Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-11-02 / 50. szám
törvényes kedvezmények megadásánál a törvényes föltételek szigorú megtartását. Yégiil elvárja a miniszter, hogy a törvényhatóságok közönsége a személyi avagy családi érdeken alapuló jogosulatlan igények mellőzésével, csakis oly egyéneket fog bizalmára érdemesíteni, kik megnyugtató kezességet szolgáltatnak arra, hogy nagy felelőséggel járó megbízatásuknak a köz- és államérdeket minden irányban kielégítő mértékben lesznek képesek megfelelni. — Posta- és távírda segédtiszti tanfolyam. A kereskedelmi miniszter a m. kir. posta- és távírdánál a kezelési szolgálatra alsóbb fokozatban 500—700 írtig emelkedő évi fizetéssel és a szabályszerű lakpénzzel a XII. díjosztályban alkalmazandó posta- és távirda segédtisztek kiképzésére Budapesten folyó évi deczember 1-től kezdve G hónapra terjedő tanfolyamot nyit. A közelebbi feltételek a hivatalos lap erre vonatkozó hirdetményében olvashatók. A folyamodványok benyújtásának határideje november 15. — Tót-Keér község szőlőhegyeiben a megyei fillokszera biztos a fillokszera jelenlétét megállapítván, e község szőlőhegyeit zár alá helyezte. zz 1889—1892. évekre újra alakítandó món- biráló bizottságokba — a lótenyésztési bizottság részéről — a központi és völgység! járásokban I)üry Andor, a dunaföldvári és simontornyai járásba Kovács László, a dombóvári járásba Heinriekffy Adám jelentetett be. zz Kölesd és Páifa községekben a szarvas- marhák közt uralkodott száj- és körömfájás — az állatorvos jelentése szerint megszűnt. =r A pécsi m. kir. posta- és távirdaigazga- tóság november 1-től kezdve Paks és Tolna között D u n a-S zen t-G y ö r g y érintésével kettős fogatú carriol postajáratot rendezvén be, azon 1 kilométernyi útrészt, mely Duna-Szent-Györgybe vezet, jó karba helyezni kéri. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. I. A kir. táblától visszaérkezett ügyek : Polgári. H e r b s z t Konrad s neje, F a r - kas Antal s társa megváltoztató. Szelestey L., II o r v á t h E. válóper megvált, határozat. Schönhardt M., Schönhardt P. s társai hh. T o t h Gergely hagy. iratai megsemisitő végzéssel visszaérkeztek. Tolnai takarék, Laky L. s trsai hh. Ítélet. "S t e r e z e k András '-G.j S t e r eze. k János s trsai is mcgváltozt. Pfaff Fülöp— S eh m i d t Katalin r. p. hh. B o b it s Zsigpiond —. vagyonbukott G o I d s ni i d t Ede elleni perbek pótlás rendeltetett. K é d e r Henrik — A ni m u e 1 Kata e. r. p. pótlás rend. G r ü aval d T. — II u fifing J. hh. végzés. Büntető. Kein s t ein Jakab megvált. Ítélet. Nyéki Tóth István, és.neje hh. végzés. G s o n d r a Kis József hh. Ítélet, B e r e. n c.S i József és társa hh. Ítélet. Lili Ilörvát Mihály né • és társa hb. Ítélet. B. lesz György és társa'hh. végzés. Sörös Gyula elleni ügyben pótlás rend. G á- b or Ferenez megv. Ítélet. Vékony Gombay György megv. Ítélet. C s o n k a Szabó István és társa hh. végzés. Özv. Bohusz Ignáczné hh. Ítélet. Veidlinger Sámuel hh. végzés. Török Istv. s társai fellebbezés elutasittatott. . II. A kir. kúriától visszaérkezett ügyek. Polgári. Fajdt Mártonná, Schneider A. és társa hh. Ítélet. S v i n d t András, Fein Katalin hh. Ítélet. * Büntető. Fii 1 ö p Mihály és társai hh. ítélet. Ifjú Banga József hh. Ítélet. Kátkay László és társai (párbaj ü. ?) hh. végzés. Bombay Sándor H e f f 1 e r István és társa hh. ítélet. Mihálkovies György megv. ítélet. Csizmazia Gáspár és társa megv. Ítélet. bíróságok köbéből. A bonyhádi járásbiró állásra kiirt pályázat lejárt s összesen 12-en pályáztak, Osztrich Mihály törvényszéki bíró áthelyeztetését kérte ; a törvényszék területén működő albirák közül pedig pályáztak Halassy Szilárd, dr. Szendrödy Szilárd és Katzenbach Józsefi. Szekszárd “V idéke_ — „A. SZEKSZÁRD VIDÉKE“ egyes példányai ezentúl, hogy a közönség esetröl-esetre könnyebben hozzájuthasson, — kaphatók lesznek: Ékes József, Salamon Testvérek, Pollák Ignácz, Steiner Károly, Seiner Lipót é Eerenez Gyula urak kereskedésében. — Tísaiy Endre volt városi pénztárnok elleni sikkasztási ügyben — mely miatt a szekszárdi törvényszék 2 évi börtönre Ítélte, a kir. tábla pedig felmentette — a Curiai helybenhagyta a. táblai Ítéletet. — Adomány. Benesik Kálmán helybeli kereskedő a szekszárd-bátaszék utczai r. k. népiskola szegény tanulói részére többrendbeli tankönyvet és palatáblát volt szives adni ; ezen szives adományért az illető szülők lapunk utján mondanak köszönetét az adományozónak. — Előléptetés a honvédségnél. Zgorszky Zsigmond honvódhuszár-őrnagy, — ki Ágoston István törvényszékünk jeles birájának nővérét bírja feleségül — a novemberi előléptetések alkalmával, a 1 e z red es sé léptettetek elő, és szolgálati alkalmazásában a 8. honvéd huszárezred 1. osztályának parancsnoki állásában továbbra is meghagyatott. — Uj zenemű. Biiky György pónzügyigazga- tói helyettes ismét egy sikerült csárdást szerzett „I s ten h o z z á d“ czimmel mely Krammer Vilmos jóhirnevü könyvkereskedő kiadásában jelenik meg. — A „Magyar Salon“ czimü, legelső szép- irodalmi folyóirat októbeii számában „Aranypor“ rovat alatt B o d n á r Istvántól, lapunk jeles munkatársától egy hangulattal teljes, csinos költemény jelent meg. — Gyászhir. F a h r n e r János és neje szül. Szaner Jozefa Hermin nevű, 17 éves leányának temetése múlt csütörtökön ment végbe nagy részvét mellett. A korán elhunyt, szép tehetségű fiatal leány már körülbelül egy óv óta szenvedett, inig végre a lassan ölő betegség teljesen kioltotta a jobb sorsra érdemes fiatal életet. — Kiadó lakás. Szekszárdon a Budai utczá- ban özv. Stetka Károlyné úrnő házában egy 3 szobás udvari lakás minden mellékhelyiségekkel együtt azonnal bérbeadó. — A kaszinó választmánya ma, november 2-án délután 4 órakor ülést tart. Tárgya tagok felvétele és folyó ügyek. Községek iskola nélkül. Gr. Csáky Albin miniszter kijelentése szerint az országban jelenleg 240 oly község van, melyekben nincs iskola. Ez azonban kedvező állapot a múlthoz képest. — Gyorsíró kör múlt csütörtökön előzetesen megalakult. A Bátory Dezső polg. iskolai tanár kezdeményezésére megindult mozgalom kedvező fogadtatásra talált, mert múlt csütörtökön este 6 órakor a polgári iskola tanácstermében szép számmal jelentkeztek, kik a kör tagjaivá óhajtanak lenni. Eddig az aláírási ivre jegyezték magokat: Mayer An- talné, Mayer Arlow Mariska, Czigler Kóza, Bergmann Ilka, Vargha Margit urhölgyek, valamint Dömötör László, Geiger Gyula, Holub János, Mayer Antal, Vargha Lajos, Leopold Lajos, Horváth Ignácz, Gottlieb Jakab, Berger Benő, Győrfiy József, Kácz József, Gyurcsovecz Gusztáv, Steinfeld Béla, Fischer János, Goldstein Lajos, Fejér Gyula, Folytatás a mellékleten. E két törzshibának végeredménye aztán azon harmadik jelenség, mely minden komolyan gondolkozó emberben méltán aggodalmat kelt; és ez: a gyermekek t u 1 k o r a i érettsége, sokszor b 1 a z i r t s á g a, melyen e 1 ő b b-u tó b b a s z e 11 e m i előhaladásis hajótörést fog szenvedni. íme, ezekben feltüntetni iparkodtam egészségügyünk szomorú képet, annak még szomorúbb következményeit a jelen és jövő nemzedékre ; rámutattam az okokra, melyek ezt előidézték; hátra van még meghatározni k i k r e v á re téren a gyógyítás munkája. Tekintve e bajok kut- forrásait, bizonyára a s z ü 1 ő kés t a n i tó k lehet n ,ek azoknak leghivatottab b, 1 e g- természetesebb or v o s a i. Maga a kezdeményezés azonban határozottan reánk tanítókra tartozik, mint kik szakszerűen foglalkozunk a neveléssel, s ennélfogva erre különösen is hivatva vagyunk. Ehhez mérten engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy az ez irányban kifejtendő ténykedésekre nézve is elmondhassam szerény észrevételeimet. A tanító fönntebbi czélból megkívántaié munkásságának két központja van; egyik saját csal á d j a, másik az iskola. Első sorban szükséges, hogy a tanító családi életében, különösen saját gyermekei nevelését illetőleg, egy az eddiginél sokkal egészségesebb, (Tlte- tőbb légkört teremtsen, melyben kis csemetéi a log- örvendetesebb fejlődésnek indulhassanak és eljutva teljes kifejlődésük fokáig, egész egyéniségükön tükröződjék vissza a természetes, okszerű nevelés áldásos sikere. S minthogy a tanítót e kis körbe : mi sem gátolhatja józanul megválasztott nevelési elveinek teljes érvényre juttatásában, könnyű lesz ily sikert felmutatnia, melylyel követendő mintaképül szolgálhat másoknak. Es ez nem lényegtelen mozzanat akkor, midőn a nevelésnek helyesebb mederbe szorításáról van szó. Tudjuk, hogy a nagy közönség, mely nem igen válogathat a számára irt nevelési müvekben, sem a meglevők tanulmányozására kellő idővel nem rendelkezik, a legtöbb esetben egyes jó példák után indulva vezeti gyermekei nevelését. Nem legtermó szeteseb b-e te- h á t, hogy g p é 1 d á t ó p p e n a tanító s z o 1- g á 11 a s s a, ki állásánál f o-g v a kell, h o g y a neveié s t u d o m á n y ó s a n a g y k ö z ö n s é g közt a leg m ó 11 ó b b k ö z veti t ő ü 1 tekintessék. •Az iskolában, ha nem is korlátlan, de mindenesetre igen bő tere nyílik » tanítónak arra, liogy az egészségügyi érdekeket a leghatóbban támogathassa. előmozdítsa. Teheti ezt, először az által, hogy minden oly eljárást, mely a gyermekek egészségét, bár a legkisebb mértékben károsan érinti, megszűntet, vagy módosít. Másodszor, hogy mindazon intézkedéseket, melyeket Részint a népokt. törvény, részint a gyakorlat a gyermekek javára szentesített, a legpontosabban végrehajt. Harmadszor, minden olyan intézkedést, melyet fönnti szempontból szükségesnek lát, múlhatatlanul, teljes orő- vel meghonosít. Végre, ha minden módon, minden alkalmas eszköz segítségével iparkodik az általa követett helyes irányt, a nagyközönség körébe is átültetni. Az első pontnak megfelelően első teendője legyen a tanítónak, a gyermekeket mindennemű t u I t e r íi e lést ő I m e g ó v n i. E követelmény értelmében, nem szabad a növendéket törvényes kora előtt iskolába — illetőleg a neki nem megfelelő osztályba felvonni. — Az órarendet úgy kell megállapítani, hogy*a gyermekek a törvényszabta időn túl az iskolában elfoglalva ne legyenek. A tanítók a szülőkkel szemben hassanak oda, hogy a gyermekek az elemi népiskolának csak felsőbb osztályaiban kezdjenek valamely idegen nyel v, vagy a zene t a n u 1 á s á h o z\ Végre mindenek felett legyenek a tanítók óvatosak a leczke adásban. E pontra nézve szerény véleményem az, hogy a gyermeket legalább 10 éves koráig a tehertől teljesen fel kellene menteni, később pedig az erre vonatkozó követelményeket — ide értve a felső nép és polgári iskolákat is — a minimumra leszállítani. Kár, hogy e tekintetben iskoláinkban nagy- részben más felfogás uralkodik. Tudtommal igen sok iskolában nem csak, hogy minden tantárgyból lcczkéket kapnak a növendékek, hanem megkivántatik tőlük, hogy azokat szóról szóra betanulják. Nem tudom mily czól vezérli az illető tanítókat ebbeli eljárásukban, de szilárd meggyőződésem, hogy ezzel a gyermek előnyére semmi czélt elérni nem lehet; hanem igenis azt az egyet, mit azonban józanul a tanítás czéljául el nem ismerhetünk, hogy a vizsgálaton a gyermekek folyékonyan tudnak felelni. Hogy a szóról-szóra való leczketanulásnak semmi • jogosultsága nincsen az iskolában, arról legbiztosabban meggyőzhet bennünket azon tény, hogy ezt sem a törvény nem Írja elénk, sem a paedagogia nem ajánlja; sőt jelesebb paedagogusa- ink és maguk az okt. ügy vezetői mindig a leger é 1 ye seb b eu k ár 11 o ztadták. Hogy csak egy példával szolgáljak, idézem G ö n r z y Bál m. tanácsosnak az 1883. év augusztus 19-éu tartott TI. országos t. képviseleti köz-