Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-02-14 / 8. szám

Rendkívüli melléklet február 14-iki, 8. számhoz. Szekszárd Vidéke. volt a zászló kitűzése, —vagy ki nem tüzese; ez a tény és csak az undok rágalom kaczagó piszka tudja ezt illoyalitássá felfújni. Hogy a gyászmise iránt kételyek tétettek volna ? Erre csak azt mondom, hogy Varga (de nem káp­lán, sem Lajos)! Az unitárius Geiger nem ért az egyházjoghoz. Még soha sem mondtunk egy öngyil­kosért gyászmisét! Nem szoktunk különbséget tenni bíbor és darócz között, csak ha kinevezésekről van szó, vagy pedig misepénzekről és temetésekről; az pedig más, de ezt maga nem ért Tojás ! Alávaló hazugság, hogy Geiger sürgöny utján informáltatta volna magát Pécsről, — ez már azért sem lehet, mert egészen Pécsig nincs is nekünk távírói összeköttetésünk ; Pécsváradon van az utolsó távírói állomás ; hazugság, hogy a „Pécsi Hírlap“ szerkesztője Haksch Lajos, mert az költött lap és személyiség! Hallatlan disznóság, hogy Geiger azt hiszi, a mi neki tetszik s olyan vallást követ, a milyen neki tetszik, — hogy mer ő az isteni szent tanokról be­szélni, melyeket éppen most rúgott el magától — én bizony nem teszem „mir gfallez gancz guat“ (Jerern. II. 5.) ; még püspökséget is szívesen elvál­lalnék, hanem azért az újvárosi plébániával is meg­elégedném, — de erről csitt! mert megtudja az apát, hogy először is neki kell kiugrani, hogy bejöhes­sen a Gyuri s a Gyuri helyére mehessek én ! Felhozza az a ezudar Geiger, hogy temetés ideje alatt nem szóltak a harangok; de igenis zúg­tak, sőt búgtak Libera előtt, után, alatt és felett, meg aztán múlt őszszel, mikor az újvárosban tűz volt 9 órakor este, -~ tehát ismét egy hazug ráfogás. Hogy lakodalomban voltunk az nap ? — ez privát dolog, s az nincs is benn a pásztorlevólben sem, hogy nekünk az országos gyász alkalmával czigányszó mellett ne lenne szabad vigadnunk ; s hogy tudja Geiger ur, hogy oda is nem-e ájtatos, loyalis fohászt rebegni zarándokoltunk ? „ezt maga nem érti Tojás!“ — Udvaronczok nem vagyunk, mi nem szoktunk udvarolni ! kikérem magam­nak, mi nem félünk senkitől, csak a Náncsi szakácsné- tól, — na de attól az apát uT is fél! Vegye továbbá tudomásul, hogy hazafiságot és trón iránti hűséget csak népfölkelő tisztektől ta­nulunk, de nem egy Geigertól, kinek nagy a pi­pája, de dohánya nincs, — nekem van, csakhogy nem szívom, én szivarozni szoktam. — Külön­ben az egész handa-banda személyes gyűlöletnek kifolyása. Bebizonyitom. Az apát ur neve azelőtt sokszor előfordult, sokszor meg nem fordult elő a lapban, a mi nagyon természetes. — az előfizetés pedig újévkor lejárt; miután azonban tagadni nem lehet, hogy 1.000.000 páros szám, világos tehát, hogy a Forti-féle tyúkszem-tapasznak nincs párja ; de mindez őt nem boszantja, mert vannak sokan, kiktől szidatni dicséret, — ilyenformán az apát ur egyike lehet a legjobban dicsért embereknek, mert ugyancsak sokfelé szidják ám, a miért egy adóki­vető bizottsági elnöknek meg sem szabad haragudni, íme az egész förmedvóny a valódi értékére leszál­lítva. A józan közvélemény igazságot fog szolgál­tatni az apát urnák, és érdeme szerint fog elbánni a sajtószabadság, hazafiság, igazság stb. köpenye alá bujt y volver-zsurnalisztával. Mert hogy valóság­gal az, azr nem lehet kétségbe vonni, ha figyelembe vesszük, hogy a kit meglőnek mindig azt A megyés püspök pásztorlevele. Dr. I) u 1 á n s z k y Nándor megyés püspök Ő exciája a következő pásztorlevelet bocsátotta ki: Egyházmegyém tisztelendő papságának és kedvelt híveinek! Mély gyász borult Felséges urunkra, Apostoli Kirá­lyunkra, és Felséges királyi családra, szeretett hazánkra és az egész Magyarország-Osztrák birodalomra azon megren­dítő esemény folytán mely fenséges RUDOLF császári ki­rályi főherezog és trónörökös ur, folyó évi január hó 30-án hirtelen bekövetkezett elhunyta által felséges urunkat érte és vele együtt mindnyájunkat oly fájdalmasan sújtott! Valóban- ki mérhetné meg a fájdalom nagyságát, mely felséges urunk, Apostoli Királyunk leggyöngédebb atyai é* leggondosabb uralkodói szivét eltölté, midőn sze­retett gyermokének és népp: boldogitására irányzott éj­nappali gond és fáradozásai méltó örökösének ily korai el­hunytat siratni kénytelen. És ki volna képes megfelelő szavakat találni azon fájdalmas részvétnek kifejezéséhez, mely e haza minden hű fiának, az uralkodó minden hű alattvalójának kebelét tépi, midőn az oly magasztos tulajdonokkal ékeskedett, magyar nemzetünkkel oly melegen együtt érező dicső királyi her- czeg száll le a korai sírba, kinek vallásossága és lovagias­sága, ritka képessége, páratlan műveltsége, nagyratermett szép, lelke és hazánk iránti lelkes szeretet« mindnyájunkat oly nagy reményekre jogosíthatott. Bizonyára kimondhatatlanul fájdalma* esemény ez é* nincs a mi azt enyhítené, a mi vigaszt nyújthatna, mint az erős hit az isteni gondviselésben, melynek utjai kifür- kószhetlenek. Oda forduljunk tehát tiaztelendő testvéreim és ked­velt liiveim mindnyájan Istenhez, a mindenható vigasztaló­hoz és imádkozzunk ! Imádkozzunk felséges urunkért, apostoli királyunkért, hogy a jóságos Isten atyai szivét minél hathatósabban vi­gasztalja., fájdalmát enyhítse. Imádkozzunk a fenséges elhunytért, hogy Isten őt a halan­dóság maradványaitól megszabadítván, a megváltás örök jutalma koronájával ékesítse, hogy adjon örök nyugalmat és az elenyószhetlén világosság fénye'skedjék neki Istennél, az ő szentéivel egyetemben 1 És hogy méltó nagy gyászunk és buzgó könyörgé­sünk egyformán közös legyen, a következőket rendelem: 1. Ezeknek vétele után legott egyházmegyém min­dentemplomára, minden iskola és intézeti házaira gyász lobogó tűzessék ki. 2. A székesegyházban (líceumi templom)-jövő kedden vagyis február 5-én; minden egyéb plébániai és szerzetesi templomban szombaton, vagyis folyó február hó 9-én az elhunyt trónörökös lelki üdvéért gyász-isteni-tisztelet tar- tassék Liberával. 3. A gyász-isteni-tisztelet megelőző nap esti óráiban- Legalább fél óráig az összes haran­gok meghúzásának, h o g y a h i v e k i m ára és a következő napnak g.yás z-á 1 d o z a 11 é t el r e felhivassanak. 4. Gondjuk legyen a lelkipásztoroknak, hogy a gyász- isteni-tiszteletre az összes hívek megjelenjenek, a tanuló ifjúság arra felvezettessék és a hatóságok meghivassanak. 5. A gyász-isteni tiszteletnek napján egyházmegyém összes róna. kath. iskoláiban a tanitás szüneteljen. Kelt Pécsett, 1889. február 1-ón. 1ST Andor s. k. püspök. JL gyász megyénkben. Az alábbi tudósítások szerint megye- szerte m indenütt siettek az egyházak lelkészei a boldogult trónörökös lelki üdvé­ért gyászisteni tiszteletet tartani és a gyász­kor hallatára önként a legméltóbb intézke­déseket megtették hatáskörükben. Még több értesítés is érkezett hozzánk, de most tér- szüke miatt nem hozhatjuk. Megyénk eme általános és kivétel nél­küli gyásza is igazolja azt, h o g y 1 apunk múlt s z á m á b a n a szék s z á r d i belvárosi p 1 é b á- nos viselkedésére vonatkozó felszól a.l ásunk jogosult, a köz­vélemény- s közérz'ületnek tel­jesen megfelelő volt. Szekszárd. Városunkban az újvárosi templomban február 11-én délelőtt 7-2$ órakor tartott Mikó György plébános ünnepies requiemet a- szerencsét­lenül elhunyt fenséges trónörökös lelke üdvéért. — Híveit már előző vasárnapi napon a szószékről egy megható beszéddel hívta fel a másnapi gyászisteni tiszteletre s vasárnap délután gyászos harangszóval adatott kifejezést az országos mély fájdalomnak. A szekszárdi izr. templomban is, mint szerte e hazában folyó hó 7-én reggel 8 órakor boldogult RUDOLF trónörökös ő fensége lelki üdvéért szép számú közönség jelenlétében, gyászistenitisztelet lett megtartva. Linhardt Ignácz liitk. kántor szép liang- zatu karával, a gyászos alkalomra feldíszített frigy­szekrény kinyitása után — melyben a törvényte­kercsek is ornatusban lévén — egy magyar gyász­dal elóneklésével kezdte meg az isteni tiszteletet, mely után Szt. Dávid 16 zsoltárának eléneklóse kö­vetkezett. — Ezután felhangzott az az ezredéves mólabús gyászének, melyet a halottak lelki üdvéért szokás elzengeni és melynek recitálása mindannyi­szor oly meleg kegyelettel hatja át az ákitatos kö­nyörgő lélekvilágát, melylyel aztán 3/.t9-kor a gyász­istenitisztelet véget is ért. Tolna. Tolnán a boldogult trónörökös gyászos el­hunyta iránt nagy kegyelet és részvét nyilvánult. A halálhírre kitűzték a gyászlobogót a róm. kath. templomra, p 1 e b á n i á r a, kaszinókra, uradalmi és városi épületekre, r. k. és izr. iskolákra. 7-én pedig P é c h y József prépost és esperes ő nsga díszes gyászmisét tartott az ottani plébánia-temp­lomban, melyre megjelentek a Tolnán állomásozó 10. huszárezred tisztikara vezetése alatt az egész század katonaság, állami tisztviselők, a tanuló ifjú­ság és a tolnai előkelőség férfi- és nő-tagjai teljes számban. A templom zsúfolásig megtelt ájtatos gyá­szoló közönséggel. A requiemet a prépost ur tar­totta szép segédlettel s az evangélium után az ol­tártól nagyhatású emlékbeszédet tartott s élénk szí­nekkel és megható szavakkal ecsetelte azt a meg­rendítő csapást, mely a boldogult trónörökös halála által mély gyászba borította Magyarországot és az egész monarchiát, s felolvasta a pécsi püspök ur ő ninéltóságának a papsághoz intézett fájdalomtel­jes pásztorlevelét s a gyászra vonatkozó intézke­déseit ; s végül könyekro indító imát mondott a boldogult lelki üdvéért. LTtána hasonló értelmű, de egészen uj tartalmú emlékbeszédet mondott néme­tül is s ezt is megható imával zárta be. Szerdán este pedig este 6 órától 7-ig szóltak a harangok Tolnán, úgyszintén a gyászmise után következett Libera alatt is egy negyedóráig. Szóval Tolna ne­mesen érző prépostja és közönsége a nagy halott­hoz illő gyászszertartással és kegyelettel adózott az ország oly korán sírba dőlt reménységének. Ocsény. Öcsóny község lakói példás részvéttel rótták le e hó 5-én a méltó kegyelet adóját fenséges trón­örökösünk gyászos elhunyta alkalmából. Egy em­beröltő óta nem volt oly zsúfolásig telve a csinos templom mint e napon, melyen a hőn szeretett ki­rályfiért tartatott a gyászisteni tisztelet. A derék őcsényiek igazi kegyeletének jeléül még ma is szentegyházukon leng a gyászlobogó. Néniedi. Némedi község RUDOLF trónörökös gyászos elhunyta alkalmával hazafias bánatának méltó kife­jezést adott A lesújtó halálhír hallatára a középü­letekre gyászlobogó tűzetett ki. A temetés napján Érsek Elek reform, lelkész ur megható imát, Tá- mer János evang. lelkész ur pedig hazafias bánat­tól átlengett gyászbeszédet tartott; mindkét esetben nagyszámú gyászoló közönség gyűlt össze a temp­lomban. A temetés órájában az összes harangok je­lezték „fejünk koronájának“ sirba tételét. Konyhád* Bonyhádon kedden délelőtt 10 órakor tarta­tott meg O tensége Rezső trónörökös lelki üdvéért a gyászmise roppant közönség részvéte mellett a helybeli rom. kath. templomban, melyen fényes segédlettel Pintér József esperes-plébános pontifi­káit ; a közigazgatási hatóság, járásbíróság, a hely­beli ev. gimnázium tanári kara, a in. kir. csendőr­ség, pénzügyőrök testületileg jelentek meg, a gim­názium összes tanulói gyászlobogóval jelentek meg. Közreműködött a bonyhádi férfi- és az újonnan alakult nő (leány) dalárda. Különösén sikerült a leánydalárda által egyedül előadott gyászónek. J. Gyünk. () fensége Rudolf trónörökös elvesztése fölötti hazafias fájdalmának Gyönk község is élénk kife­jezést adott. Mindkét prot. templomon, az izr. ima- házon, a ref. gimnázium épületén, a községházán fekete lobogók hirdették a váratlan veszteséget. A temetés napján mindegyik iskolában beszüntették a leczkéket. A ref. templomban előbb Szilágyi Béla lelkész tartott gyászimát a német ajkú hívek szá­mára, azután Tóth Pál magyar lelkész megindító imádságot. Emelte a gyászünnepélyt Széki Elemér tanár klasszikus orgonajátéka s a gimn. ifjúság énekkara által előadott harmonikus gyászének. Az evangélikus templomban Stolch Ottó adminisztrátor lelkész — ki e gyülekezetben már harmadik éve páratlan hűséggel és buzgósággal szolgálja Isten országát és az anyaszentegyház ügyét — mondott szivreható imát s könnyekre indító gyászbeszédet. Az izraeliták imaházában Fischer rabbi tartott emel­kedett szellemű beszédet. Mindegyik templom meg­telt úgy a köznép, mint az intelligenczia gyászoló | seregével. A királyi, járási és községi tisztviselők, nemkülönben a gimnázium tanári testületé és ifjú­sága testületi megjélenésiikkel adtak kifejezést a méltó gyásznak és bánatnak. íliricgkuL O Fensége, szeretett Rudolf trónörökösünk megrendítő és váratlan halálesete községünkben is a legmélyebb részvétet keltette. — A hi­vatalosan vett értesítés után, az e végből összehívott rendkívüli közgyűlés a bejelentett országos gyász­eset folytán alattvalói mély fájdalmának jegyző­

Next

/
Thumbnails
Contents