Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-03-14 / 12. szám

low „Marche de Hunyady.“ Zongorán előadja Sust Viktor ur. 7. Szavalat. Előadja Fáy Szeréna urhölgy, a nemzeti színház tagja. 8. „Fáj a szivem.“ Népdalegyveleg. Balogh Lászlótól. Énekli a szekszárdi dalárda. Tóth Gyula nagyvendéglős pedig Ígéretét adta, hogy ez alkalommal konyhájára és a közönség ki­szolgálására különös figyelmet fog fog fordítani. A rendező bizottság kéri a közönséget, hogy a hangverseny meg nem zavarására való tekintet­ből az estélyen lehetőleg egész pontosan — kez­dete 8 órakor — megjelenni szíveskedjék, úgyszin­tén a több oldalról vett reklamacziók és panaszok folytán, újból kéretnek mindazok, kik netalán t é- védésből, avagy a mint sok esetben a nem pon­tos expediczió miatt, meghívót nem kaptak, fordul­janak ez iránt a rendezőséghez. A „Kalotaszegi varrottas“. Örvendetes és eléggé nem becsülhető körül­mény, hogy e szép, értékes nép-ipari czikk rövid pár év alatt oly széles körben talált elterjedésre, a milyenben az újabb időben talán egyetlen ipar- czikk sem. E tény mindennél kézzel foghatóbban tanú­sítja czélszerüségét és szépségét, mert bizony a mi jó magyar népünket nem egy könnyen lehet rá beszélni olyasmire, a mi az ő tetszését meg nem nyeri, főleg ha az a valami még némi áldozattal is jár. S e tekintetban alig van kivétel ur és pol­gár, gazdag és szegény között; mert első minde­nek között az . . . én ! Nem azt jelenti ez, hogy a kalotaszegi var­rottas már kellő pártfogásban részesül mindenütt; oh ! ettől még távol vagyunk. Hanem igen is kez­dik megismerni az ország minden részében s las­sanként olyan helyeken is terjesztőre akad, a hol azelőtt talán azt se tudták, hol van az a Kalotaszeg és miféle nép lakik ott'? S mindez Gyarmathy Zsigánó érdeme, a ki azon vidék szegény lakóinak valódi angyala, a ki kenyeret szerzett az éhezőnek, orvosságra pénzt a betegnek s foglalkozást mind­nyájának. Ó ismertette meg e varrottást Magyarország­gal és a művelt világgal, mert az 1885. évi orszá­gos kiállításon megszemlélve e czikkeket a kiállítás közönsége, csakhamar oly kelendőségre tett szert, hogy Gyarmathyné, a ki ezeket ott bemutatta, alig volt képes a megrendeléseknek eleget tenni. A kezdetben csekély mennyiségben s éppen azért drá­gábban készített ezikkek lassanként kedveitekké let­tek a főúri körökben, s Klotild főherezegnő példája, a ki egész tátrafüredi nyaralóját ilyen varrot- tassal diszittette, vonzó hatással volt másokra is. Ame­rikában, a brüsseli kiállításon hódított. A megren­delések egymást érik. Párisban, a finom Ízlés ha­zájában, Londonban, a takarékosság otthonában előnyösen szerepel a kalotaszegi szegény nép ipara. Budapesten gr. Gsáky Albinná, a közoktatásügyi miniszter neje, szintén a pártolók közt van ; éppen most vadnak a grófnőnek és leányainak varrottas ruhákat — a mint ezt Gyarmathyné hozzánk irt levelében tudatja, még pedig gyönyörű szépeket. A miniszternő ruhája kékkel, a két grófhölgyé ró­zsaszín varrottasal készül. Herczeg Eszterházi Pálné adott el legtöbbet, gr. Károlyi Tiborné, Herczeg Odesealchyné, Kállay miniszter neje (Bécsben), Eadvánszky báróné stb. mind sikerrel működnek ez iparág terjesztésén. A férfiaknak különösen a szép mellények megbecsülhetlenek s még sem drágábbak, mint a kevésbbé szép és kevésbbé tartós külföldi szövetből készültek, pedig a kalotaszegit kitünően is lehet mosni. E nép munkájánál minden hozzátartozó, vá­szon, fonál az ő készítményük és gyönyörű Ízléssel dolgoznak, a miben természetesen a fő érdem me­gint Gyarmati linóé, a ki útbaigazítással szolgál ne­kik : mert azt a finom tapintatot és ízlést nem ta­lálhatjuk azon szegény paraszt népnél, a mely czikkekben látszik. Honfiúi és honleányai kötelességet teljesítünk, mikor egyfelől a ezikkek pártolására felhívjuk ol­vasó közönségünk figyelmét, másfelől pedig ma­gunk is tényleg szükségeinkhez képest a vásárlók közé sorakozunk. Szekszárd ‘Vid.élce_ Be felhívjuk a közfigyelmet a kalotaszegi varrottá s-a 1 b ü m r a is. Ez album régi magyar hi mzés-min ták gyűjteménye. Az E. M. K. E. és Gyarmathyné. erkölcsi támogatása mellett szerkesztik és adják ki Pentsy József polg. isk. rajzt. és Sztgyörgyi Lajos áll. isk. tanító. A hol csak e műről olvastunk, mindenütt ajánlották megszerzésre különösen leányiskoláknak és a művelt nőközönségének. A mű előszavából álljon itt a következő : „Kalotaszegen s vidékén a régi időkből részint selyemszöveten, részint az is­mert fodor-vásznon számos himzés-minta maradt fen, melyet hosszú századokon át a magas műveltséggel s finomult műizléssel párosult női szorgalom hozott létre, miáltal lényegesen hozzá járult a sokak által elvitatni szándékolt eredeti magyar styl megalapí­tásához. E régi magyar ékítmények hasonlók a kla- szikns zenéhez : eleinte nem értjük ; de minél gyak­rabban foglalkozunk velők, annál szebbek s annál kellemesebben hatnak kedélyünkre. Aesthetikai te­kintetben pedig nemcsak kiállják a versenyt a köz­kedveltségnek örvendő Ó-német styllal. hanem a nemzeties jelleg által jóval túl is szárnyalják azo­kat. Ezen ékítményeket idő folytán a barogue s s később a roccoco háttérbe szorították ngyan, de a kalotaszegi pórnők, eltanulván úrnőiktől, szívósan ragaszkodtak hozzájuk egészen a legújabb időkig. Azonban, a mint az idegen áramlat oda is kiter­jesztő hóditó tartalmát, lassanként a láda fenekére kerültek. Mintegy kiildetésszerüleg ekkor lépett föl — s még elég korán — Gyarmathy Zsigánó, hogy a múltból örökségkép ránk maradt ama nemzeti kincseket a végenyészettől megóvja s annak, a ki- 1 nek elidegithetetlen tulajdona: a magyartársada­lomnak visszaadja. E hazafias irányú törekvés ha­tása alatt jött létre a „kalotaszegi varottas album“ is. Minden füzetben van 5 színes mintalap hozzá­való magyarázó szöveggel“. (Megjelenik Bánffy- Hunyadon. Egy füzet ára 60 kr.) A. kalotaszegi varrottas alább fel­sorolt czikkei kaphatók Bánffy Hunyadon és az or­szág minden nevezetesebb városában ugyan egy árba n. Asztalterítő 8—30 írtig ; asztalfutó 2 — 20 írtig ; kredencz terítő 3—10 írtig ; kávé- és tliea- teriték 8-—50 írtig; tálezateritő, kosárkendő 1 —15 írtig ; gyümölcs- és kávé-kendőcskék 40 krtól 1 írt 50 krig ; törülköző, kötény 2—8 írtig ; ágyteritő 20—50 írtig; ablak- és ajtó-függöny 18—60 írtig; „varrottas“ ruha 18 — 30 írtig; „varrottas“ S t e fán i a - fej kötő 6—12 írtig; „fehéres“ ágyneműbe s minden fehérneműbe rendkívül alkalmas „fehér“ szép hímzés inéterenkint 80 krtól 5 írtig; bútorokra s „b e t é t e k r e“ alkalmazható „v a r r o 11 a s“ darabok 1—30 írtig ; „v a r r o 11 a s“ ruha kis lá­nyoknak 6—15 írtig ; régi „v a r r o 11 a s“ párna­héjak és abroszok különböző árakban ; v a r rottas férfi mellény 4—10 írtig ; varrottas ruhadisz 2—8 írtig ; falboritók 8—50 írtig ; bölcső terítő 8—16. írtig ; Ezen ezikkek egy jó részéből Pollák Ignácz üzletében is vannak raktárin, á hol megte­kinthetők nemcsak a venni szándékozók által; ha­nem azok által is, a kik a szép, művészi kivitelű kézi munkákban gyönyörködni szoktak és tudnak. Nem ajánlhatjuk eléggé különösen nőegyletünk lel­kes és buzgó tagjainak e kiváló népipar lehető pártolását; mert első sorban a nők tudják értékét megbecsülni, az ő finom érzékük és tapintatuk tudja megtálálni az utnt és módot, mely ennek terjedé­sét elősegíthetek, másfelől nőink tudnak gyönyör­ködni azon szép czikkekben, melyek a férfi szemei előtt kevésbbé bírnak értékkel s érdeklődésüket épen azért nem bilincselhetik le annyira, mint azok megérdemelnék. Ilona, MULATSÁGOK. A szekszárdi szegények javára e hó 3-án rendezett álarezos tánczvigalom alkalmából a követ­kezők fizettek felül, illetve váltották meg jegyeiket: Eelülfizettek : N. N. 2 írt, — Gerenday Lajos és Hóger Peren ez 1 — 1 írt, — N. N. 80 kr, — N. N. és N. N. 60—60 kr, — Ferdinand Béla, Grósz János Táiner, Sugh Etelka, N. N., N. N., N. N. és Pótti János 40—40 kr, — N. N., ilj. Bebulay Antal, Dr. Biczenty Pál, Fahrn er János, Antal Fe- rencz, Fránek János, Ferdinánd József, Schneider Adám, Fehér János, Grósz József, Cziráky János, Csillag Ignácz, N. N., N. N., N. N., Simon Pál és N. N. 20—20 kr, — N. N. 8 kr. Jegyeiket meg­váltották: Szépauer Jánosné 5 írttal, —Goldberger J. Mór 2 írttal, — Módly László és Spányi Autal 1—1 írttal, — végül Fördős Vilmos, Untermül- ler Alajos és Nagy N. János 80—80 krajczárral. A bevétel volt 387 írt 78 kr, a kiadás pedig 87 írt 78 kr, — igy háromszáz forint volt a tiszta jövedelem. A szekszárdi elöljáróság lapunk utján mond köszönetét mindazoknak, kik tombola­tárgyakat küldtek díjtalanul a bál jövedelmének eme­lésére s igy a helybeli szegények nyomorának eny­hítésére. A paksi fiatalság márczius 4-én a Vönya-féle vendéglő nagytermében jól sikerült tánczmulatság- gal egybekötött halvacsorát rendezett. A simontornyai önkéntes tűzoltó egylet folyó évi február hó 24-én saját pénztára javára tánezvi- galmat rendezett mely igen sikerültnek mondható, összes bevétele tesz 96 irtot, kiadás 48 frt 26 kr, maradt tiszta jövedelem 47 frt 74 kr. Felülfizettek : Glökner Lipót 5Ó kr, Fried Vilmos 1 frt, Temmer Alajos 50 kr, Fein Máriusz 20 kr, Fried Mór 50 kr, Singer Adolf 50 kr, Kocsek 60 kr, Kullenberger 10 kr, Lővy Ignácz 1 frt, Bereczk István 50 kr, Löffler Béla 50 kr, Freisz Bódog 50 kr, Brunkula József 50 kr, From­mer Jakab 50 kr, Hegyi 20 kr, Stark Ignácz 50 kr, Dre- novits Pál 1 frt, Csősz István 50 kr, Dvorzsák Julcsa 20 j[r, Kovács 10 kr, Dvorzsák László, 20 kr, Sipos József 20 kr, N. N. 1 frt, N. N. 1 frt, Legál József 50 kr, JJróf ö0 kr, Friedmann Armin 50 kr, Farkasné 50 kr, László Sá­muel 50 kr, Vielland Dénes 50 kr, Szabó Márton 1 frt 20 kr, Liptai Ferenez 50 kr, Kolhórs János 50 kr, Groszman Jakab 50 kr, Czabuk István 60 kr, Boross Károly 1 frt. Kiss Vincze 1 frt, Kasztner György 1 frt. Ezen kivid kap­tunk az itteni thea-estély rendező bizottságtól 8 frt 20 krt és a simontornyai takarékpénztártól 80 irtot. Fogadják a szives adakozók az egylet leg­mélyebb köszönetét. Márczius 5-én a paksi úri kaszinó tagjai nagy­szerű halebédet rendeztek, melyen mintegy 28 tag* tag vett részt. Tószt volt ugyan elég, de hiányzott a máskor megszokott általános jókedv. Simontornyán folyó évi márczius hó 17-én a Kaszinó termében tánczmulatsággal egybekötött jótékonyczélu szinielőadást rendeznek. Színre kerül: „Adj a tótnak szállást, kiver a házból ! vígjáték 3 felvonásban, irta : Szigethy József Személyek: Hubonvák, gazdag földbirtokos K"lm Jó­zsef. Hubonyákné, neje Friedmann Juliska k. a. Lina, leá­nyuk Kohn Erzsiké k. a. Szirtey., fiatal ügyvéd Deutsch La­jos. Vavranecz Blau Arnold. Borosa, szobaleány Blau Janka k. al Gyuri, inas Strasz Sándor. Iezig, zsidó Deutsch Manó. Kertész ***. Történik Hubonyák lakásán. A tiszta jövedelem a helybeli izr. nőegylet és a tűzoltó-egylet javára fordittatik. Belópti-dij : személyenként 80 kr, családjegy 2 frt 50 kr. A nemes czól iránti tekintetből felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak. Kezdete 7y2 órakor. C S A E N O EL Szentgyörgyi tárónak... Szentgyörgyi bírónak haldoklik a lánya. Nagy a szomorúság a pallós szobába’. Sirató népséggel tele van a pitvar, — Biró uram mondja: „Vigye el a patvar!“ Benn az istállóban hat ökör tanyázik ; Szolgalegény arcza sűrű könytől ázik. Szolgalegény mondja: „Biró uram kérem. Hadd menjek be hozzá, — engedje meg nékem!“ „Be ne tedd a lábad’, azt az egyet mondom ; Nem szoktam a szókat méregetni fonton ! A mit én beszélek, mit'ETilKindok: áll az, S csak az Úristennél van reája válasz!“ Nem enged a biró, forr a méreg benne, Mintha talán tüzes istennyila lenne. „Gazdauram kérem, haldoklik a lánya. — Hogy engemei lásson, az a kívánsága.“ Szolgalegény arcza sűrű könytől ázik ; Bánatos a szíve, szegény reszket, fázik. „Gazdauram kérem, .haldoklik a lánya, — Búbánatos lelkem’ a jó Isten látja“ . . . . . . . Szentgyörgyi bírónak minden szó hiába; Nem leli a helyét széles udvarába’. „ . . Jár-kel, kimegy, bemegy, istállóba, házba, Néha mordul egyet, meg a fejét rázza.

Next

/
Thumbnails
Contents