Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-01-31 / 6. szám

TOLHST-A. ’VA^tJMEEiarZ'JEl törvényhatósági, tanügyi, Elő fizetési ár : Egész évre ...... 6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közleménvok, úgy a hirdetési és eiőfizetési pénzek a szer­kesztőséghez küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: S ó t p a t a k-u t c z a 1113. sz. a. Kiadóhivatal: Szóchenyi-utcza 172. sz. a. ZKCirdetési díjals r Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főniunkatárs: Séner Ferencz. Magyarország gyásza. Megdöbbentően rémes és az egész nemzetet mélyen lesújtó gvászhir járta be tegnap az országot: — a magyar korona nemes lelkű, fenkölt gondolkozást! örököse, a felséges uralkodó ház és a nemzet egye­düli reménye, Rezső trónörökös meghalt! E borzasztó hír — magán forrásból — tegnap délután lapunk zártakor érkezett hozzánk s villámgyorsasággal terjedt el a városban. Senki sem hitt benne. Fördős Vilmos a kaszinó elnöke a „Budapesti H i r- 1 a p“, lapunk szerkesztősége pedig a „Pesti HirlapMól kért felvilágosítást a meg­rázó hir felől. Mindkét lap azonnal s táviratilag kö­zélte a hir lesújtó valóságát. A táviratokat alább közöljük. Mint a Budapestről érkezett eme táv­iratokból értesülünk, a hirtelen halál vadá­szat alkalmával szivszélhüdés vagy egyéb szerencsétlenség következtében érte a trón­örököst. A koldus viskóktól a palotákig gyászba borul minden magyar ember lelke, a leg- szomorubb hir hallatára, mely a felséges uralkodó házat, hitvesét, családját s vele az egész* magyar nemzetet egyenlően s a legmélyebben sújtotta. A nemzetnek osztatlan, legőszintébb részvéte és ’Idó emléke kiséri a korán megboldogultat, ki praedestinálva látszott lenni arra, hogy idővel Magyarországot a jólét és fel virágozás legmagasabb fokára emelje. Örök áldás emlékére! Táviratain Lc_ BUDAPEST, jan. 30. (d. u. 3 óra.) Ru­dolf trónörökös szivszélhüdés következté­ben meghalt. BUDAPEST, jan. 30. (este 7 óra.) Baden mellett Meyerlingből, hova Rudolf trónörö­kös tegnapelőtt vadásztv ment, ma azt jelentik, hogy valószínűleg gutaütés követ­keztében meghalt; más versio szerint a halált vadászat közben ért szeren­csétlenség okozta. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Gr eiger <3- ynla. Emberek a föld alatt. Megdöbbentő képet nyertünk a leg­közelebbi végtárgyalás alkalmával is azok­ról a szánalomra méltó viszonyokról, me­lyekben némely földbirtok béresei, cselédjei, különösen a dombóvári járásban kénytele­nek tengetni nyomorult életöket. Annyi a jövedelmök, a mennyi megélni kevés, meghalni sok ! Tizenöt-huszan van­nak összezsúfolva egy földbe ásott odúba; ott laknak gyermekeikkel együtt, — vagyo­nuk nincs semmi más, mint néhány rongy­darab, élelmök pedig a nekik juttatott hul­ladék, a mit konvencziónak nevez az, kinek a gazdagságát előmozdítják ! Igában görnyed egész nap, pihenőre térve pedig egészségtelen föld alatti zugok­ban húzódik meg huszad magával. A ba­rommal, melylyel együtt huzza az igát, egyenlő sorsban van ; reménye nincs, hogy sorsát valaha megkönnyithesse, tengeti nyo­morult életét napról-napra, öröme nincs, s az élet csak terhére van, melytől megválni egyedüli reménye, mi még némi vigaszt nyújthat neki. Ilyen szomorú kép az, a mi nem mese, hanem igaz valóság ; s ilyen életben síny­lődik az a szegény béresnép ott a dombó­vári járásban. Nem lehet aztán csodálni, ha az élet nyomora kiöl belőlük minden erkölcsi érzetet és kötelességtudást; meg- gyülöli az emberiséget, melynek szolgála­tában roskad le azért, hogy másnak jólétet teremtsen ! Az a szerencsétlensége, hogy öntuda­tos embernek született, melybe a teremtő érzést, észt öntött; mig a vele együtt sin- lődő állat öntudatlanul, tehát könnyebben görnyed az iga alatt. Hogy az erkölcsi érzés legkisebb pa­ránya is könnyen kihal az ilyen szerencsét­len lényekből, arra szomorú tanúságot szol­gáltatott a nagyszokolyi bérgyilkosság ügye is. 100 írtért, mely az ő nyomorúsága előtt Dárius kincsének tűnik fel, képes meggyil­kolni embertársait, kiket sohasem látott. „Talál akármikor 20 embert is ott, a ki 100 írtért az ilyenre szívesen vállalkozik“, ezt a megdöbbentő nyilatkozatot mondta az egyik vádlott, s nem is lehet csudálni! Az életet nem becsüli semmire, mert nincs oka rajta örülni ! Sanyarú életében egy pár jó napért képes ellenszegülni a Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. társadalmi rendnek és megzavarni az er­kölcsi világot! A dombóvári járásban a cselédlakok az Eszterházy uradalmi bérletek területén oly borzasztó képet tárnak elénk, hogy minden jó érzésű emberben megdöbbenést keltenek. A járás kiváló erélyű, derék főszolga- birájának Szévald Móricznak nem kerülték ki figyelmét ezek a szomorú állapotok és a járási orvossal együtt megkezdte az illető cselédlakok vizsgálatát, mely már eddig is borzalmas tapasztalatokkal igazolta felszóla­lásunkat. Oly nyomoráságos állapotban sinlödnek ezek a szerencsétlenek, hogy sorsukon ok­vetlenül segíteni kell; ezt parancsolja a humanizmus és a felebaráti szeretet. Vizsgálatát megkezdte a íormádi pusz­tán és folytatni fogja az egész járásban ; reméljük, hogy eljárásának meg lesz a kí­vánt eredménye, s megtalálják a módot arra, hogy a szomorú állapotok minél ha­marább megszüntettessenek, s szerencsétlen sorsú embertársaink emberhez méltó lakás­ban és ellátásban fognak részesülni. Némely nagyobb gazdaságban humá­nus módon gondoskodtak a cselédek laká­sáról és életéről, mint a Zichy Jenő gróf tulajdonát képező muti gazdaságban is, a miről a dombóvári járás érdekeltjei példát vehetnének maguknak. Az eddigi viszonyok fen nem tartha­tók sem közegészségi, sem erkölcsi szem­pontból, a humanizmus pedig erélyesen megköveteli, hogy embertársainknak az ál­latok színvonalára történt lealázása ellen tiltakozzunk és minden módon közre mun­káljunk, hogy szerencsétlen sorsukon mi­hamarább könnyítve legyen. A sajtónak, mint a nyilvánosság őré­nek lesz gondja arra, hogy az üdvös moz­galmat figyelemmel kisérje és a főszolga­bírót nemes elhatározásában minden módon támogassa ! Reméljük, hogy a közigazgatás és tár­sadalom erélyes közreműködése mellett ezek az elszomorító viszonyok mihamarább meg fognak szüntettetni, sf. = Gyámpénztári kölcsön. Tolna vármegye árvaszóke által a múlt év II. felében folyévá téte­tett a gyámpénztárból 54 félnek kölcsönképen 29,866 frt.

Next

/
Thumbnails
Contents