Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-11-19 / 55. szám
IX. évfolyam. 1889. 55. szám. Szekszárd, kedd, november 19. TOLUA VÁRMEGYE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár : Egész évre .........................6 frt. Eél évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. HVHegfjelenik: Létenként kétszer z szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. sz. ECirdetési d-íjalr; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórbon 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Geig.er Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. .A konferenczia. Mára hívta össze Széchényi Sándor gróf főispán azt a konferencziát, mely a legközelebbi tiszt- ujitásra vonatkozólag- a választások tekintetében határozataival bizonyos irány megjelölését tűzte ki czélul. Érdekes volt e konferenczia képe minden tekintetben. Tolnavármegyének nemcsak szine-javát láttuk itt képviselve, hanem ama körök legtekintélyesebb elemeit is, a kiknek —- kiváló tekintélyük, és nagy fokú értelmiségük mellett a megye közügyeinek vezetésében, — azok iránti érdeklődésükben, — nagy befolyásukkal is tulyomó jelentőség jutott osztályrészül. Szabad független elemből alkotta össze érdemdús főispánunk ez értekezletet, melynek tagjai semmiféle tekintetektől sincsenek befolyásolva. A tudomány, rang és vagyon független fórfiaiból alakult az s e függetlenség nyilvánult az értekezlet egész jellegén, melyen ott láttuk megyénk legtekintélyesebb családjainak az Apponyiak, Döryek. Perezel. Stankovánszkv, Benrieder, Kovács, Forster br. Jeszenszky, Szeniczey stb. képviselőit, a helybeli s vidéki ügyvédi karból Orffy L., íBlochinger K., Moldoványi I. Az egyház fórfiaiból Hanny G. és Pécsi József, Bencze J. s melyen a függetlenség érzete minden pillanatban mint félreismerhet- len karakter vonult végig a 2 órán át tartott tanácskozáson. Tíz órakor a közig, bizottság tanácskozó termében nyitotta meg Széchenyi Sándor gróf főispán az értekezletet, s midőn a majdnem teljes számban megjelenteknek először is köszönetét mondott az ügy iránti érdeklődésükért, hangsúlyozta az érkeztet czélját. Megvan győződve, hogy e czél körül csak egy érdek jöhet jogosan figyelembe minden józan és függetlenül gondolkozó előtt és ez a k ö z é r d e k. A személyes tekintetek ez alkalommal kiválókig kell hogy háttérbe szoruljanak. Tolnamegyének most van alkalma — még pedig minden valószínűség szerint utoljára kimutatni, hogy közügyeinek vezetésében klikkek által nem vezettetik, hanem hogy magasabb szempontból törekszik a megyei közügyek s vele az általános közjóiét megvalósítására. Mert ma már nem elég ha valaki becsületes és józan ember — kész emberek kellenek úgy a képzettség mint a munkaképesssg tekintetében, s a mi mindenekfelett kívánatos a megválasztottnak kell, hogy a közigazgatás iránt határozott érzéke legyen, hogy hivatalát szeresse és hogy a hozzá kötött követelményeknek fáradhatlan ügy-buirgalommal, kedvvel feleljen meg, mert különben ha még oly jó ember is — nem lesz hivataloskodásában köszönet sohasem. Éppen azért — mint mondá— teljes őszinteséggel fog nyilatkozni és pedig nem személye k- rő 1, hanem a tisztviselőről, még pedig azon" közvetlen tapasztalatok alapján, melyeket 5 éves főispánsága alatt személyesen szerzett. Azután az értekezletet megnyitottnak jelentette ki. Döry Dénes a maga s a többi meghívottak nevében köszönetét mondott az őket ért megtisztelő bizalomért s egyszersmind hangoztatja, hogy bizalmas lévén a meghívás — minden az egyes jelölteket közelebb érintő nyilatkozatok is a bizalmasság jellegét bírják. Ez okból mi is az értekezlet lefolyásáról csak e határokon belül referálhatunk. Az alispán! és főjegyzői székek betöltésénél differencziák fel nem merülvén, az értekezlet az előbbi állásra Simontsits Béla jelenlegi alispánt, az utóbbira Madarász Elemér jelenlegi főjegyzőt nagy lelkesedéssel egyhangúlag kikiáltotta, egyszersmind a főispán indítványára — régi szokáshoz híven — határozatba ment, hogy mindketten a tanácskozásra meghivassanak; Dr. Szigeth Gábort küldte ki e czélból az értekezlet, ki a meghívás átadása után együtt tért vissza aztán az alispán és főjegyzővel. Az árvaszéki elnöki állásra Kurtz Vilmos, az ülnöki állásokra a mostani ülnökök, úgy a tiszti ügyészi állásra Fördős Vilmos személyében elismerő nyilatkozatok közt szintén egyhangúlag állapodott meg az értekezlet. A főszolgabírói állasoknál csak a simontor- nyainál, melyre 3 pályázó és a dunaföldvárinál, melyre 2 pályázó jelentkezik — merültek fel viták. Az elsőre Fonyó László jelenlegi főszolgabírón kívül Döry László és Pesthy Elek szolgabirák pályáztak; nehány felszólalás után az értekezlet többsége Fonyó László mellett foglalt állást, sőt mondta ki jelöltjének. Sokkal erősebb vita fejlődött ki a dunaföld- vári főszolgabírói állásnál. Itt az egyes felszólalók már hatalmas grava- menekkel álltak elő arra nézve, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan. A mostani főszolgabiró mellett az értekezlet egyetlenegy tagja szólalt fel — a túlnyomó többség azonban több szónok által kifejtett felszólalásaiban Orosz Endre I. aljegyző mellett foglalt állást s a nagy értekezlet őt is mondta ki jelöltjének. Az értekezletnek ez volt a fény pontja. Ha valaha, itt látható volt, hogy a tervezett váltó- zást kizárólag a j ó 1 felfogott közérdek iránti feltétlen érdeklődés teremti. Megdönthetien argumentumokkal szálltak a szónokok a harezba — oly döntő és lesújtó érvek hangzottak el a mostani állapot tarthatatlansága mellett, hogy az ellenfél is kénytelen volt annak súlyát elismerni. Az értekezlet bizalmas volta nem engedi, hogy annak e pontnál, — különösen s hatalmas mérvben kidomborddó részeit minden tekintetben visz- szaadjuk. Annyit azonban konstatálnunk kell, hogy Tolna vármegyének a közigazgatás vezetésével és ellenőrzésével megbízott es érte felelős elemei ez értekezleten a legszárazabb és éppen azért megdönthetien hiteles tényekkel igazolták, hogy a dunaföld vári járásban a hivatali ü g y b u z g ó- s á g és kötelesség érzet teljes hiánya oly nagy bajt képez hogy az a törvény által meghatározott és az ellenőrző közegek kezébe adott fegyverekkel orvosolni már lehetetlen volt. Ez okból az értekezlet kimondta, hogy az általános közérdek szempontjából a dunaföldvári szol- gabirói hivatal a jövőben más kezekre b i- z a n d ó. A szolgabirói állásoknál csak a duna- földvárinál vannak eltérések. Több oldalú felszólalás után az értekezlet Kovács J. és Szentiványi I. közül utóbbit mondta ki jelöltjének. Az a 1 j e g y z ő i állásoknál Orosz Endre megválasztatása esetére első aljegyzőnek Dr. Novák Sándor, Il-od aljegyzőnek Daróczy P. személyében állapodott meg az értekezlet, a III-ad aljegyző állást, melyre Nunkovich és Sörös jelentkeztek, nyilt kérdésnek hagyta az értekezlet. Árvaszéki jegyzőnek Nagy István, a gyámpénztári ellenőri állásra pedig Antal Ferenczben állapodtak meg. Az értekezlet 12 órakor ért véget. zz Tolnavármegye pénzügyigazgatósága már több községgel végzett az italmórósi és a fogyasztási adók bérbeadása tárgyában. A tárgyalások csak kevés községnél vezettek eredményre és igy a törvény értelmében árlejtések fognak az említett adótárgyak sorsa felett határozni. A kincstár követelése sok helyen óriási mérvben meghaladja az eddigi regálé összegeket, úgyszintén az eddig fizetett fogyasztási adókat ez az oka sok községnél, hogy a megkezdett tárgyalások m e d d ő k maradtak. Szekszárd nagyközség sem hajlandó, alig lesz is azon helyzetben, hogy a pénzügyigazgatóság követelményének megfeleljen. Az összes regálé, mit az eddigi tulajdonos, az alapitv. uradalom élvezett, alig haladta meg a 9000 frtot, ennyit kapott a megfelelő italmérósre alkalmas épületekkel együtt, mig a kincstári képviselő épületek nélkül, csupán az italmérési adóért 4630 frtot követel. — Ha az épületek értékét a nyári italmórósi jog értékével egyenlőnek vesszük, úgy a kincstár követelése 5000 írtnál többel látszik magasabbnak lenni. A borfogyasztási adó jelenleg megkívánt bérösszege ................................................ 24,527 frt 70 kr, husfogyasztási adó .... 3794 „ 45 „ ezukorfogyasztási adó . . . 5308 „ 02 „ söradó .................................... 1752 „ — „ ös szesen: 35,382 frt 17 kr. Ezekért fizetett a múltban a város ; borért...................................... 21,487 frt 52 kit, hu sért..................................... 3670 „ — „ ez ukorért............................... 4550 „ — „ sö rért ................................. • . 2129 „ — „ ös szesen : 31,836 frt 52 krt, tehát 3545 frt 65 krral többet kíván a kincstári képviselő mint eddig, mikor éveken át jó termésekkel dicsekedhettünk, mégis csak a legnagyobb erő megfeszítés és némely tételnél veszteség mellett volt képes a város fizetni. Az által, hogy a nagyvendóglő épülete a város tulajdonába ment át, érdekében van, hogy az ital- mérési jogosultság se kerüljön más kézbe. De különösen érdekében van, hogy a fogyasztási adók bérletét ő bírja, nehogy e város közönsége zaklatásoknak legyen kitéve. Az utolsó aratás szomorú eredménye, és különösen a philoxera, mely pusztítani kezdi szőlőinket és ezekkel együtt anyagi jólétünket, nem biztathatják a várost, hogy a bérbevételnél erején túlmenő áldozatokra határozta el magát. Mi minda-
