Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-03-20 / 18. szám

SzelcszáLircL "V iclélce_ A Duna mentén lakók, a szigetekre. Eg} általán, ha hasznot akarunk, a méhészetnél sem szabad sajnálni a fáradságot.; hanem mindent el kell kö­vetnünk hogy melleink a mézgyüjtés idejét mentői jobban kill asznál j ák. Újból is ismétlem, hogy méhészkedésünk fő- ezé.lja a mentői nagyobb mennyiségben való méz- gyüjtetése. Ha ezt elértük, az eredmény meg van. Éppen azért, a rajzást, vagy a műrajok készítését, csak úgy mellékesen említettem. Vannak esetek azonban, hogy a szabad rajoztatásra, — szintén a műrajok készítésére is. képesek vagyunk hasznot csinálni magunknak. Utóvégre is az mindegy, bár melyik utón jöjjön a haszon, csak legyen. Az állattenyésztés terén is vannak, a kik pld. tehene­ket egyedül borjú nevelés szempontjából tartanak. Vannak viszont, a kik a tej haszonért tartanak te­heneket. Mindkettőt elérni egyszerre nem sikerülne, vagy sokat akarván, sem az egyik, sem a másik czélunkat nem érnénk el. így van ez a méhte­nyésztés terén is. A ki sok rajt akar, ezen czélját rendszerint a méz rovására éri el. Már pedig a kezdők főtörekvése, mentői előbb benépesíteni a méhest. Örülnek a sok rajnak. A rajozás által azonban, méh törzseink elvesztegetvén a mézgyüj­tés idejét, rendesen az a vége, hogy a sok rajok, minthogy elég mézet nem tudtak begyűjteni, a be­következő méz-szegény nyári hónapokban, egyre- másra elpusztulnak. Az eredmény azután a’z, hogy sem méz nincs, de rajok sincsenek; s ezzel bekö­vetkezik a méhésznél az elkedvMlenedés, az el- kedvetlenedés, az elcsíiggedés. — A mint mon­dom tehát, csakis az egyik czélt érhetjük el ; azért csak az egyikre, vagy a másikra törekedjünk. Az a kérdés most már, hogy melyik czél elérése biz­tosit nekünk nagyobb hasznot. Rendszerint a méz- gyüjtetése, az biztosítja a hasznot. E mellett na­gyon óvatosan a méhtörzsek szaporítását is keresz­tül vihetjük. De csak is óvatosan, t. i. olyan mó­don, ha csak minden két anyatörzsre egy rajt fo­gadunk el, vagy egy műrajt készítünk. Ezen mó­don járván el nem lesz méhészetünk reszkírozott. (Vége következik.) IRODALOM. * Nagybecsű szakmunka jelent meg az idén január hó közepén, melyet az egész fővárosi sajtó osztatlan elismeréssel fogadott. Czime : „Telekkönyv birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betotszerkesz- tés.“ Irta Káplány Géza budapesti kir. Ítélőtáblái bíró. Első kötet (Telekkönyv). Ara 5 frt. Kapható szerző lakásán : Budapesten, Vili. kerület, Sándor utcza 36. szám. Szak- és napilapok kivétel nélkül akként itéluek szerző bámulatos szorgalmának e gyümölcséről, hogy e nagy fáradsággal és nagy koczkázattal (mint halljuk szerzőre e kötet kiadása 5200 frt terhet rótt, mit egy óv alatt kell az Athe- neumnakkell kifizetnie) létrehozott, 81 sűrűn nyomott ivre, és 1284 oldalra terjedő munka, hasznára lesz nemcsak a jogszolgáltatási, hanem a közigazgatási, de különösen a községi élet gyakorlati embereinek, s magának a közérdeknek is. A Jogi Szemle pedig egyenesen kijelenti, hogy e könyv, mely bámulato­san olcsó áron óriási anyagot juttat birtokunkba, valóban nagy elterjedést érdemel, szerzője pedig igazi hálára kötelezte a közönséget. Budapesti Hírlap. Szerkesztők és lap tulajdonosok : Csukás! József és Rákosi Jenő. A „Budapesti „Hírlap“ újévvel pályafutása tizedik óvébe lépett. Az elmúlt évek- óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történe­tében és a „Budapesti Hírlap“ talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodorne) b és legkitűnőbb európai sajtó magas­latára emelte. A „Búd; pesti Hirlap“-ot ebbeli tö­rekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország intelligencziája : a világ legfogékonyabb, legméhányoeabb és ragaszkodásban leghübb közönsége. A deeennium küszöbén elmond­hatjuk, kogy a „Budapesti Hírlap“ a művelt ma­gyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbí­zás óriási erkölssi súlyával veszünk részt a vélemé­nyek barc-zában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az esmult és a jelen viszo­nyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita alatt, alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel ví­vott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde párt­viszonyokból eredt fonáik helyzetek kritikájában, me­lyek okéi és forrása a jelenlegi válság, a „Buda­pesti Hírlap“ minden egyes száma a nemzeti jogok és aspinícziók diadalmas hőseként szállott síkra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintébben, . legbátrabbau és legelszántabban nyilatkozott meg a kőzérzület szava. És a mikor a közönség napról- napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a „Budapesti Hirlap“ döntő erővel működött közre a vitás kérdések megostrom- lásában. a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a köz­érdek által vezérelt és saját becsületes meggyőző­désünktől diktált működésünk akkor érle eí leg­szebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar em­ber a „Budapesti Hirlap“-ban keeste és találta a nemzeti ügyek legfáradhatatlanabb legszívósabb és leg ve h e men se b b vedel m ét. Legbuzgóbb iparkodásunk, hogy a „Budapesti Hirlap“ a jövőben növekedett, a miben az elsősé­get nem engedheti át soha senkinek : a legmagya- rabb újság, tartalomban, lélekben, szóban egyfor­mán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nem­zeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatos­sággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó • erővel érvényesíti magát mindenütt, hogy ugyanak­kor nemcsak jog, hanem kötő esség nekünk ma­gyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türel­metlenségével szolgálni a nemzeti irányt minden­ben és mindenkor. Ez a mi program műnk, É programunkkal nekünk adott igazat a ma­gyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen kozmopolitaságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkal­mas czifra jelszavaktól ; nekünk adott igazat mi­dőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is min­dennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Foly­tatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusukra, a me­lyek a közeljövőben a nyilvái os élet minden mun­kására várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, a mi czél- talan, félszeg és becstelen. Ebbéli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a po­litikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pár­tatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pil­lanatra is feladnék. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, úgy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajtáskodást és klikk­szellemet, A mi megfelel a szép és nemes Ízlésnek az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni tájiunk­ban, Mi magunk is azzal vélünk legjobb szolgála­tot tenni az irodalomnak, hogy egy sor se jelenjék meg laqunkban, a mely az irodalmi mértéket meg nem üti. Közleményeink irodalmi színvonalának-elő­kelősége kezdettől fogva legfőbb gondunkat képezte. El is értük vele azt. hogy a „Budapesti Hirlap“ a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és min- denekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink megválogatásánál mindig szem előtt tartjuk, hogy a legművkltebb és legkényesebb ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot igazságot és ildomosságot sohssem áldozzuk fel a szenzáczió- nak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a „Budapesti Hirlap“ hű, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar úri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, nogyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 29 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerüb- ben postautalványnyal eszközölhetők közetkező czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kér., kalap-utcza 16. sz. Az egész fürdő-ivad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A „Budapesti Hirlap“ jelenleg rendkívül ér­dekes két kötetes angol regényt közöl : „DOKTOR KUPIDO“ irta Brougthon Rhoda. E regénynek áp­rilis hó 1-sejéig a lapban megjelent részét (26 foly­tatás) az uj előfizetők külön Ínnyomatban ingyen megkapják. Meghaltak Szekszárdoji. 1890. évi márczius hó 13-tól 1890. márczius hó 20-ig. Wangler Mátyásáé 27 éves, tüdőgümőkcr. — Özv. Csötönyi Pálné 76 éves, ag-gkor. — özv. Eegölyi Józsefné 76 éves, aggkor. — Pókl Ernőné 31 éves, szív­billentyű fogyatkozás. — E ú s z Károlyné 42 éves, tüdő­lob.— Vargha Józsefné 38 éves, süly. — Lakner Borbála 23 éves, tüdőlob. — P ii 1 ö p Erzsébet 9 hónapos, tüdőlob. — Samu József 5 napos, veleszületett gyengeség. — Balogh Katalin 2 éves, roncsoló toroklob. — Huj- dics János 68 éves, hugyhóJyagrák. —■ Özv. Krizler Ferenczné 75 éves, aggkor. — Wagner Erzsébet 23 éves, tiidőgiimőkór. Szerkesztői üzenetek. K. A. (Báta). Légy szive» értesíteni, hogy a róvjogra vonatkozó hirdetményt hányszor hozzuk. — R. L.: (Budapest). A költeményeket kisimítva legyen szives újra beküldeni, mert elhányódtak az először beküldőitek. —T. 1. (Kajdaes). A 15-iki értesítést térsziike miatt átdolgoztuk. — W. 8. (Kajdaes) Laplezárás . után érkezett, s így jövőre- maradt. NY I L~T TÉR. lyövhiflc 3cifcenftotTt' bon 60 fr. big fi. 7.65 per Mieter — glatt unt) gcmitftert (circa 2500 herjcf). g-arben unó ©éjfinl) — uerjenbet ro6eu= unb ftücfraeife porto» unb gottfrei ba§ £ya6rtíd=2)epőt ($. ^cnucÜCl'fl (S, unb I. fyofítef.) &iivid). Diufter umgepenb. Briefe íoften 10 ír. $orto. S a Döry csemege Gorgonzola Strachinó Ementliali Parmezán Trappista j t o k : Imperial ítaupaclis csemege Kárpátiul Kárpáthi bödönyben Groi. Halak: Tekercs Angolna Páczolt Angolna Tonhal Lazacz japáni Tengeri rák Kelettengeri hering Tekercs hering Füstölt hering Páczolt hering Sós hering Bors hal Oroszka Szardínia Szardella Caviár Csiga Kapható : SAS, A M OX T RS V V ÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél S z e k szár d on, Gerenday-fóle ház. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 937/1889. sz. Árverési hirdetmény. Néhai Czich Dániel volt apátiái lakos hagyatéki ügyében az 1890. évi felniár bó ‘’0-ik napján megtartott | árverés alkalmával e'frveiv/.eit és az apátiái 52. sz. tjkvben i A. I. 1—3. sorsz. a. felvett 02. 93. es 94. hr-z. fekvöségre, j úgy az apái hi i 578. sz. tjkvben A y. 1 — 4 sorsz. a. fel­vett közös legelőből az 52 sz. tjkvben foglalt k;s há/birtok- hoz tartozó birtok arányi.>gos része Bonc/, János apátiái la­kos részéről az 1881. évi LX. t. e/. 1-7 §-a éneimében kellő időben és szabályszerű alakban benyújtott utóajánlat elfogadtunk s az említett árverési cselekmény hatályon kiviil helyeztetik. Minek folytán.az a path ii 52. sz, tjkvben A. I. 1—3. sorsz. a. foglalt ingatlanokra 1705 Irt és az apáíhii 578. sz. tjkvben A. f. 1^—4. sorsz. a. foglalt közös legelőből; az apáthii 52. sz. tjkvben felvett kis házbirlokhoz tartozó bir- ' tok aránylagos részére 27 írt 50 kr utóajánlat, mint kikiál­tási árban a már megállapított árverési feltételek értelmé­ben az ujabbi árverés elrendeltetik s annak foganaositására határidőül 1890. évi április hó 23-ik napjának délelőtti 10 órája Apáthi község házához kitüzetik, mégis azon megjegy­zéssel, hogy ezen utóajánlat, az ntóajánlat tevőre még akkor is kötelező, ha az árverésen meg nem jelennék s ha az utó ajánlati árnál magasabb ár nem tétetnék. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése élőt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fe- fejében letenni s vevő a vételárt 3 egyenlő részletben, lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési föltételek a hivatalos órák alatt alulirt kir. telekkönyvi hatóságnál és Apáthi község elöljáróságánál megtekinthetők Kelt Bonyhádon, a kir. járásbíróság, mint telek könyvi hatóságnál, 1890. évi márczius hó 5. napján. Dr. Szendrödy Szilárd, kir. aljárásbiró. 117. sz. p. 1890. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a ér­telmében ezennel közhirró teszi, hogy a tamásii kir. járás- bíróság 2689/p. 1888. sz. végzése által Balogh Ferencz re- gölyi lakos javára, Antal Péter és neje regölyi lakosok ellen, 300* frt tőke, ennek 1882. évi junius hó 1. napjától számí­tandó 6% kamatai és eddig összesen 65 frt 42 kr költség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás'alkalmával hiróiiag lefoglalt és 683 írtra becsült szekér, kocsi, rosta, sertések, szobubeli bútorok, 2 ökör, 2 ló, 1 tehénből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. járásbirósági 746./1890. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Regölyben alperesek lakásán leendő eszközlésére 1890. évi ápril hó2-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. l07. §-a érteimében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. törvényezikk 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Végül felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre fog­lalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegy­zőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az ár­verés megkezdéséig alülirt kiküldöttnek vagy Írásban be­adni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság táb­láján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Tamásiban, 1890. évi márczius hó 10. napján. Borsitzky Béla, kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents