Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-11-30 / 59. szám

Melléklet november 30-iki, 59. számhoz.

Szekszárd ~\7~ id.ék:e_

— Ház- és szőlő-árverés. Néhai özv.

S é n e r Ferenczné örököseinek tulajdonát képező csonka-utczai ház és szőlő önkéntes hagyatéki árverése szerdán, d e c z e rn bér hó 4-én lesz d. e. 10 ó ra kor a törvényszék p e rt á ri h e 1 y i s é g é b e n.

— Károli Gáspár első magyar biblia fordító emlékkövére, a három százados jubileum alkalmával országszerte kegyadományokat gyűjtenek; — Szekszárdra nézve a gyűjtéssel Bor zsák Endre ref. lelkész bízatott meg; a kegyes adományok hozzá küldendők.

— Jutalomjáték. Bethleninek, a társulat ritka szép hangú és jeles tehetségű baritonistájának jutalomjátéka kedden lesz Tóth Ede „Tol on ez“ ezimü népszínművében, mely a legkitűnőbb népszínmű iró legbecsesebb műve ; a második felvonás remek jelenetében G a r a y Ferencz zenekara működik közre. A társulat rokonszenves, jeles tagját ajánljuk a miveit közönség kiváló figyelmébe ; nagyon megérdemli, hogy tehetségét és kitűnő énekét telt ház jutalmazza.

MEGYEI HÍREK.

— Kis-Dorcghon a napokban tűz volt, mely az ottani jegyző pajtáját hamvasztotta el, benne égett sok ügyirat, a dó f ő k.ö n y v e k, adóbeszedési naplók s egyéb fontos okmányok.

— Rizstermelés Somogybán. Kapos-Újlakon évről-évre fokozottabb szorgalommal foglalkoznak a rizstermeléssel. Az idén igen érdekes kísérletet tettek azzal, hogy a rizsét nem vízzel elborítható folyómederbe, vagy rétbe vetették, hanem magas száraz helyre. A kísérlet eredményét nem ismerjük, a rendes telepen termett rizst azonban láttuk. A ka- posujlaki rizs szeme nem egyenletes, felesen apróbb, minélfogva a héj lehántása sem lehet tökéletes ; a hántás eredménye is igen kezdetleges eszközre mutat, mert a héj egy része sok szemen rajta maradt. A kása színe tarka, vannak barna, fehér és teljesen zöld szemek, mely utóbbiak bizonyára nem érettek. Ennélfogva a kaposujlaki rizs kereskedésre nem alkalmas, hacsak kellőleg triörözve az apróbb szemek ki nem válogattatnának és a tisztított szem megfelelő módon és eszközzel le nem hántatnék. Mégis a kaposujlaki rizstermelés igen érdekes kísérlet, mert miként tudjuk, a telep kevés költséggel sok nyers rizst termett s mivel szalmája is kitűnő és bőséges takarmányt ad, a figyelmet i és a további kísérletezést nagyon megérdemli. Különösen ajánlható a rizstermelés oly réteken, melyek folytonos vizöntés miatt vadfüvet teremnek, mely szarvasmarhának nem való ; a rizs szalmája és a le nem bántott szem egyaránt kitűnő, tápláló takarmány.

— Bikácson a márkák közt ragadós száj- és körömfájás megszűnt.

— Pakson folyó évi november 25-én virradóra Stern Mór ottani kereskedőnek a piacz mellett lévő házába a kapun betörtek, s az ismeretlen tettesek mintegy 100 frt értékű ruha és fehérneműt emeltek el.

— Kajdacson november 24-én Stankovánszky János urnák egy szénás kazalját gyújtották fel, 2/3 része el is égett, a megmaradt 1j3 rész pedig hasz- navehetlen lett. A kárt 7—8 száz forintra becsülik.

— Mutsfa községben a sertés-orbáncz megszűnt.

— Am. kir. belügyminiszter leirata szerint Szedres kisközség ezentúl is a központi járáshoz fog tartozni s igy Tolnától nem fog elválasztatni.

— A kaposvári kognacgyár részvénytársaság alakuló ülése deczember hó 4-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni Kaposvárott a somogymegyei takarékpénztár ü 1 és te r m ében.

— Am. kir. belügyminiszter a kisbirtokosok országos földhitelintézete által ezentúl 4Y2 %-os kölcsönök engedélyezésére vonatkozó körrendeletét közhírré tétel végett megküldötte.

— Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mindazoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — 0 z i m : J. H. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse Nnv 4.

VEGYESEK.

— A helyes étkezési rend bizonyára hatalmas eszköz a számos alhasi-bajok ellen, de nem mindenki van abban a helyzetben, hogy az ilyen szoros diétát megtarthassa. Az emberiségnek legalább is nyolczvan százaléka él oly viszonyok közt, hogy még a táplálkozási mód legszükségesebb föltételeinek, vagy általában az életrend s munkaidő követelményeinek sem felelhet meg. E túlnyomó többség számára egyenesen életszükség, hogy egy kipróbált s olcsó háziszer mindig kéznél legyen, a melylyel emésztő szerveik működésének zavarain gyorsan s hathatósan segítsenek. Ilyen olcsó háziszer a mely már évek óta kitűnő hatásúnak bizonyult : Brandt K i c hár d gyógyszerész svájc zi labdacsai, melyről a bel- és külföld minden vidékéről érkezett dicsérő-iratok a legékesebben szólnak. Brandt Kich. gyógyszerész svájezi labdacsai a gyógyszertárakban 70 kr egy dobozban, kaphatók; de jól meg kell figyelni a fehér keresztet vörös mezőbán s a Rich, keresztnevet.

— Rendkívüli emlékező tehetséggel bíró egyének. 1. Esdrás zsidó főpap, ki nemzetének — az Isten választott népének — minden szent könyvét egy szó hiba nélkül tudta könyv nélkül. — 2.Cyrus, perzsák királya, több százezrekből álló hadseregének minden katonáját nevén szólította. Hasonlóképpen Luczius Sczipió római hadvezér is. — 3 Pontus és Bithynia utolsó királya, VI. vagy nagy Mithridates, tudós és iró (kit Poinpejus legyőzött), ki Róma ellen háromszor küzdött (87 — 84, 83—81, 74—64 K. e.), birodalmában uralma alatt élő 22 nemzetének nyelvén beszólt. — 4. Publius Aelius Hadriánus (uralkodott 117 — 138. K. e.), „ki egész birodalmát többnyire gyalog beutazván, mindenütt a nyomatott nép nemtőjeként jelent meg “, — minden helyeket, dolgokat, jelen

nem levő katonáit nevökön elszámlálta. — 5. Cyenas, Pyrrhus epirusi király követe, Rómába jövetele után másnap az egész római tanácsot és nemesi rendet saját nevén szólította és köszöntötte. 6. Themistokles oly jeles elméjű volt. hogy Simonidesnek, ki azt ígérte, hogy az emlékezés mesterségét neki megtanítja, azt mondá: hogy inkább szeretné, ha az elfelejtés mesterségét tanitaná meg ; mert azokra is emlékszik a mikre nem akarna. 7. Cajus Sallustius Crispus (született 85-ben K. e.), Demosthenesnek, az ó-kor leghíresebb s legremekebb szónokának minden munkáit könyv nélkül tudta. 8. Avicenna Aristotelesnek egész eszmevilágtanát, metapkysikáját tudta. —

9. A nevezetes római szónok Hortensius Írás nélkül minden elmélkedéseit elmondotta. — 10.

M. Tullius Cicero azt mondotta magáról, hogy soha semmit sem hallott, mire világosan ne emlékeznék. 11. Seneca azt mondotta magáról, hogy tanítójának egy olvasása után kétezer szót tanult meg, mit az olvasás után a\zon renddel, melylyel mondattak, visszafelé könyvnélkül elmondott és 200 verset eleitől végig és megfordítva.

— A harisnyakötők. Az orvosi tudomány a női fűzők ss hamis hajfürtök ellen indított háború után most a harisnyakötőkre veti szemét. Azt állítják, hogy az a folytonos nyomás, melyet a ha- risnyakötós a lábra gyakorol, nemcsak a vérkeringést nehezíti meg, hanem oka a gyakori görcsöknek és lábfájásnak, Főleg a fejlődésben levő testre nézve nagyon ártalmas a harisnyakötó. — Teschen mellett Rasselben egy asszonyt temettek el, a ki gyapjú harisnya által okozott vérmórgezósben halt meg. Az asszonynak könnyű sebe volt térde alatt s azt be se kötve, vörös harisnyát húzott rá. Csak midőn lába feldagadt, hivatott orvost, de akkor már késő volt. Az asszony nagy. fájdalmak között halt meg.

— A divat átkai. A német természetvizsgá- lók kölni kongresszusán Virchow tanár érdekes

Azt mondja Castelar, a széplelkü spanyol iró : „Semmi sem oly kielégíthetetlen, mint a tiszta szerelem. És semmi sem elégíthető ki oly könnyen, mint az érzéki szerelem. A kéjnek mindig nyomában jár az undor. A jóság és tisztaságban bírja egyedüli biztosítékát az örök szerelem. A szív örvénye nem telik meg, csak végtelenséggel.“

Ez teljesedett be Zerinvári Irmán is. Élete egyszerre megváltozott; belecsömörlött az élvekbe 1 Megunta a léha udvarlókat, kik mindent előtudtak varázsolni, csak egyet nem: az igazi édes boldogságot. A szívnek megvannak a maga jogai, követelései, de czólja egy : a boldogság elérése : Tagadd meg ezt tőle, vagy tévutakon vezesd hozzá, az egész világ kincsei sem tudják kárpótolni, kiengesztelni ! A primadonnában felébredt a női méltóság érzete, vele az erkölcsi őr : a lelkiismeret. Ez elitélte őt, mig amaz szelíd, édes hangon suttogta neki : keresd az élet örömeit tennen szivedben ! — Többé hiába keresték a kaczér színésznőt. Ajtai bezárultak a látogatók előtt, arczára szokatlan komolyság vonult, s egyetlen örömét a színpadon kereste. Még azt is észrevették a városban, hogy gyakran jár a templomba, a mit eddig soha sem tett.

S oly jól esett neki az imádkozás ; siratta vétkeit, kereste a lelki vigasztalást, felzaklatott kedélyére a gileádi balzsamot. Megtalálta-e ? Nem !

A téli évad kezdetén egy csinos fiú jött a a társulathoz ; örök mosoly lakozott arczán, vig tréfáival társai kedveltje lett. Hát még azzal a szép férfias, bariton hanggal, melylyel dalait oly édesen énekelte, mennyire megnyerte mindenkinek a szeretetét ? Zerinvári különös érzést vett észre szivében. Eddig csak igazán játék volt a játéka, s most ? A mit énekelt, az szivéből keletkezett; ha szerepében megfogta a baritonista kezét, azon delejes ütést érzett s ha megölelte úgy átfutotta szivét egy meleg érzés, minőt eddig soha sem tapasztalt. Az J) kegyeit keresték eddig, s most ő kereste ennek a kis embernek tekintetét. Eddig neki udvaroltak, most ő édesgeti ezt nyájas szavaival. Ha vége volt a próbának: „Pistika ! nem kisér haza?“ csicsergő hanggal kérte föl, s az előadás után oly elhagyatva érezte magát, ha a Pisti kát nem látta maga mellett! Ha az utczán egy nőt látott férje karján, hosszan, elmerengve nézett utá- nok : „Mily boldogok“ sóhaj tá, s oly epekedve irigykedve ment tovább! „Eh bobó vagy!“ kiáltá fel gyakran, de az a titkos érzés belopódzott szivébe, s többé nem tudott tőle szabadulni. A régi gondtalan, érzóste!en életét óhajtotta vissza, mulatni akart, pezsgők árjába fojtani szívének jajjait, de még a gondolattól is megundorodott. A m e g téré s u t j á r ó 1 nincs visszaesés, a szív

inkább megtörik, de felszabadult jogait elvitatni nem engedi! És színészünk ? Hizelgett neki a primadonna legyeskedése, de mély, nemes érzést nem táplált iránta ; s mert különben műveltnek és szeretetreméltónak találta, mindennapos lön a lakásán, hisz a színpadon úgyis mindig együtt voltak.

Zerinvári soha sem játszott szebben, mint ez időben. Minden hang szivének egy-egy húrjáról pattant fel, szerepének minden szava ott lelte alapját : szivének közepén. A közönség kitüntetése újabb jeleivel halmozta el s a kritika alig talált szókat magasztalására !

Sőt már a tapsok sem lelkesítették; hideg kopogásnak hallotta az egészet, s a baritonista egy mosolyát nem adta oda a koszorúk özünéért! Hát még mikor együtt voltak ? Mint a galamb sugta- bugta szerelmét, s ha a színpadon elragadó volt a jelenetekben, minő lehetett most ? S a baritonista? Mindezekre csak ő mosolygott az örökös mosolyával.

Egy szép délután újra együtt ültek a színésznő szalonjában. Igéző pongyola fedte szép alakját s a színésznek kis fekete bajusza soha sem gyakorolt rá oly varázst. Irma át volt szellem ülve, az általa sokáig megtagadott érzés : az igazi szerelem fogta el egész valóját; varázsmámorba szédült,