Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-03-27 / 19. szám
mester (P. II.) Gaya kir. város polgármesteri hivatalától, Brandt Richard gyógyszerész svajczi labdacsai (egy loboz ára 70 kr) a gyógyszertárakban kaphatók, de meg kell nézni védőjegyét-, mely teller kereszt vörös mezőben, s Brandt Richard névaláírását. — A Sack-féle 25000-ik vetőgép. Az országos gazdasági- egylet közlönye a Budapesten megjelenő „Gazdasági Lapok“ és vele együtt a bécsi és külföldi legtekintélyesebb gazdasági szaklapok szerint Sack Rudolf plagwitz-lipcséi hírneves gazdasági gépgyáros a lefolyt 1889-ik év végével készítette el a huszonötezredik vetőgépet. E szerint e gyár a világ összes vetőgépgyárai közt a, vetőgépgyárai közt a vetőgép gyártás terén az első helyet foglalja el, a mennyiben egyetlenegy sem képes e gépekben eddig ily óriási számot felmutatni. De még éi dsídjli az a körülmény, hogy e gyár az utolsó évben 3678 darab ily vetőgépet adott el, mely szám körülbelül a continencs bármely államának összes gépgyárai által együttesen bá készített és eladott vettőgépek számának számának felel meg. Ez az óriási kereslet képezi a gazdaközönség legfényesebb ítéletét és ebből kitűnik az hogy az egy- egyszerü, könnyű járatú és olcsó Sack-féle vetőgép, melznek szerkezete évek során át tökéletesittetett, az összes rendszerek közt a legelőnyösebb és a gyakorlatban oly czélszerünek bizonyult, hogy évről évre mindjobban terjed. Tudtunkal e vetőgépek két főosztályában készítetnek és pedig sik és dombos, nehéz és könnyű talajnak. Miután már egy kis statisztikával foglalkozunk, nem lesz érdektelen talán azt is tudni, hogy ugyané gyár most boesájtotta ki háromszázezredik ekéjét és ez oly szám, melyhez komentár nem szükséges. A magyar gazdaközönsóg kölömben is annyira ismeri e gyámnak különféle rendszerű és különösen mélyítő ekéit, hogy ezeknek előnyeiről, kitűnő és szilárd szerkezetéről beszélni felesleges volna. A gazdaközönség valóban elismeréssel tartozik Sack gyárosnak és e gyár magyarországi képviselőjének Propper Samu urnák, ki mint okszerű gazda felismerne e kitűnő gazdasági gépek hasznosságát, Budapesten a váczi körút 29. szám alatt levő raktárában a magyar gazdaközönségnek is könnyen megszerezhetővé tette azokat. — Májbetegségek. A máj az'emberi testben a legnagyobb kiválasztó mirigy s működése olyan, mint a szitáé, mely a vérből a tisztátalant átszűri. Miden csöpp vér e szerven megy keresztül. Ha a máj e munkát, vagy épen nem, vagy tökéletlenül végzi és tisztátalanság marad vissza a vérből, az egész rendszer megzavarodik s csakhamar a következő tünetek észlelhetők. Savanyúság a gyomorban, nyelv fehérség, rossz szájíz, fejfájás, oldalszurás, szívdobogás, fül-égés, hideg lábak és kezek, kiütések, álmatlan éjjelek, nehéz álmok, szeszélyes étvágy stb. stb. A Warner-féle Safe Cure a legmegbízhatóbb gyógyszer mindennemű majbetegség ellen. És az alapos kúrát minden esetben jó siker koronázza. — Primmingsbofer József, Haágban, (Felső-Ausztri) ezeket írja: 1887-ben betegedtem meg májban és folyó évi november hóig majdnem folytonosan ágyban fekrő beteg s oly erőtlen voltam, hogy alig binam járni. Novemberben megkezdtem a Safe Cure használatát s ez időre egészségem annyira helyreállt, hogy most üzletemet folytathatom. A Warner-féle Safe Cure 2 frtos üvegekben kapható az ösrnert gyógyszertárakban. Főraktár a Megváltóhoz czimzett gyógytár Pozsonyban és Török József gyógyszertárában Budapesten (81.) TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az őcsényi rablógyilkos kivégeztetése. Tegnap folyó hó 26-án reggel 7h2 órakor hirdette ki 1) e z s ő f f y Géza törvényszéki elnök, Ágoston István és ifj. Závody Albin bírák, Módly Béla jegyző, dr. Baráth Zoltán kir. alügyész, Dömötör László védőügyvéd s nagyszámú közönség jelenlétében D r u b i n a Pál az őcsényi rabi ó- gyilkos előtt az Ítéletet. A gyilkosságot a múlt óv április közepén követte el és julius \égén volt a végtárgyalás, mely alkalommal az ügyet részletesen ismertettük s igy ezúttal nem bocsátkozunk annak ismétlésébe; 2 özvegy asszonyt és egyiknek még meg nem született gyermekét gyilkolta meg. A háromszoros rablógyilkosnak a halálos Ítéletre egy arczizma sem moczczant meg ; szótlanul hagyta el a termet és visszakisérték a fogházba, ahol a kórház helyiségben várta be végső óráit. — Fájth Lajos segódielkész részesítette a lelki vigaszban, nagy töredelmet mutatót' és láthatólag köny- nyen készült utolsó útjára; napközben szivarozott, evett, ivott. Délelőtt 11 drb szivart elszítt; délben négy félét evett: paradicsom levest, borjú sültet, j csirke pecsenyét és sok palacsintát, utánna fekete kávét és bort. Délután meggyónt, aztán imádkozott. Kérte a lelki atyát, hogy Írjon levelet András nevű testvérének és egykori feleségével kivel vadházasságban élt, s kitől egy kis leány gyermeke is van, hogy bocsánatot kérjen mindkettőtől s az utóbbinak pedig lelkére kösse, hogy kis leányukat a becsületes és tisztességes életre nevelje. Délután meguzsonnázott. este pedig jóízűen mcgvacsorált. Aludni nem tudott, kissé lepihent, de nemsokára felkelt s vagy járkált, vagy imádkozott. Reggel felé szalonnát és pálinkát kért, s azt is elfogyasztotta. Tolnáról két szakasz huszárság érkezett reggel 6 órakor a kivégzésre, kik a templom előtti téren a rend fentartására .segédkeztek, mert a városi őrök és a csendőrök bent a kórház udvarán teljesítettek szolgálatot, ahol az akasztás végbe ment. 1/2 8 előtt 10 perczezel beeresztették a közönséget a kórház udvarra, pont fél nyolezkor kivezették az elitéltet, ki Fajth Lajos lelkész karján teljesen összetörve lépdelt. Iíj. Závody Albin törvényszéki bíró felolvasta előtte mindhárom bírósági Ítéletet, valamint az igazságügyminiszteri leiratot, melyszerint 0 Felsége a király sem méltatta kegyelemre s ezután gyönge hangon elbúcsúzott a közönségtől, beismerte, hogy megérdemli a büntetését, kérte, hogy bocsássanak meg neki és imádkozzanak érte. Az- után a bíró átadta az elitéltet az ügyésznek dr. Baráth Zoltánnak, kinek szavaira: „hóhér végezze kötelességét“ megragadták a pribékek az elitéltet és Kozarek végezte funkezióját. 7—8 perez alatt kiszenvedett a szerenc sétlen, arcza eltorzult, nyelve kilógott. 30 perczig maradt a bitófán, aztán 2 óráig a koporsóban feküdt, melyben 11 óra felé vitték le a kórházba bonczolás végett, s ma délután temették kath. szertartás szerint az alsó temetőbe. D r u b i n a Pál 1852. junius 4-ón született Ujhartyánban s igy most 38 éves volt. KÖZSÉG-X ÉLETBŐL. A dunaföldvári járás községjegyzöi egyletének alakuló-közgyűléséről 1890. márcz. 1 1 -én Pakson a következő jegyzőkönyv vétetett fel. Jelenlevők: Decsi Béla (Madocsa), Krisztinkoviek János (Fadd), Lemle Béla (Bikács), Nóvery Sándor (Dana-Földvár), Po- povits Gyula (Paks), Puskás Simon (N.-Keér) Szabó Pál (Györköny), Szigethy József (D.-Szt-György), Takáts Gyula (Paks), Várkonyi Iván (Gindli-Osalád), Witt Sándor (Kaj- daes), községi jegyzők és Tócsi Samuel (Bölcsbe), községi Írnok. Végeztetett: Várkonyi Iván, mint az egylet alapszabályainak megalkotására annak idején kiküldött végrehajtó-bizottsági elnök, meleg szavakkal üdvözölvén az egybegyűlteket, — a gyűlést meguyitott- nek nyilvánítván ki és úgy a maga, valamint Bó- kus József végrehajtó-bizottsági jegyző és Witt Sándor végrehajtó-bizottsági tag nevében bejelenti, hogy a dunaföldvári járás község-jegyzői egyletének általuk szerkesztett alapszabályai a nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumnak Budapesten 1890. évi január hó 25-én kelt 81051 /VII. 889. számú jóváhagyási záradékával ellátya —- leérkeztek, kéri tehát ezen alapszabályok Vl-ik fejezete és 18. §-a értelmében az egylet tisztviselői karát és a választmányi tagokat, a jelenlevők által megválasztatni. A végrehajtó bizottsági elnöknek, ezen bejelentése és indítványa általános helyeslés között, köszönettel tudomásul vétetvén, az egylet tisztviselői karának és választmányi tagjainak megválasztása — következőleg ejtetett meg: első sorban Lemle Béla, másod sorban pedig Witt Sándor egyleti tagok felszólalásukkal móltánynyolni óhajtották Krisz- tinkovich János tiszteletben és közszeretetben megőszült kartársuknak a községi közigazgatás terén szerzett és nem csak e járás, hanem megyeszerte ismert érdemeit és szakavatottságát, őt kérték fel az összes jelenvoltak tetszés és elismerő nyilatkozataiknak kíséretében, az elnöki tisztségnek elvála- lására. Krisztinkovich János azonban az egylet elnöki tisztségének el nem fogadhatását, oly indokokkal okolta meg, hogy az összes jelenvoltak — sajnálattal bár, de mégis kénytelenitve voltak, neki e Szekszárd "V idéke. tekintetben a felmentést megadni és őtet arra kérni, hogy e zsenge egyletet atyai tanácsaival támogatni szíveskedjék, mit ő tőle telhetőleg megtenni — a legnagyobb készséggel meg is Ígért. — Egy idejü- leg az elnöki tisztségre, Várkonyi Iván gindli-csa- ládi jegyzőt, mint a ki már a megyei jegyzői egyleti életműködésénél is, e járás részéről legtevékenyebb részt vett és a ki fáradhatatlan ügybuzgalmáról, az összes jelenlevők előtt ismeretes, — ajánlja maga helyett megválasztatni. Krisztinkovich János ezen indítványa közlel- kesedóssel elfogadtatván. Várkonyi Iván a dunaföldvári járás község-jegyzői egyletének elnökévé egyhangúlag megválasztatott. Az elnök megválasztása után, a választás folytatódván — alelnöknek : Popovich Gyula paksi, jegyzőnek : Witt Sándor kajdacsi, pónztárnoknak : Takáts Gyula paksi, választmányi tagoknak : Krisztinkovich János faddi és Nóvery Sándor dunaföldvári jegyzők lettek egyhangúlag megválasztva. Ezek után Várkonyi Iván elnök hivatkozva az alapszabályok 6 §-ára indítványozza, hogy a járás közszeretetében álló és a jegyzői kar törekvéseit teljes mértékben méltányolni tudó tekintetes Orosz Endre főszolgabiró és Szentiványi Miklós szolgabiró urak az egylet tiszteletbeli tagjainak választassanak és ennek elfogadására „díszoklevél“ átadása melett' testületileg felkéressenek. Elnök ezen indítványa lelkesedéssel elfogadtatván, a „dísz-oklevél“ elkészíttetésével elnök és és jegyző megbizatván és annak testületileg való átadására 1890. évi márezius hó 11-ik napjának détutáni 4 órája tűzetett ki. Egyéb tárgyalni való nem lévén elnök a gyűlést befejezettnek nyilvánította. — Kmf. Witt Sándor, egyleti jegyző. Budapesti Hírlap. Szerkesztők és laptulajdonosok : Csukási József és Rákosi Jenő. A „Budapesti „Hírlap“ újévvel pályafutása tizedik óvébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a „Budapesti Hírlap“ talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodornebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A „Budapesti Hirlap“-ot ebbeli törekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország intelligencziája : a világ legfogékonyabb, legméltányosabb és ragaszkodásban leghübb közönsége. A decenuium küszöbén elmondhatjuk, hogy a „Budapesti Hírlap“ a művelt magyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbízás órasi erkölcsi súlyával veszünk részt a vélemények harczában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az elmúlt és a jelen viszonyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita általi alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel vívott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és forrása a jelenlegi válság, a „Budapesti Hírlap“ minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirácziók diadalmas hőseként szállott síkra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintóbben, legbátrabban' és legelszántabban nyilatkozott meg a kőzérzület szava. És a mikor a közönség napról- napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a „Budapesti Hírlap“ döntő erővel működött közre a vitás kérdések megostrom- lásában. a politikai fordulat és az- uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésünktől diktált működésünk akkor érle eí legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a „Budapesti Hírlap “-ban keeste és találta a nemzeti ügyek legfáradhatatlanabb legszívósabb és 1 egvehe men se b b vedelm ét. Legbuzgóbb iparkodásunk, hogy a „Budapesti Hírlap“ a jövőben növekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek : a legmagya- rabb újság, tartalomban, lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nemzeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesíti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programmunk.