb közgyűlés tartása annál inkább teljesen indokolatlan volna, mert a közgyűlési határozatnak — a hatósági intézkedéssel szemben — nem lenne s e m m i érvénye. Nem pedig azért — mert ha a hatóság a választmány eljárását jóváhagyja •— a miről minden jogász s nem jogász, a ki az alapszabályok ide vonatkozó szabályait ismeri, — előre meg van győződve — akkor ez intézkedéssel a közgyűlésnek bár ellenkező, de illetéktelenül hozott határozata is megsemmisül. Ha pedig. — a mi egyátalan nem várható, — hogy a választmány határozata ínegsemmisites- sék, — akkor meg orvosolni valója nem marad fenn a közgyűlésnek s e m m i. Kérdjük már most mire kell a közgyűlés? ~ A „M. kir. posta és távirda rendeletek tára“ legutóbb megjelent száma közli, hogy Nagy-Doroghon az ottani postahivatalnál, azzal egyesitett távirdahivatal nyittatott meg, mely folyó évi márczius 14-e óta működik. = A fegyelmi választmány folyó hó 16-án délután 31/* órakor főispán ur elnöklete mellett ülést tartott, mely alkalommal több fegyelmi ügy tárgyaltatott. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolnavármegye közig, bizottsága főispán ur ő méltósága elnöklete alatt folyó hó 16-án ülést tartott, melyen az egyes előadók jelentéseiből közöljük a következőket: Jelenvoltak : Simontsits Béla alispán, Kurz Vilmos árv. elnök, Fördős Vilmos tiszti ügyész, Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő, Reisenberger Gusztáv pénzügyigazgatói helyettes, Sebők Kálmán kir. főmérnök, Szerónyi Kálmán kir. ügyész, Perezel Lajos, Orffy Lajos, Kramolin Emil, Bernrieder József, Jeszenszky Andor és Bérezel Dezső. Alispnni jelentés. A központi ügyforgalomba beérkezett 1597 drb, az előző hóról hátraléknak maradt 240 drbbal együtt elintézendő volt tehát 1837 drb, ebből elin- téztetett közgyülésileg 161, alispánilag 1459, összesen 1620, hátraléknak maradt 215, közgyűlési tárgyalásra fennhagyatott 2, vagyis viszonyítva a múlt év hason szakában elért eredményhez a hátralék 38°/0-kal csökkent, a közbiztonság állapota a lefolyt hóban a következő adatokkal világítható meg. Feljelentetett két súlyos testi sértési, egy betöréses lopási, három lopás, egy böréses lopási, három lohamis pónzgyártási eset; letartóztatás történt pénz- hamisitási gyanúért egy, hamis okmány használatáért egy, lopásért öt és rablásért két esetben. kir. állainépitészeti hivatalfönük jelentéséből. ügy a megyei mint az állami műutakon megkezdettek mind azon sár behúzási és kavicsolási munkák, melyek múlt őszszel félben hagyatván télen át folytathatók nem voltak, és e munkák nagy részt befejeztetek. A folyó évi közúti építkezések és szállítások biztosítására nézve az állandó választmány közúti szakoszt lya által márczius hó 17-kóre versenytárgyalás hirdettetvén, ennek alapján Tolna vármegye törvényhatósága múlt hó 27-én tartott közgyűlésében a következő útépítkezéseknek vállalkozás utjain foganatba vételét határozta el, illetőleg az ezekre vonatkozó árlejtési eredményeket jóváhagyta, u. m.: 1. A dunaföldvár-előszállási ut folytatólagos építését szintén 1600 f. meter hosszban. 3. A bonyhád-bátaszéki ut folytatólagos építését szintén 1600 f. méter hosszban. 3. Báta községet az állam úttal összekötő ut építését 800 f. méter. 4. A gyönk-hidegkúti utót 1000 f. méter. 5. A szakály-tamásii ut folytatólagos építését 1400 f. méter hosszban. Továbbá ugyan azon közgyűlésében határozattá emelte, hogy fentebb elősorolt építkezéseken kívül a közúti alapból még 20,000 frt a dombo- vár-tamáúi, és bonyhád-báttaszéki utak folytatólagos építésére fordittassék. A posta és távirda ügyekre nézve van szerencséin bejelenteni, miszerint a pécsi m. kir. posta- ék távirda igazgatóság N a g y-D oroghon táviró hivatalt létesített, és az erre vonatkozó küldöncz díj megszabását külön szám alatt kérelmezi. (Vége következik.) FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Budapesti kir. Ítélőtáblától visszaérkezett ügyek. Kir. tábla: Mészáros Sebestyén felperesnek, Rot-fit' tenbil 1 er Vilmos ellen feloldó végzés. — Fuksz Jánosné felperesnek, Fjj János és neje ellen megváltoztató végzés. — Halbeeh József elleni fenyitő ügyben helybenhagyó végzés. — Preiner Éva felperesnek, Farkas M irton ellen megváltoztató Ítélet. A kir. kúriától visszaérkezett ügyek. Kir. kúria: Német György Vidák felperesnek Ranga István ellen helybenhagyó Ítélet. Bűnügyek. K ir. k u ri a : Nyéki Tóth István és neje ellen helybenhagyó Ítélet. — Jankó Lajos és társa ellen megvált. Ítélet. — Korsós István ellen megvált. Ítélet, Polgári ügyek. Kir. tábla: Kis G. Péter és társának Deesi István és társa ellen megvált. Ítélet. ___HELYI HÍREK. — Előléptetések. K a r g Károly szekszárdi pénzügyigazgatót pénzügyi tanácsossá, — R eise n b e r g e r Gusztáv kir. pénzügy igazgató helyettest pedig I. oszt. titkárrá léptették elő.
