Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-12-11 / 62. szám

A pécsi esküdtek elítélték azt a káplánt, aki sértő kifejezésekkel támadott meg egy szerkesztőt akkor, midőn ez az i g a z a t irta. Hogy valósággal és csak az iga­zat irta, az kétségtelenül bebizony o- dott a v é g t á r g y a 1 á s o n, ahol a védelemnek éreznie kellett, hogy még él nálunk egy oly intel­ligens elem, mely az igaz szónak bátor ki­mondóját méltatni tudja! Hová is jut­nánk akkor, ha a márcziusi napok leghatalmasabb vívmánya csak frázis maradna, ha nem szabadna kinyomtatni azt, amit az igazságnak megfe- lelőleg kimondani kell. A zsurnalisztát küzdelmeiben nem éri dicséret, nem jut neki borostyánkoszoru ; névtelenül, csend­ben dolgozik s egyedüli dicsősége az, ha eszméit melyeket leír, — az életben megvalósulni látja. És ez okból a pécsi esküdtek fentebb érin­tett verdictje már azért is kiváló sulylyal bir, mert az a szabad sajtó valóságos diadala volt !* * Lapunk szerkesztőjének sajtópere alkalmával a „Fiinfkircliner Zeitung“ — Pécsnek legrégibb (20 éves) s kitünően szerkesztett lapja a fenti vezérczikket liozta, — melyet minthogy bennünket is közvetlenül érdekel — egész terjedelemben átvettünk. Szerkesztőség. n: A földm. miniszter a fillokszera elleni vé­dekezéshez a közgyűlés által 1890. évre minden 100 Q öl szőlőterület után 1 krban megállapított megyei határozatot jóváhagyta. TOLNÁMÉI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL. Értesítés. A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ az egy­let tagjai számára az elismert kitűnő minőségű pinkafői lopok róczokat közvetíteni akar­ván, van szerencsém az egylet tagjait ezennel tisz­teletteljesen értesíteni, hogy a különböző minőségű lópokrócz minták (páronként 5 írttól 16 írtig) leg­közelebb megérkeznek s azok részben Kovácli László egyesületi elnök urnái Katalinban, részben Kelecsényi Ambró egyesületi pénztárnok urnái Szekszárdon megtekinthetők. Elnöki megbízásból: Dr. Koboz Zoltán, egyes, titkár. bíróságok köréből Dr. Kulin Sándor a szekszárdi kir. törvény­szék jeles képzettségű aljegyzője a napokban Bu­dapesten jogszigorlatot s utánna Kolozsvárott gya­korlati vizsgát tett. Visszaemlékezés Lengyelre s az ott eltöl­tött napokra érkezett a napokban Dr. Grempler hírneves német régész és a brezlani muzeum igaz­gatójától azon alkalomból, hogy nép-ipar gyűjte­ményének kiegészítésére a megígért decsi szőtte­sekből is megérkezett a várva várt küldemény. Ma­gában foglalja ez, mint alább leveléből is olvasható az európai népipar különféle ágait, mint szerinte minden magasabb iparnak egyedüli ős forrását. Mely czélból Lengyelből távoztakor a Duna men­tén lakó balkáni népek házi iparának tanulmányo­zására indult s válasza megírásakor érkezett Kon­stantinápolyból haza. Érdekes e levél nem csak a lengyeli felejthetetlen napokra vonatkozásánál fogva hanem főkép azon tanulság miatt, mely hazai te­vékenységünk irányára nézve belőle meríthető a czélból, hogy a nép élete és házi munkásságának rész­letesen minden izében eltanulva erre építsük nem­csak iparunkat, hanem általán nemzeti fejlődésünket. A kérdéses levél ide vonatkozó részlete kö­vetkező : „Keletről csak novemberben érkezvén vissza azonnal Berlinbe kellett mennem, hogy utazásom eredményéről miniszteremnek szóval részletes elő­terjesztést tehessek, aztán itthon kellett a múzeumi gyűléseken elölülői tisztemnél fogva bevezető elő­adást tartanom és igy kedves soraira a válaszszal ez ideig késnem. A küldött mustrák közt van több olyan, mely egészen Horvátországba vezethető, a mint a kezem közt levő horvátországiakkal történt összehasonlításból következtethetem. Most még csak a morva és ójszaki magyarországiak hiányzanak (!) ha azokat is sikerül beszereznem, úgy egy ü 11 lesz az egész Duna tartományi szőt­tes a balkániakat is ide értve. Daczára azon­ban a kelet legcsodálatosabb és ér­zéki e b i 1 i n cs e 1 ő 1) áfásának,.— Bukarest­ből Küstendén át menve Konstantinápoly, Brusza, Szmirna és Asbenbe — Lengyel mindig élénk em lókeze t b e n m a r a d t. Megismert egyénei örömérzettel töltenek el most is és a ma­guk sajátságainál fogva felejthetetlen élvezeteink hálára köteleznek. Ha arra viszi útja igen hálás lennék legmélyebb tiszteletem kijelentésének átadá­sáért. Bcménylem még találkozunk. Európában sok­felé vándorlók. Jövőben Berlinben lesz a nemzet­közi orvosi gyűlés s oda az ut Brezlaun át vezet­vén bizton számolok örvendetes találkozásra. Janu­árban Moszkvába megyek a régészeti egylet fenál- lásának megünneplésére, stb. . Mennyi tevékenysége egy emberéletnek ugyan egy eszme szolgálatában s mily beható tanulmá­nyozása a népélet lüktetésének ! Valljon ismerjük-e mi éjszaktól délig s nyugattól keletig népünk szel­lemi s anyagi termékeit oly részletesen, mint. ez idegen tudós vagy legalább mikor fogunk ily ön­tudatos következetességgel annak megismeréséhez ? Eljő majd ennek is az ideje ! Adja Isten ! Dr. S. HELYI HÍREK. — Széchenyi Sándor gróf megyénk közsze­retetben álló főispánja néhány nap óta beteg. An­gina lepte meg, melyet erős és gyötrő lázak kisér­tek, úgy, hogy jelenleg is ágyhoz van kötve. Ez okból nem vehet részt sem a mai állandó választ­mány, sem a holnapi közgyűlésen, mindkét ülésen Simontsits Béla megyénk kitűnő alispánja fogja helyettesíteni. Lapunk zártakor örömmel értesülünk hogy a főispán ur betegsége határozottan jobbra fordult, úgy, hogy már restauraczionális közgyűlés­ben személyesen fog részt vehetni. — Személyi hírek. Konyevits Ferencz államópitészeti mérnök állásáról lemondott és Ma­gyarországból végleg elköltözött, mert folyó hó el­sejétől kezdve Schwei ezban a szt. galleni va­sutakhoz mérnöknek nevezték ki. Kögl Árpád közalapítványi erdészjelölt, hi huzamosb ideig ve­zette a szekszárdi erdőgondnokságot folyó hó 8-án távozott szekszárdi-ól Pécsváradra, hol az erdőhiva- talhoz osztatott be szolgálattételre. — Iskolai vizsgálat a börtönben. Múlt va­sárnap délelőtt érdekes vizsgálat folyt le a szek­szárdi kir. törvényszék fogházában. A rabsegélyző egyesület feladatává tette a szerencsétlen, megté­vedt, v*gy müveltsógök miatt rosszra vetemedett rabokat az oktatás áldásaiban is részesíteni. A tan­folyam a nyáron vette kezdetét Kálmán Károly ta­nító vezetese mellett. A vizsgálaton ezúttal 11 rab vett részt, mert egy részöket időközben a kalocsai törvényszék fogházába szállították. A 11 közül 6 olyan volt, ki fogházba jutása előtt már némileg tudott írni. olvasni, ezek a tanitás folyamán nagyobb eredményt is mutattak az Írás-, olvasásban, fejszá­molásban, a természetrajzban és történelemben; mig 5 kezdő csak most ismerkedett meg életé­ben először a betűkkel és tekintve azt, hogy csak heti két órában nyerhetnek oktatást, már is meglehetős haladást tanúsítottak. A tanterem fel van szerelve az irva-olvasáshoz szükséges Bárány- féle fali táblákkal, melyeken a betűk, szótagok és szók között egyes ethikai vonatkozású mondatok is vannak ; mind igen jók, hanem mégis meglátszik rajtok, hogy Bárány nem gondolt a rabokra, mikor e fali tábláit szerkesztette, mert egyik mondat ek­képpen szól : „Hallgass nyelv n m, s n e m fáj fej e m !“ Ez nem jó biztatás a raboknak ! A humanizmus eme szép, lélekemelő actusán jelen volt Dezseőfí'y trvszéki elnök, Szerónyi Kálmán kir. ügyész, Dr. Baráth Zoltán és Eisert István kir. al- ügyészek, Varasdy Lajos tanfelügyelő, Dr. Sass Ist­ván tiszti főorvos, Krammer János polg. isk. igaz­gató és a rabsegélyző egylet több tagja. A vizsga végeztével V a r a s d y Lajos tanfelügyelő, szivre- liató buzdító szavakat intézett az igyekvő rabokhoz, kik láthatólag örömtelt arczczal köszönték meg az emberbarátok gondoskodását, s jól esett nekik, hogy szerencsétlen helyzetükben is gondoskodnak róluk SzelcszéurcL *V id.é!k:e_ a nemesen érző embertársak. A vizsga végeztével S z e r é n y i Kálmán, törvényszékünk humánus és fenkölt gondolkozásu kir. ügyésze köszönetét mon­dott a jelenlevőknek megjelenésük- és érdeklődé­sükért. — Karácsonyi kiállítás. A karácsonyi ünne­pek közeledtével a nagy közönség figyelmét felhív­juk Fránek János ékszerész és aranyműves kira­katára, mely az idén még gazdagabb és díszesebb, mint a megelőző években volt. A ki becses és szép ezikkekkel óhajt kedveskedni karácsonyi ajándékul jó ismerőseinek, barátainak, rokonainak — tetszés szerint választhat e kirakatban; mindenki meg fogja találni a keresett angyal fi át. — Megőrült. Spuller Gyula pénzügyigazga­tósági fogalmazó, ki alig pár napja, hogy Szek- szárdra helyeztetett, tegnapelőtt este megőrült. Az orvosok üldözési mániát konstatáltak rajta, s fő­szolgabíró egy rendőrt adott melléje, ki a tegnapi vonattal hazakisérte Budapestre szülőihez. — A palánki sziget nádasában talált ágy- és ruhanemüeknek a lapunkban megjelent felhívás alapján — tulajdonosa jelentkezett Klag György györkönyi lakos személyé­ben, ki a tőle elrablott tárgyakat át is vette. A rablók ismeretlenek, mert tőle az utczai ablakot felfeszitve — észrevétlenül rabolták el a lapunk múlt számában részletesen leirt tárgyakat. — Furfangos kisértet. Mókáiról és virtusai­ról hii’is Lengyel Ferencz pékmester Szekszárdon; üres idejében aztán a szellemidézéssel sem rest foglalkozni. Karácsonyi Péter jámborságáról ismeretes, keresztény katholikus szatócsnak a na­pokban meghalt az anyja ; temetés utáni este szo- morkodva üldögélt „kis kereskedésében,“ midőn egyszerre csak belép hozzá egy fehér lepelbe bur­kolt alak, kinek a nyakán csöngetyü csengett, kezé­ben pedig 8 ágú vasvillát tartott, melylyel kecske­módjára böködött a halálra rémült Karácsonyi felé, ki végső kétségbeesésében mégis neki ugrott a bö- ködő és csöngő kisértetnek és torkon ragadva — fojtogatva megrémülve — hörögő hangon kérdezte tőle : „ki vagy, ki vagy, te földöntúli lény ?“ Mire a kisértett elbődült és ordítva beval­lotta, hogy ő Jakab, a Lengyel pék le­génye, s gazdája kérte föl, hogy ijessze meg a búslakodó jámbor szatócsot, A megrémült Karácso­nyi most a szolgabiróságnál keres magának elég­tételt a furfangos Lengyel-pék és kisértetnek öltö­zött legénye ellen. — Posta- és távirdahivatalok megbízatása vasúti menetjegyek elárusitásával. Lapunkban tet­tünk arról már említést, hogy Baross Gábor ke­reskedelemügyi miniszter folyó évi deczember 1-től a posta- és távirdahivatalokat vasúti zónajegyek el­árusitásával is meg fogja bizni. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság kerületében ily megbízást egye­lőre a következő hivatalok nyertek: Bátaszék, Bony- hád, Csáktornya, Csurgó, Dombóvár, Kaposvár, Pécs, Pinczehely, Simontornya, Sümeg és Szekszárd. Min­dezen hivatalokat különféle osztályra és úgy közön­séges, mint gyorsvonatokra érvényes 500 darab jegygyei, összesen 3,040 frt értékben látta el köz­vetlenül a magyar államvasutak igazgatósága. Ezen első ellátmányon túl a megbízott hivatalok menet­jegy-készletüket az ott helyben levő vasúti állomás­nál egészítik ki oly módon, hogy a kiállított me­netjegyek után befolyt pénzt és megmaradt szelvé­nyeket az állomás személypónztárosának beszolgál­tatva,. ugyanoly mennyiségű uj menetjegyeket vesz­nek át. — A daltársulati előadásokra feljogosított igazgatók a hatóságok elnézése mellett, gyakran egész estéket betöltő színdarabokat adatnak elő, ho­lott engedélyük csakis dal- és zeneelőadásokra szól, kizárásával mindennemű szinielőadásoknak. A bel­ügyminiszter az e tárgyban még 1884-ben kiadott körrendeletére hivatkozva, felhívta a törvényható­ságokat. hogy intézkedjenek az iránt, hogy a helyi hatóságok a daltársulati előadásokat figyelemmel kísérjék, a daltársulati igazgatók által jogosulatla­nul rendezni szokott előadásokat gátolják meg, az engedélyokmányt, az illető igazgatótól vegyék el és végleges határozat végett a törvényhatóságok utján a belügyminisztériumhoz terjeszszék fel.

Next

/
Thumbnails
Contents