Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-12-04 / 60. szám

találtak és 8 szavazattal 4 ellen vádlottat vétkesnek mondták ki. A hallgatóság lelkes éljenekben tört ki, miért is az elnök által figyelmeztetett, hogy tetszés nyil­vánításoktól tartózkodjék. Ezután a törvszók elnöke felhívta a panaszost, Geiger Gyulát, hogy a büntetés alkalmazása és ki­mérése tekintetében indítványát terjessze elő. És itt bebizonyította Geiger, hogy őt semmiféle bosszú sem vezérelte, sőt ellenkezőleg ajánlotta a törvény­széknek vegye figyelembe vádlott mellett ama eny­hítő körülményeket, nevezetesen hogy főnökét vé­delmezte, hogy még csak 27 éves és végre azt a nyílt beismerését, hogy őt megsérteni nem akarta. A védő beszédét a könséglelkesen megéljenezte. A védő hozzájárult a vádló indítványához s hang­súlyozta, hogy egy szigorú büntetés teljesen lesújtó hatással volna a vádlottra.“ Ezután a törvszék visszavonult és rövid tanács­kozás után kihirdette ítéletét, melyszerint vádlottat a becsületsértés miatt 10 frt fő- és 5 frt mellék­büntetésre, esetleg egy-egy napi fogházra Ítélte. Az ítéletbe mindkét fél belenyugodott. A „Pécsi lfiáüiair* közleménye. Szerkesztő sajtópere káplán ellen. „Senzátiósnak mondható az az esküdtszéki tár­gyalás, mely csütörtökön folyt le a pécsi kir. tör­vényszék büntető tanácstermében. Egy lapszerkesztő mint panaszos idéztetett oda egy papot mint vád­lottat, a mi elég ritkaság s igy kihivó ok arra, hogy a hallgatóság számára elrekesztett karzat zsu- folásig megteljék közönséggel. Sterba esete óta nem történt meg, hogy pap üljön a vádlottak pad­ján, a melynek keménységét azonban enyhíti az a körülmény, hogy sajtó vétségért került oda, mi a a közfölfogás szerint elegáns bűn. A vádlott állá­sára való tekintetből a hallgatóság soraiban ter­mészetesen nagy számmal voltak papok is. Maga az ügy kevésbbé látszott érdekesnek, inkább csak a tárgyalás alatt lett azzá ; hanem az­tán a végkifejletében meg épen rendkívüli volt, a mire nemcsak a hallgatóság egy része nem volt elkészülve, de minek mására a m i esküdtszékünk annaleseiben is alig találunk. A verdikt ugyanis ezúttal elitélő volt, a mi Sterba és közvetlen utána Ullein pere óta nem esett meg Pécsett. Hogy az ügyet ke'lőkép megvilágithassuk, vissza kell mennünk az előzményekre. A boldogult Rudolf trónörökös halála alkal- val, mikor a leverő hir szertejárta az ország min­den kis zugát, minden magyar ember megrendült lelkében a váratlan csapás hatása alatt s igyeke­zett mély gyászának kifejezést adni. Hivatalos és nem hivatalos épületekre, templomokra, s minden középületre — minden különös meghagyás nélkül •— kitűzték a gyászlobogót s a templomokban meg­kezdődtek a gyászistentiszteletek az elhunyt trón­örökösért. Az öngyilkosság hire, mely az első hir utáni napokban terjedt el, nem gátolta a katholikus és nem katholikus világot, papságot és polgári ele­met a gyász megtartásában, mindenki csak ,az or­szág veszteségére gondolt, uralkodója atyai nagy fájdalmára s ez a megrendítő esemény feledtette a kisebbet, elég nagy volt igy is, a halál hozta csa­pás, azt már nagyobbá az öngyilkos golyója sem tehette. A szekszárdi apátplébános — Hanny Gábor — nem volt ennyire meghatva, neki nagyobb volt az öngyilkosság s ennek az alapján — a kath. val­lás dogmái szerint — nem is tekintette megtiszte­lendő halottnak azt az öngyilkos királyfit; egysze­rűen megtagadta tőle a hivatalos gyászt, nem tű­zetett ki fekete lobogót, s a szekszárdiak kérésére nem mondott gyászmisét. Ha a dogmákhoz szorosan ragaszkodunk iga­zat kell adnunk az apátnak, de miit ezer más al­kalommal van azok alól a dogmák alól kivétel, úgy ebbon épen rendkívüli esetben a makacs ra­gaszkodás visszatetsző volt. Ezt a visszatetszést nemcsak Szekszárdon zsülte az apát tette, hanem széles ez ország­b a n, a hova csak ate-tt hi re eljutott. Pedig hát széles ez országban is vannak, akik is­merik azokat a szigorú dogmákat. Elvégre is Szekszárdon Geiger Gyula a „Szekszárd Vidéke“ szerkesztője tárgyilagos hangon megrótta az apátot, kinek még azt is szemeire ve­tette, hogy a trónörökös temetésekor lakodalomba ment s hogy csak a püspöki körlevél parancssza­vára tűzte ki nagy nem akarva a fekete zászlót s mondott aztán misét is. A czikkre a „Tolnamegyei Közlönyében E. aláírással válasz következett, melyben Fájth La­jos, az apátplébános káplánja védelmébe vette prin- czipálisát, de ugyanakkor hamarosan el is vesztette maga alól a tárgyilagos talajt s Geigerrel szemé­lyeskedve arra nagy csomó sarat dobált. Ezért Gei­ger sajtópert indított Fájth Lajos ellen becsület- sértés és rágalmazás vétsége miatt. A tárgyalást maga Sávéi Kálmán törvény­széki elnök vezette.“ A bírák és esküdteket fentebb már elősoroltuk. Geiger Gyula a panaszos Írja tovább a „Pécsi Hírlap“ „ki 'ügyvéd is — maga képviselte a vádat, inig F aj th Lajos vádlott dr. Steiner Lajos szekszárdi ügyvédet kérte föl védőül. Ez a körülmény annyival inkább érdekes, a mennyiben dr. Steiner is hírlapíró és a Geiger ellenlábasának, a „Tolnamegyei Közlönyének a belső munkatársa. Tehát ügyvéd — ügyvéd ellen és hírlapíró — hír­lapíró ellen állottak egymással szemben. Az egyik heves, izgatott, de folyton lovagias és engedékeny, a másik higgadt, komoly, de annal gyülölködőbb és epésebb. Az előbbi Geiger, az utóbbi Steiner. A harczot rendkívüli érdekessé és vitássá tette ez a két ellentél. Az esküdtszék föleskettetése után a részletes tárgyalást a vádlevél fölolvasásával kezdték meg, mely az inkriminált czikkben foglalt sértő kifeje­zéseket sorolja föl. Fájt hazug rágalmazónak, tisz- tessségtelen embernek, kitől gyaláztatni dicséret, s revolver-zsurnalisztának nevezi Geigert. Aztán föl­olvasták magát az inkriminált czikket. melyre nézve Fájth elismerte a szerzőséget s elvállalta érte a fe­lelősséget. Geiger ezután az általa Hanny el­len irt czikket kérte fölolvasni, mely az inkriminált czikk előzménye. A czikk fölolvasását — miután a vádlott sem ellenezte — a bíróság is elhatá­rozta. A czikk fölolvastatott. Dr. Steiner védő kérte felolvastatni azt a nyilatkozatot, melyet a szekszárdi rom. kath. elem állított ki, s melyben a katholikus hívek meg van­nak elégedve Hanny apáttal s eljárásában nem ta­láltak semmi megbotránkoztatót; Geiger ezt elle­nezte, mert ez az ügy érdemére nem vonatkozik, de meg az nem is az egész közönség nyilatkozata. A bíróság szintén igy határozott s a czikk nem ol­vastatott föl. Erre a vádlott által hivatkozott két tanú ki­hallgatása következett, mi ellen Geiger nem emelt kifogást. G ö z s i Ferencz, 62 eves, szekszárdi ügyvéd több rendbeli kérdésekre azt vallja, hogy Geiger anyagi érdekből irt Hanny ellen, miután Hanny beszélte rá a papságot, hogy Geiger lapját ne já­rassa. Hir 1 ing Adám, 35 éves, Szekszárd közsé­gének főjegyzője vallomásában úgy festi Geigert, mint a. ki anyagi haszonért ir lapjában valaki mel­lett vagy ellen. A községi hirdetést is azért nem kapta me g, m ért az elöl­járóságot folyton csipkedi. Vár ad y esküdt: Mondja meg, az önöknél a méltányosság, hogy ha valaki az elöljáróságot vagy tisztviselőket csipkedi a lapjában*; annak nem kell községi hirdetést adni ? T a n u: (Haboz.) Nem is úgyvan az kérem, ha­nem mert a másik lapnak is kell adni — méltá­nyosságból hirdetést. S z i e b e r t esküdt: Amaz apró csipkedések a tisztviselők kötelességmulasztá­saira vonatkoztak-e vagy személyeire ? T a n u : (Újra haboz.) A tisztviselők személy­eire vonatkoztak. A tanúkihallgatás után Fájth kijelentette, hogy czikkóvei Geigert sérteni nem akarta, csupán an­Szekszárd V idéke. nak támadó czikke fölött érzett fölháborodásának főnöke megvédése érdekében adott kifejezést. Ezek után Geiger panaszos előadta vád- beszédét. Két ok vezette őt ide az esküdtszék elé. Egyik az, hogy megsértett becsületét tisztára mossa, a másik az, hogy a sértésért olyan elég­tételt, melyet hasonló körülmények között polgári állású egyéntől a törvény által ugyan elitéit, de a társadalmi szokás által követelt módon vett volna, a vádlottól papi állásánál fogva nem vehetett. Föl­sorolja és taglalja a sértő kifejezéseket, melyek őt tisztességtelen enbernek qualifikálják. Pedig ha ő nem lenne tisztességes ember s lapja nem lenne tisztességes lap, úgy az ő lapját a tolnamegyei gaz­dasági egyesület s a földmivelésügyi miniszter a tolnamegyei szőlészeti és borászati tanfolyam szá­mára nem választotta volna hivatalos közlönyének. Kéri Fájth Lajost az ellene elkövetett becsületsértés és rágalom vétségében vétkesnek kimondani. Hr. Steiner védő beszédében kifejt tte, hogy a czikkben levő inkriminált kifejezéseket nem találja sértőknek, csak a panaszos teszi őket sér­tőkké. A revolver zsurnaliszta kifejezésnek van tá- gabb értelme is, az t. i. hogy a ki ha nem is köz­vetlen anyagi haszonért, hanem csupán azért hur- czol meg valakit, mert pl. a lapjára nem fizet elő, azt is revolver-zsurnalisztának hívja a közvélemény. Ez nem is olyan sértő, mert gyakran a legigazsá­gosabb zsurnalisztára is rámondják e kifejezést, de az nem veszi magára sértőnek. Geiger valóban jo­gos alap nélkül támadta meg Hanny apátot, ki egy­házának tett esküje szerint járt el, midőn megta­gadta az öngyilkos királyfiért a gyászmisét; és mégis Geiger megtámadta Hannyt, voltaképen azon­ban azért, mert lapjának anyagi érdekeit rontotta. E szerint a revolver-zsurnaliszta kifejezés Geigert eme tágabb értelemben érintette. Steiner dr. ezután Geiger ügyvédi életéből hoz föl több — az ügyhöz bizony édes kevéssé tartozó — privát dolgokat, melyeknek nyilvánossá tétele kedvezőtlen hangulatot keltett az eddig külön­ben elég rokonszenves védencz el­lenében. Itt már személyeskedés ritt ki a védelemből, melynek ez eljárás határozottan kárára volt. Fájth vádlott rövid beszédében a vádló egyes állításaira válaszolt, mentette Hanny apát ki­fogásolt eljárását s egyben a saját tettét is s ezút­tal is kijelentette, hogy czikkét szeretett főnöke iránt érzett jóindulatból irta. Geiger viszonválaszában a védő által reá szórt vádakra reflektált, megvilágítva ügyvédi eljá­rásának valódi okát s helyes voltát. Steiner dr. viszonválasza után Fáj t h végső szavaiban elórzókenyülve kérte fölmentését tekintettel az ő állására, papi reverendájára, tisz­tességes előéletére s ama körülményre, hogy más érdekében állott ki a sikra. Az elnök erre a tárgyalást öt perezre fölfüg­gesztette, melynek letelte után összegezte a tárgya­lás lefolyását, a vádat és védelmet, mire az es­küdteknek föltette a szokásos kérdőpontokat, kik ítélethozatal végett visszavonultak. Hosszas tanácskozás után az esküdtek válasz­tott főnöke, Bolgár Kálmán kihirdette az esküdt­szék verdiktjét, mely szerint vádlottat vétkesnek mondotta ki. E verdikt után Geiger panaszos hatásos beszédben maga kelt védelmére vádlottnak s több- rendbeli enyhítő körülmény fölhozatal után kérte a bíróságot, hogy a legenyhébb büntetést szabja a vádlottra.“ Megjegyezzük, hogy Geiger beszédét, mely- lyel ez alkalommal is igazolta, hogy boszuállás sohasem vezérelteti ma-át, a hallgatóság lelkesen megéljenezte. A bíróság visszavonult ítélethozatal végett s fél órai tanácskozás után Sávéi elnök ő fölsége a király nevében kimondta a sajtó törvényszék Íté­letét, melyet olvasóink már ismernek. A ..Pécsi Figyelő.44 A fekete zászló. Érdekes sajtótárgyalás folyt le csütörtökön vá­rosunk igazságügyi palotájában. A sajtóper tárgyi tényálladóka a fekete zászló, melyet a trónörökös

Next

/
Thumbnails
Contents