Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-12-07 / 67. szám
IX. évfolyam. 1889. 67. szám. Szekszárd, szombat, deczember 28. SZEKSZÁRD VIDEH TOL1TA VÁRMEQYE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. IS/Ceg-jelei^ik: Txeten. Kiérni: kétszerI szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sőtpatak-utcza 1113. sz. Széchenyi-utcza 172. sz. j Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs: Székely Ferencz. Geifer G y u 1 a. Lapkiadó: Ujfaiusy Lajos. 3r3Ii:rcLetési d. íj als: : Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 300—400-ig „ 5 frt. Előfizetési ár ; Flgész évre..........................6 frt. Fél évre...................................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséihez küldendők. 4 Előfizetési felhívás. A jövő számmal lapunk már X-dik évfolyamába lép. A közönség fokozódó támogatása bizonyítéka annak, hogy a lap szerkesztésével teljesen meg van elégedve, mert mindenkor a közönség, a közügy legjobb érdekeit igyekeztünk támogatni, a lap irodalmi színvonalát pedig válogatott és a szigora kritikát megálló közleményekkel emeltük. Megyénk kiváló s országos nevű Írói mind körénk sorakoztak s állandóan megkeresnek becses dolgozataikkal. A dús tartalom mellett lapunk a vidéki hírlapok között a legolcsóbb, mert hetenként kétszer jelenik meg, havonkénti mellékletül a hölgyközönség körében oly annyira kedvelt „Tolnamegyei Hölgyek Lapja“-t adja és előfizetési ára mégis egy évre csak 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr, egy hónapra 50 kr. Egyes szám ára pedig 6 kr. Kérjük az előfizetéseket mihamarább megújítani, hogy a lap szétküldésében akadály ne merüljön fel. Hátralékosainkat pedig tartozásaik szives beküldésére kérjük. A szerkesztőség és kiadóhivatal.-A. miniszter előszobájában. Nem az a kellemes vígjáték játszódik le, mely a nemzeti színház deszkáin a fentkitett czim alatt gyakran hatással adatik, hanem a kérvényezők tömege várja a jó Csatár szerint „lankadatlan izom- rendszerű“ pénzügyminiszterünk elé való bebocsátatását, hogy személyesen adhassa elő panaszát, a regálé megváltása által rajta elkövetett sérelmek miatt. Valóban roppant nagy a kérvényezők száma s fáradhatatlan tevékenységű pénzügyminiszterünk türelmét ugyancsak igénybe veszik a regálé megváltása következtében előállott bonyolódott ügyek. Kétségkívül egyik hat dmas vívmánya a jelenlegi kormánynak a regale eltörlése, mely áltál a régi nemesi jogok utolsóját is m ‘.gszüntette ; noha tulajdonképen nem ez volt a czélja a regale megváltásáról szóló törvény megalkotásával hanem, hogy az állam jövödelme gyarapittassék s előállhasson a deíiczit nélkül való budget. A regálé megváltási műveletek az avval megbízott szakközegek által minden nagyobb rázkódás nélkül az egész országban vagy legalább is az ország legnagyobb részében befejezést nyertek. Sokkal több baj és kellemetlenség adta azonban elő magát az italmérési adó bérbeadása körül. Midőn a törvény életbelépett, szerfelett nagy volt az örömük azoknak, kik a korcsmárosságot a legköny- nyebb és legjövedelmezőbb iparágnak tekintették, s mert gazdag bortermelők is egyszersmind, a korcsmanyitás által véltek boraikon legjobban és legdrágábban túladhatni. Csakhamar kérvényeztek. így ismerek egy 3000 lelket számláló községet, hon- nét 26 kérvény adatott be korcsmanyitási engedélyért az illetékes pénzügyi igazgatósághoz, természetesen a kérvények visszaküldettek, mert azoknau beadására vonatkozólag augusztus hóban történt ismét egy miniszteri rendelettel intézkedés, ügy az előbb mint a később beadott kérvényekre felrakott, vagy azokhoz mellékelt bélyegekből is tetemes haszna lett az államnak. Hogy kik nyerhetnek italmérési engedélyt, azt a törvény elég részletesen körülírja, s igy a kik ezen kellékekkel bírtak, elég vérmes reményekkel voltak az engedély elnyerése iránt, mig ezen reményeiket az italmérési adó bérbeadása némileg meghiúsította. A törvény értelmében ugyanis az italmérési adó bérbeadására vonatkozólag az egyezség a községekkel lévén megkisór- lendő, ennek bérletével a községek kináltattak meg, ezen adó azonban általában oly nagy összegben szabatott ki, hogy annak egyszerű keresztülvitele igen kevés helyen sikerült. A kitűzött árverések azonban már czélhoz vezettek, mert ez alkalommal vagy egyes vállalkozók vagy a községek tartották meg a bérletet. S igy lett az ital mérésből ismét monopólium. Ha már az italmérési adó a fogyasztási adó módjára kezeltetik, legczélszerübb is ha a községek veszik azt bérletbe, noha elég / i gondot ád az egyes községek pénztárosainak ezen adónak rendes befizetése, főleg oly helyeken, hol a fogyasztási adót is ujévutántól aratás utánig csak a takarékpénztárból vagy az egyesektől felvett kölcsön által képesek befizetni, mert az á lain ,ennek befizetésére halasztást nem enged. S ha a község az italmórési adót bérbe vette, kívánatos, hogy az leginkább a községben lakó szolid vállalkozónak vagy vállalkozóknak albérletbe kiadassék, s egyáltalán nem tartom helyesnek és megengedhetőnek, hogy az italkimérésével a borok bevásárlásával bíró, vagy az elöljáróság tagjai foglalkozzanak s e czi- men a községi pénztár terhére tetemes összegű napidijakat felszámitgasssanak. A község lakosainak szükségletéhez mérten engedélyezhetné az elöljáróság az egyes korcsmák nyitását, a vállalkozó korcs- márosoktól szedhetné be rendesen az ital mérési adót, a kik egymásért szavatosságot vállalnának, így lehetne megkönnyiteni a vékony pénzű községekben ezen adó beszedését és befizetését. H, B, = Kivételes nősülési engedélyek. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága által. Flosz János bátaszóki, Eück Ádám izmónyi, Györke József Iá„Szekszárd Vidéke“ tárczája. A házi urak titkos ülése. Hiteles forrásból arról értesítenek bennünket, hogy házigazdáink — tekintettel a múlt héten előfordult többrendbeli szerencsétlen elesésekre — ily eseteknek a jövőben leendő meggátlása czéljábói értekezletet tartottak, melyen a járdák síkosságának megszüntetésére vonatkozólag üdvös határozatokat hoztak. — Ezen példátlan áldozatkészségért nemcsak a jelen, de még az utókor is hálásan fog reájuk gondolni s nevük a halhatatlanok lajstromában kitörölhetetlen, — színét nem vesztő vegytintával leszen bepingálva! Egyik barátunk nagylelkűsége folytán azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a gyűlés jegyzőkönyvét egész terjedelmében közölhetjük kedves olvasóinkkal, amit ezennel kész örömmel teljesítünk: Jegyzőkönyv. Felvétetett Szekszárdon 1889. évi deczember 13-én (Tyű! pén eken, ez nem jó jel !) a háztulajdonosoknak a „Hihetetleu-“hez czim- zett szálloda termeiben tartott értekezletéről : Jelenvoltak az összes háztulajdonosok, kivéve azokat, kik távol voltak. Elnök : Lábatörött János az ülést megnyitván, szívhez szóló beszédben ecseteli az elmúlt hót szomorú eseményeit, mély fájdalommal tudatja a jelenvoltakkal, hogy az elmúlt héten Szekszárd utczáin többen, férfiak, nők, (a szeretetre méltó F. Ilonka is) a jég iránti levivhatlan szere- tetiiket olyannyira kinyilvánították, bogy nem átallották testüknek azon részét is közelebbi érintkezésbe bocsátani a sikos jéggel, — melynek a biztos, egyenes járás művészetében, (télen nálunk ez igazán művészet), semmi részük nem volna. A járdáknak az ütések által való ily czéltalan s rosszakaratú rongálása, továbbá a járókelők életének biztosítása haladéktalan intézkedést kívánnak. — Előadja, hogy ezen állapotok tovább már azért sem türhetők, mert szó ami szó, minden lakó nyakát találja szegni a tél folyamán s megszűnik a h á z b é r j ö v e- delem! — Ha ennek bekövetkezését nem óhajtják, tegyenek, cselekedjenek gyorsan, azonnal ! Apellál háztulajdonostársainak minden hasonló alkalommal — igy az utczák tisztán tartásánál és nyáron a járdák gondos öntözésénél tanúsított önfeláldozó készségére s kéri őket, hogy hasonló áldozatkészségüket ne vonják meg most sem, ne legyen szivük rideg, ne legyen oly kemény, mint a járdák zord fagya. Elnök szavait a házigazdák szűnni nem akaró lelkes éljenzése követte, s egyhangúlag elhatároztatott, hogy: 1. Minden házigazda adózik háza előtt a jár- ' áról a havat letisztít! atni, s olvadás és fagyos idő i setén a járdáról a jeget levagdaltatni, s hamuval, fürészporral stb az utat behinteni. 2. Az 1. pontbeli kötelességek nem teljesítése esetén a háztulajdono.-. első Ízben 5 írttal, s minden ismétlődő esetben 10 írttól feljebb terjedhető p é n z bir ságg a 1 sujtatik. 3. A büntetésekből befolyó pénz az utczai lámpák szaporítására fog fordittatni. 4. Jelen határozatok végrehajtásával Szekszárd nagyközség bírája, — ki az ügynek kezdeményezője volt — bízatik meg. Egyidejűleg elhatározták, hogy kérvényt intéznek az elő járósághoz sötét estéken minden utczai lámpásnak meggyújtása iránt, — Kérelmüket különösen az uj Pirnílzer ház sarkán álló lámpásra vonatkozólag kiemelik, hogy ezen utczai lámpás ezentúl ne bámulja oly bamba fekete ábrázatttal,
