Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-04-03 / 20. szám

SzelcszeurcL "V icLélte_ T A N Ü G TT. — Pályázat. A szekszárdi r. k. elemi népis­kolánál, a belvárosban a II, és III. leány osztályokra április hó 20-ig bezárólag két tanítónői állásra pá­lyázat hirdettetik. Évi fizetés 400 frt utólagos havi részletekben és 100 frt lakbér. A kérvények okmá­nyokkal felszerelve a r. k. hitközségi tanács és is­kolaszék elnökéhez nyújtandók be. C S JL R BT O K. Nagypénteken. Hát a Krisztus felfeszítve ? S irgalom nem nyujtatik Annak, a ki üdvre hívta A világnak nemzetit ? Hát keresztről sírba téve Por lesz a mi por vala ? A kivel betölt a lélek : Por telik meg általa ? Hát mi is csak porba szállunk, S létünknek ott vége lesz ? Mint a múló, gyönge pára, Lelkünk csak a légbe vesz? Nem lehet! Csak embereknek Nincs szivében irgalom ; Ez csak, a mit meg nem indít Testi, lelki fájdalom. Nem lehet! Fiad, nagy Isten. Lenn a sírba’ nem hagyod ! Fel, — kikéi, dicsőn, belőle Harmadnapra szent magod. Nem lehet, hogy sírba menve, Örökre ott maradunk : Jő a Krisztus, ki feltámadt, Szól s mi is feltámadunk 1 Tóth István, Budapesti Hírlap. Szerkesztők és laptulajdonosok : Csukási József és Eákosi Jenő. A „Budapesti „Hírlap“ újévvel pályafutása tizedik óvóbe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történe­tében és a „Budapesti Hírlap“ talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodornebb és legkitűnőbb európai sajtó magas­latára emelte. A „Budapesti Hirlap“-ot ebbeli tö­rekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre,' szakadatlannl nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország iutelligeneziája : a világ legfogékonyabb, legméhányosabb és ragaszkodásban leghübb közönsége. A decennium küszöbén elmond­hatjuk, hogy a „Budapesti Hírlap“ a művelt ma­gyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbi- I zás órasi erkölcsi súlyával veszünk részt a vélemé­nyek harczában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az elmúlt és a jelen viszo­nyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita általi alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel ví­vott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde párt­viszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, me­lyek okai és forrása a jelenlegi válság, a „Buda­pesti Hírlap“ minden egyes száma a nemzeti jogok és aspiráeziók diadalmas hőseként szállott síkra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintébben, legbátrabban és legelszántabban nyilatkozott meg a kőzérzület szava. És a mikor a közönség napról- ! napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre j és támogatásunkra jött: a „Budapesti Hírlap“ döntő j erővel működött közre a vitás kérdések mégostrom- j lásában. a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a köz- ! érdek által vezérelt és saját becsületes meggyőző- j désünktől diktált működésünk akkor érle el leg­szebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar em­ber a „Budapesti Hirlap“-ban keeste és találta a nemzeti ügyek legftíradhatatlanabb legszívósabb és legvehemensebb védelmét. Legbuzgóbb iparkodásunk, hogy a „Budapesti Hírlap“ a jövőben növekedett, a miben az elsősé­get nem engedheti át soha senkinek : a legmagya- rabb újság, tartalomban, lélekben, szóban egyfor­mán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nem­zeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatos­sággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesíti magát mindenütt, hogy ugyanak­kor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk ma­gyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türel­metlenségével szolgálni a nemzeti irányt minden­ben és mindenkor. Ez a mi programmunk. É programunkkal nekünk adott igazat a ma­gyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen kozmopolitaságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkal­mas czifra jelszavaktól; nekünk adott igazat mi­dőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is min­dennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Fok­tatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra, a me­lyek a közeljövőben a nyilvános élet minden mun­kására várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, a mi czól- talan, félszeg és becstelen. Ebbéli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a po­litikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pár­tatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pil­lanatra is feladnék. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, úgy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajtáskodást és klikk- szellemet, A mi megfelel a szép és nemes Ízlésnek az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunk­ban, Mi magunk is azzal vélünk legjobb szolgála­tot tenni az irodalomnak, hogy egy sor se jelenjék meg laqunkban, a mely az irodalmi mértéket meg nem üti. Közleményeink irodalmi színvonalának elő­kelősége kezdettől fogva legfőbb gondunkat képezte. El is értük vele azt, hogy a „Budapesti Hírlap“ a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és min- denekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink megválogatásánál mindig szem előtt tartjuk, hogy a legművkltebb és legkényesebb Ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot igazságot és ildomosságot sohssem áldozzuk fel a szenzáczió- nak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a „Budapesti Hírlap“ hű, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar úri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, nogyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 írt 29 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerüb- ben postautalványnyal eszközölhetők közetkező czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kér., kalap-utcza 16. sz. Az egész fürdő-ivad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A „Budapesti Hírlap“ jelenleg rendkívül ér­dekes két kötetes angol regényt közöl : „DOKTOR KUPIDO“ irta Brougtlion Rhoda. E regénynek áp­rilis hó 1-sejéig a lapban megjelent részét (26 foly­tatás) az uj előfizetők külön Innyomatban ingyen megkapják. CSODABOGAHAK II. II. Az x .......i községi biró megnyitó beszéde a kép­vi selőtestület gyűlésén, a regále-ügy rendezése alkalmával. Uraim ék! Jegyző uram tetszése szerint elnöki jogomnál fogva tárgyalok. A tisztelendő urak a filiálisokban temetkezvén, jelen törvényhatóságban résztvenni nem óhajtanak. A járási orvos ur is haláleset fölött tartván szemlészeti bonezolást, szin­tén távol 1 evőleg érvényesül. — Magunk megbízatása tehát a fősulypont, a mely egyesül a méltóságos báró ur kontraktusával. A nép tud alom már pásztor­fogadáskor közzé tette, hogy az az ugari fundamen- i tűm, a mit a tisztelendő ur márczius 15-én a szent székből meghatározott. Szavadzás leszen tehát arra való nézvést, hogy a falu az ősi jogot elengedje e a báró urnák, avagy a tiszttartó urat kérem ezi meg; vagy pedig a kaszszás ki tűd-e mutatni pénztárnoki maradványt, egy a honunkon kívüli községi bika helybeli utalványozására. A Rubistyán Lépőid zsidó pálinka mérése és bor hektózása felül hagyatván a tulajdonos létesítőknek akó szerént való folyóvá tétel végett. Uraimék! A restalláczió megvolt! Az önállóság lefogyott. Azért csak maradjunk a törvény mellett. A kaszszás pedig tudalinazza a főszolgabíró urat, hogy a pénztár ürülékben találtatván: a kép­viselőtestület nem kérelmez másodfokú jegyzői munkatársat. IRODALOM. * A „Protestáns Pap“ czimü kitünően szerkesztett egyházi szakközlöny márcziusi száma is a szokott érdekes tartalommal jelent meg: Sántha Károly a jeles költő igen szop epitafiumot irt bele Geduly és Czekus halála al­kalmával, azonkivül „Nagypénteken“ czimmel egy mély vallási ihletti költeményt. A tartalmas füzet ezeken kivid több alkalmi egyházi beszédet s szakköröket érdeklő közleményt hoz. Előfizetési ára negyedévre 1 frt, mely a szerkesztőkhöz : L á g 1 e r Sándorhoz és Kálmán Dezső­höz küldendő Kölesdre. Meghaltak Szekszárdon. 1890. évi márczius hó 27-tól 1890. ápril hó 3-ig. Kovács Zsigmond, 2 éves, roncsoló toroblob. Ohn László, 8 hónapos, tüdőlob. Boros Ferencz. 14 napos, gör­csök. Simon Teréz, 3 hónapos, tüdőlob, Baka Anna, 1 és 1 * * * 5 *I3 éves, gyermekaszály. NYILTTÉR. fcifcu ÍU'fcntcFtc S’Ottliirfcé ff. F20 bt§ ff. 3‘90 p. 2ftet. (ca. 450 üerfd) SeffiuS) — I berf. rohen» nnb ftiicfmeije pot,o= unb joűfrei bad jyabriP Sépot (#. 0c»ucl»cr!l (ét. u. ét. §of!icf.) gitvid). Tknfter umgefjenö. Briefe íoften 10 ív. 'fiovto. Van szerencsénk a nagyérdemű kö­zönséget arról értesíteni, hogy néhai Schwartzkopf Géza-féle palaczkozott kitűnő minőségű vörös és fe­hér boroknak elárusitását elvállaltuk. Kérjük minél gyakoribb megrendelé­seit és vagyunk kitűnő tisztelettel S A L A M O X T E S T V É K E K fűszer- és csemegekereskedők Szekszárdon, Gerenday-fóle házban. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1609. sz. 1889. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi ható­ság részéről közhirré tétetik, hogy Mátyás László és Mátyás Zsuzsanna férj. László Ferenczné alsónyéki lakosnak önkén­tes árverési, illetve Grósz János szekszárdi lakosnak — előlnevezett Mátyás László ellen, 135 frt tőke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyéb«n a szekszárdi kir. törvóny- szék területén fekvő, AIsó-N7yék községi 404. sz. tjkvbea ifj. Mátyás László tulajdonául felvett 1079. hrsz. rét 224 frt; — 1245 hrsz. rét 346 frt; — 1584. hrsz. szántó 130 frt; — a 3298/a. hrsz. szántó 33 frt; — 202/36/L9. hrsz. legelő 5 frt; 381/19. hrsz. nádas 10 írt; — 1105/2. hrsz. nádas 10 frt; — 1246/6. hrsz. nádas 117 frt; — 3134/68. hrsz. legelő 5 frt;— 3265. hrsz. szántó 49 frt; — és 770. hrsz. kert 67 frt; — az Alsó-Nyék községi 992. sz. tjkvben szinte ifj. Mátyás László tulajdonául felvett 1357. hrsz. rét 87 frt; — 1583. hrsz. szántó 81. frt ; 262/17. hrrz. nádas 80 frt; — 262/19. hrsz. nádas 35 frt és 3134/92. hrsz. legelő 8 frt; — úgy az Alsó-Nyék községi 1032. sz. tjkvben A f. 1—22. sorsz. a. felvett legelő, nádas, rét, füzes és erdőből ifj. Má­tyás Lászlót illető részek 200 frt; — és ugyanazon legelő, nádas, rét, füzes és erdőből Mátyás Zsuzsanna László Fe- reneznet illető részek 100 frt kikiáltási áron az 1890. évi junius hó ö. napjsn délelőtt 9 órakor Alsó-Nyéken a község házánál megtartandó árverésen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kama­tokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Alsó-Nyék község elöljáróságánál megtekinthetők. Szekszárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál, 1890. évi márczius hó 12-én. Kiss Károly, kir. törvényszéki biró. 739. sz. 1890. Árverési hirdetményi kivonat. Folyamodó kérelme folytán a gyönki kir. járásbíró­ság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy Grosch József és neje tabódi lakos végrebajtatóknak, Schmidt Henrikné szül. Muth Krisztina gyönki lakos végrehajtást szenvedő ellen 77. forint 777/a kr tőke, ennek 1883. évi ja­nuár hó 1-től j-iró 8%-os kamatai 24 frt 20 kr per- és vég­rehajtási kérvényezési költségek és j.iru ókai iránt indított végrehajtási iig\ében a végrehajtási árverés elrendeltetik s ehhez kepest a gyönki 465. sz tlkjvben f. 4424 hrsz. alatt felvett s 034 írtra becsült szőlő a', ezennel megállapított ki­kiáltási árban az lböO. évi május hó I sö napján délelőtt 10-órakor a gyönki kir. j árásbíróság tlkvi osztályánál meg­tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át, vagyis 63 frt 40 l<rt bánatpénz tejében a kiküldött kezéhez letenni s a vevő a vételart 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt arwrés jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap, a máso­dikat 2 hónap, a harmadikat 3 hónap alatt, a szekszárdi m. kir. adó- mint letéthivaralba lefizetni köteles, végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Gy ö u k község elöljáróság ganál tekinthetők meg. Kelt Gyönköii. a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, löoU. évi február hó 11. napján. Duzs Lajos, kir. aljárásbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents