Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-11-02 / 50. szám

törvényes kedvezmények megadásánál a törvényes föltételek szigorú megtartását. Yégiil elvárja a mi­niszter, hogy a törvényhatóságok közönsége a sze­mélyi avagy családi érdeken alapuló jogosulatlan igények mellőzésével, csakis oly egyéneket fog bi­zalmára érdemesíteni, kik megnyugtató kezességet szolgáltatnak arra, hogy nagy felelőséggel járó meg­bízatásuknak a köz- és államérdeket minden irány­ban kielégítő mértékben lesznek képesek megfelelni. — Posta- és távírda segédtiszti tanfolyam. A kereskedelmi miniszter a m. kir. posta- és táv­írdánál a kezelési szolgálatra alsóbb fokozatban 500—700 írtig emelkedő évi fizetéssel és a sza­bályszerű lakpénzzel a XII. díjosztályban alkalma­zandó posta- és távirda segédtisztek kiképzésére Budapesten folyó évi deczember 1-től kezdve G hó­napra terjedő tanfolyamot nyit. A közelebbi felté­telek a hivatalos lap erre vonatkozó hirdetményé­ben olvashatók. A folyamodványok benyújtásának határideje november 15. — Tót-Keér község szőlőhegyeiben a megyei fillokszera biztos a fillokszera jelenlétét megállapít­ván, e község szőlőhegyeit zár alá helyezte. zz 1889—1892. évekre újra alakítandó món- biráló bizottságokba — a lótenyésztési bizottság ré­széről — a központi és völgység! járásokban I)üry Andor, a dunaföldvári és simontornyai járásba Ko­vács László, a dombóvári járásba Heinriekffy Adám jelentetett be. zz Kölesd és Páifa községekben a szarvas- marhák közt uralkodott száj- és körömfájás — az állatorvos jelentése szerint megszűnt. =r A pécsi m. kir. posta- és távirdaigazga- tóság november 1-től kezdve Paks és Tolna között D u n a-S zen t-G y ö r g y érintésével kettős fogatú carriol postajáratot rendezvén be, azon 1 kilomé­ternyi útrészt, mely Duna-Szent-Györgybe vezet, jó karba helyezni kéri. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. I. A kir. táblától visszaérkezett ügyek : Polgári. H e r b s z t Konrad s neje, F a r - kas Antal s társa megváltoztató. Szelestey L., II o r v á t h E. válóper megvált, határozat. Schönhardt M., Schönhardt P. s társai hh. T o t h Gergely hagy. iratai megsemisitő vég­zéssel visszaérkeztek. Tolnai takarék, Laky L. s trsai hh. Ítélet. "S t e r e z e k András '-G.j S t e r e­ze. k János s trsai is mcgváltozt. Pfaff Fülöp— S eh m i d t Katalin r. p. hh. B o b it s Zsigpiond —. vagyonbukott G o I d s ni i d t Ede elleni perbek pótlás rendeltetett. K é d e r Henrik — A ni m u e 1 Kata e. r. p. pótlás rend. G r ü aval d T. — II u fi­fing J. hh. végzés. Büntető. Kein s t ein Jakab megvált. Íté­let. Nyéki Tóth István, és.neje hh. végzés. G s o n d r a Kis József hh. Ítélet, B e r e. n c.S i Jó­zsef és társa hh. Ítélet. Lili Ilörvát Mihály né • és társa hb. Ítélet. B. lesz György és társa'hh. vég­zés. Sörös Gyula elleni ügyben pótlás rend. G á- b or Ferenez megv. Ítélet. Vékony Gombay György megv. Ítélet. C s o n k a Szabó István és társa hh. végzés. Özv. Bohusz Ignáczné hh. Ítélet. Veidlinger Sámuel hh. végzés. Török Istv. s társai fellebbezés elutasittatott. . II. A kir. kúriától visszaérkezett ügyek. Polgári. Fajdt Mártonná, Schneider A. és társa hh. Ítélet. S v i n d t András, Fein Katalin hh. Ítélet. * Büntető. Fii 1 ö p Mihály és társai hh. ítélet. Ifjú Banga József hh. Ítélet. Kátkay László és társai (párbaj ü. ?) hh. végzés. Bombay Sándor H e f f 1 e r István és társa hh. ítélet. Mihálkovies György megv. ítélet. Csizmazia Gáspár és társa megv. Ítélet. bíróságok köbéből. A bonyhádi járásbiró állásra kiirt pályázat lejárt s összesen 12-en pályáztak, Osztrich Mihály törvényszéki bíró áthelyeztetését kérte ; a törvény­szék területén működő albirák közül pedig pályáz­tak Halassy Szilárd, dr. Szendrödy Szilárd és Kat­zenbach Józsefi. Szekszárd “V idéke_ — „A. SZEKSZÁRD VIDÉKE“ egyes pél­dányai ezentúl, hogy a közönség esetröl-esetre könnyebben hozzájuthasson, — kaphatók lesz­nek: Ékes József, Salamon Testvérek, Pollák Ignácz, Steiner Károly, Seiner Lipót é Eerenez Gyula urak kereskedésében. — Tísaiy Endre volt városi pénztárnok elleni sikkasztási ügyben — mely miatt a szekszárdi tör­vényszék 2 évi börtönre Ítélte, a kir. tábla pedig felmentette — a Curiai helybenhagyta a. táblai Ítéletet. — Adomány. Benesik Kálmán helybeli keres­kedő a szekszárd-bátaszék utczai r. k. népiskola szegény tanulói részére többrendbeli tankönyvet és palatáblát volt szives adni ; ezen szives adományért az illető szülők lapunk utján mondanak köszönetét az adományozónak. — Előléptetés a honvédségnél. Zgorszky Zsigmond honvódhuszár-őrnagy, — ki Ágoston Ist­ván törvényszékünk jeles birájának nővérét bírja feleségül — a novemberi előléptetések alkalmával, a 1 e z red es sé léptettetek elő, és szolgálati alkal­mazásában a 8. honvéd huszárezred 1. osztályának parancsnoki állásában továbbra is meghagyatott. — Uj zenemű. Biiky György pónzügyigazga- tói helyettes ismét egy sikerült csárdást szerzett „I s ten h o z z á d“ czimmel mely Krammer Vil­mos jóhirnevü könyvkereskedő kiadásában jelenik meg. — A „Magyar Salon“ czimü, legelső szép- irodalmi folyóirat októbeii számában „Aranypor“ rovat alatt B o d n á r Istvántól, lapunk jeles mun­katársától egy hangulattal teljes, csinos költemény jelent meg. — Gyászhir. F a h r n e r János és neje szül. Szaner Jozefa Hermin nevű, 17 éves leányának te­metése múlt csütörtökön ment végbe nagy részvét mellett. A korán elhunyt, szép tehetségű fiatal le­ány már körülbelül egy óv óta szenvedett, inig végre a lassan ölő betegség teljesen kioltotta a jobb sorsra érdemes fiatal életet. — Kiadó lakás. Szekszárdon a Budai utczá- ban özv. Stetka Károlyné úrnő házában egy 3 szo­bás udvari lakás minden mellékhelyiségekkel együtt azonnal bérbeadó. — A kaszinó választmánya ma, november 2-án délután 4 órakor ülést tart. Tárgya tagok fel­vétele és folyó ügyek. Községek iskola nélkül. Gr. Csáky Albin miniszter kijelentése szerint az országban jelenleg 240 oly község van, melyekben nincs iskola. Ez azonban kedvező állapot a múlthoz képest. — Gyorsíró kör múlt csütörtökön előzetesen megalakult. A Bátory Dezső polg. iskolai tanár kez­deményezésére megindult mozgalom kedvező fogad­tatásra talált, mert múlt csütörtökön este 6 órakor a polgári iskola tanácstermében szép számmal je­lentkeztek, kik a kör tagjaivá óhajtanak lenni. Ed­dig az aláírási ivre jegyezték magokat: Mayer An- talné, Mayer Arlow Mariska, Czigler Kóza, Berg­mann Ilka, Vargha Margit urhölgyek, valamint Dö­mötör László, Geiger Gyula, Holub János, Mayer Antal, Vargha Lajos, Leopold Lajos, Horváth Ig­nácz, Gottlieb Jakab, Berger Benő, Győrfiy József, Kácz József, Gyurcsovecz Gusztáv, Steinfeld Béla, Fischer János, Goldstein Lajos, Fejér Gyula, Folytatás a mellékleten. E két törzshibának végeredménye aztán azon harmadik jelenség, mely minden komolyan gon­dolkozó emberben méltán aggodalmat kelt; és ez: a gyermekek t u 1 k o r a i érettsége, sok­szor b 1 a z i r t s á g a, melyen e 1 ő b b-u tó b b a s z e 11 e m i előhaladásis hajótörést fog szenvedni. íme, ezekben feltüntetni iparkodtam egész­ségügyünk szomorú képet, annak még szomorúbb következményeit a jelen és jövő nemzedékre ; rá­mutattam az okokra, melyek ezt előidézték; hátra van még meghatározni k i k r e v á re téren a gyógyítás munkája. Tekintve e bajok kut- forrásait, bizonyára a s z ü 1 ő kés t a n i tó k le­het n ,ek azoknak leghivatottab b, 1 e g- természetesebb or v o s a i. Maga a kezde­ményezés azonban határozottan reánk tanítókra tartozik, mint kik szakszerűen foglalkozunk a neve­léssel, s ennélfogva erre különösen is hivatva va­gyunk. Ehhez mérten engedje meg a tisztelt közgyű­lés, hogy az ez irányban kifejtendő ténykedésekre nézve is elmondhassam szerény észrevételeimet. A tanító fönntebbi czélból megkívántaié mun­kásságának két központja van; egyik saját csal á d j a, másik az iskola. Első sorban szükséges, hogy a tanító családi életében, különösen saját gyermekei nevelését ille­tőleg, egy az eddiginél sokkal egészségesebb, (Tlte- tőbb légkört teremtsen, melyben kis csemetéi a log- örvendetesebb fejlődésnek indulhassanak és eljutva teljes kifejlődésük fokáig, egész egyéniségükön tük­röződjék vissza a természetes, okszerű nevelés ál­dásos sikere. S minthogy a tanítót e kis körbe : mi sem gátolhatja józanul megválasztott nevelési elveinek teljes érvényre juttatásában, könnyű lesz ily sikert felmutatnia, melylyel követendő minta­képül szolgálhat másoknak. Es ez nem lényegtelen mozzanat akkor, midőn a nevelésnek helyesebb mederbe szorításáról van szó. Tudjuk, hogy a nagy közönség, mely nem igen válogathat a számára irt nevelési müvekben, sem a meglevők tanulmányo­zására kellő idővel nem rendelkezik, a legtöbb eset­ben egyes jó példák után indulva vezeti gyermekei nevelését. Nem legtermó szeteseb b-e te- h á t, hogy g p é 1 d á t ó p p e n a tanító s z o 1- g á 11 a s s a, ki állásánál f o-g v a kell, h o g y a neveié s t u d o m á n y ó s a n a g y k ö z ö n s é g közt a leg m ó 11 ó b b k ö z ve­ti t ő ü 1 tekintessék. •Az iskolában, ha nem is korlátlan, de min­denesetre igen bő tere nyílik » tanítónak arra, liogy az egészségügyi érdekeket a leghatóbban tá­mogathassa. előmozdítsa. Teheti ezt, először az ál­tal, hogy minden oly eljárást, mely a gyermekek egészségét, bár a legkisebb mértékben károsan érinti, megszűntet, vagy módosít. Másodszor, hogy mindazon intézkedéseket, melyeket Részint a népokt. törvény, részint a gyakorlat a gyermekek javára szentesített, a legpontosabban végrehajt. Harmad­szor, minden olyan intézkedést, melyet fönnti szem­pontból szükségesnek lát, múlhatatlanul, teljes orő- vel meghonosít. Végre, ha minden módon, minden alkalmas eszköz segítségével iparkodik az általa követett he­lyes irányt, a nagyközönség körébe is átültetni. Az első pontnak megfelelően első teendője legyen a tanítónak, a gyermekeket mindennemű t u I t e r íi e lést ő I m e g ó v n i. E követelmény értelmében, nem szabad a növendéket törvényes kora előtt iskolába — illetőleg a neki nem megfelelő osztályba felvonni. — Az órarendet úgy kell megállapítani, hogy*a gyermekek a törvény­szabta időn túl az iskolában elfoglalva ne legye­nek. A tanítók a szülőkkel szemben hassanak oda, hogy a gyermekek az elemi népiskolának csak fel­sőbb osztályaiban kezdjenek valamely idegen nyel v, vagy a zene t a n u 1 á s á h o z\ Végre mindenek felett legyenek a tanítók óvatosak a leczke adásban. E pontra nézve szerény véleményem az, hogy a gyermeket legalább 10 éves koráig a te­hertől teljesen fel kellene menteni, később pedig az erre vonatkozó követelményeket — ide értve a felső nép és polgári iskolákat is — a minimumra leszállítani. Kár, hogy e tekintetben iskoláinkban nagy- részben más felfogás uralkodik. Tudtommal igen sok iskolában nem csak, hogy minden tantárgyból lcczkéket kapnak a nö­vendékek, hanem megkivántatik tőlük, hogy azokat szóról szóra betanulják. Nem tudom mily czól ve­zérli az illető tanítókat ebbeli eljárásukban, de szi­lárd meggyőződésem, hogy ezzel a gyermek elő­nyére semmi czélt elérni nem lehet; hanem ige­nis azt az egyet, mit azonban józanul a tanítás czéljául el nem ismerhetünk, hogy a vizsgálaton a gyermekek folyékonyan tudnak felelni. Hogy a szóról-szóra való leczketanulásnak semmi • jogosultsága nincsen az iskolában, arról legbiztosabban meggyőzhet bennünket azon tény, hogy ezt sem a törvény nem Írja elénk, sem a paedagogia nem ajánlja; sőt jelesebb paedagogusa- ink és maguk az okt. ügy vezetői mindig a leg­er é 1 ye seb b eu k ár 11 o ztadták. Hogy csak egy példával szolgáljak, idézem G ö n r z y Bál m. tanácsosnak az 1883. év augusz­tus 19-éu tartott TI. országos t. képviseleti köz-

Next

/
Thumbnails
Contents