Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-30 / 49. szám

IX. évfolyam. 1889. 49. szám. Szekszárd, szerda, október 30. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár ; . Egész évre .........................6 frt. Fé l évre..............................3 frt. Évn egyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közleménj'ck, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer­kesztőséghez küldendők. —I—■!! ■Ilii...... HV Ceg-jelexiils: lietexEkiéírrt kétszer z szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. sz. IHLiretetési cLíjals r Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. ' —asEin; aZKi -ísc LTrwKnnmBnH Főmunkatárs: Székely Ferencz. A ..Szt*k*zárd Vidéke’* most már jelenik meg, hetenként. I^löílzeíési ára mégis O frt marad. Egészségügyünk. Elvitathatlan tény, hogy az egészségügy álla­pota egyike a legfontosabb tényezőknek az államok életében. Ennek kedvező vagy kedvezőtlen volta kiszámithatlan befolyással van ngy szellemi, mint anyagi elhaladásunkra. A mely országban elsatnyu’t, pulya nem/edék képezi a társadalom zöm A, ott nem lehet olyan szellemi műveltség, mint a hol erős' testben és lé­lekben egyaránt edzett lakosság viszi előbbre egy nemzet vagy nép kulturális állapotát. Mert örök igazság marad az a mondás, hogy : Ép testben la­kozik ép lélek, habár egyes kivételek vannak is. Természetes dolog, hogy az egészségügy ja­vítása is, mint igen sok másé az iskolában veszi kezdetét. Az iskola adja meg minden további mű­ködésünk alapját, ez sarkköve állami létünknek vagy pusztulásunknak. Nem kell tehát csudálkozni azon, ha legjobb- jainktól kezdve a legműveletlenebb szülőkig min­denki érteni akar a nevelésoktatás mesterségéhez. De a tanítók magok is belátják, hogy egész­ségügyi állapotaink miserabilisak s azokon segíteni kell. S ha valakinek, úgy mindenesetre az ők sza­vait, e legilletékesebb egyének nézeteit és javasla­tait kell első sorban meghallgatni, különösen ha ezek az iskolai egészségügyre vonatkoznak. Felelős szerkesztő.és laptulajdonos: Geiger Gyűl a. i Egy ilyen irányú értekezésre kívánjuk ez al­kalommal olvasóink s főleg a szülők és tanitók figyelmét irányítani. A Szekszárd-központi tanitó-egylet, moly szép hivatásának mindenkor megfelelni igyekezett, köze­lebb tartott közgyűlésén egy szép irályu, tartalmas s közfigyelemre méltó felolvasással gazdagította ezen szak irodalmát, a mely értekezést alább egész terjedelmében közölni megkezdtük. Bati Jánosné, a f. leányiskola közszeretetben álló, érdemes tanítónője tollából ered e muka s nem férjétől, a mint ez lapunk múlt számában — boszantó tolihiba miatt — olvasható volt. A midőn ezt helyreigazítjuk, egyszersmind óhajtjuk, hogy azok az elvek és javaslatok, melyek ezen értekezésben olvashatók, minél szélesebb kör­ben meghallgatásra találjanak. A derék tanítónő fáradozásai teljes méltánylásban részesültek, mert a közgyűlés élénk tetszéssel és köszönettel fogadta a felolvasást és nyilvánosságra hozása iránt óbaját fejezte ki. g, — A föklmivelésiigyi miniszter a Belacz és Rakasd községek szőlőhegyeiben megállapított fil- lokszera miatt — e községek szőlőhegyeit zár alá helyezte. = Magyar szénkóneg gyár. Megyei szőlőbir­tokosainkat kivétel nélkül érdekelni fogja a földm. ministerium azon intézkedése, hogy a jövő évi költ­ségvetésbe a f i 11 o k s z e ra-r o v a r elleni véde­kezésre 110,000 frt van felvéve, 31,000 frttal több, mint a folyó évben. Ezen összegből 15,000 frt a szónké ne g-g yártásésgyóritő eljárás előmozdítására irányoztatik elő. Hazánkban ugyanis Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. most csak a zalatnai fő bányahivatal készít szénké- neget, de elegendő mennyiséget termelni nem ké­pes s ezért beszerzése részben még mindig a k ü 1- földről történik. Ennélfogva igen kívánatosnak mutatkozott, hogy az országban egy oly szénkéneg- gyár állíttassák fel, a mely képes legyen arra, hogy az összes belföldi szónkénegszükségletet fedezze s ezt a czélnak teljesen megfelelő minőségben ál­lítsa elő. — A nagy költség miatt azonban az ál­lam nem állíthat fel ilyen gyárt, hanem e helyett egy magán szénkéneggyár felállítása iránt tett lé­péseket a ministerium s erre nézve egy magánvál­lalkozóval megállapodásra is jutott. E gyár remél- remélhetőleg még a folyó évben fel fog építtetni s igy a jobb minőségű szénkéneghez olcsóbban, köny- nyebben és gyorsabban fognak jutni a szőlőbirto­kosok, == A m. kir. álíamvasutakon nemsokára messzemenő általános tehát a belforgalomban is érvényesülő kedvezmények fognak életbe lépni a ládákban, illetve palaezkokban szállított bor küldemények szállítására nézve. T. i. ezen küldemények is azon kivételes köteleid díjtételek alapján fognak szállitatni, melyek a hordókban feladásra kerülő borküldemónyek után fennállanak, még pedig ngy tetszés szerinti mennyiségben, mint fél- és egész kocsirakományok­ban való szállítás mellett, a mi a borszállitó közön­ségnek régi óhaja. BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Biróy Béla szekszárdi volt albirónak a kir. törvényszékhez törvényszéki bíróvá történt kineve­A „Szekszárd Vidéke“ tárczája. Egészségügyi állapotaink. Csak elismerést érdemel ama sokoldalú dicsé­retes ténykedés, mely erkölcsi és anyagi haladá­sunkat ezélzó mindennemű intézményeink fejlesz­tése érdekében mai napság kifejtetik; de sajnos, úgy látszik, az ez irányban nyilatkozó lelkesültség közepette majdnem teljesen háttérbe szorul az egész­ségügy fontos kérdése. Az életküzdelem nehéz ver­senyzésre hívja fel a társadalom minden tagját; a munka ezer neme foglalja el az ember testi, lelki erejét, miközben megfeledkezik önmagáról. Lázas törekvéseiben észre sem veszi, mint fogyasztja percz- ről-perezre az életerőt, ama csodás valamit, mi az emberi lét és egészség alapfeltételét képezi, s mi őt testi-lelki munkálkodásra képessé teszi. Megfe­ledkezik arról, hogy e kincset a test és egészség okszerű ápolása, gondozása által magának biztosí­tani, s a jövő nemzedéknek épségben átadni, egye­dül ő van hivatva. Hogy egészségügyi érdekeink mennyire nélkü­lözik a kellő támogatást, arról minden logikai ér­velésnél világosabban meggyőz bennünket egészség­ügyünk jelenlegi szánalmas állapota. Az elfogulat­lanság tiszta szemüvegén át tekintve ez ügyet, meg­döbbentő a kép, mely előttünk feltárul. Csecsemőink közt kevés az életrevaló és mint az orsz. kisdednevelési kiállításon az orsz. m. kir. és a Budapest fővárosi statisztikai hivatalok által kiállított térképeken és grafikus táblázatokon feltün­tetve van, azoknak éppen fele fial el 5 éves kora előtt. Iskolás gyermekeink, különösen a leánykák, többnyire vérszegény, vézna alakok, kik folyton or­vosi támogatásra szorulva, szüleik állandó aggodalma mellett töllik el életük aranykorszakát. Az ifjú anyák és gazdaasszonyok gyakori betegségek által megza- vartatva csak részben — sok esetben éppen nem — felelhetnek meg a természet és a sors által reájuk rótt magasztos kötelmeiknek. Az if jakról szólva sem mondhatunk sokkal kedvezőbbet. Mindjárt a katonai sorozásnál kitűnik, miszerint a katonaköteleseknek csak csekély százaléka alkalmas a katonai pályára. Később úgy mint a nőknél, náluk is sok a beteg­ség, kevés az igazi életerő és ez okból kevés a ki­tartás a munkában. De mindeme tények állásáról minden kétsé­get kizáró tanúságot tesz a mai nemzedék egész külső megjelenése. A régi erőteljes magyar nők, daliás magyar férfiak alakjai mind ritkábban találhatók közöttünk ; fejlődésben hátramaradt, sápadt, görnyedt alakok szolgáltatják túlnyomó, részét, a még néhány évtized előtt is erőteljes, magyar nemzet népességének. Hát azok a rózsás arczu felserdült leánykák, kikkel elég gyakran találkozunk, nem volnának ké­pesek az imént festett kép komorságát mérsékelni ?! kérdezheti valaki, sőt vádolhat azzal hogy tán meg­feledkeztem róluk. Fájdalom, mindennapi tapaszta­lataim meggyőztek arról, hogy ifjú leányaink nagy részénél ez üde, viruló kinézés nem az életerő és hamisitatlan egészség jele, hanem csak az ifjú vér­nek a gyönge, elsatnyult ideg- és izomrendszer fe­lett való pillanatnyi győzedelme. De nem folytatom tovább e szomorú kép fes­tését ; hisz a föntebbiekből is világosan kitűnik, hogy egészségügyi tekintetben a mai viszonyokból kifolyólag csak a legszomorubb kilátásokkal bírha­tunk a jövőre, ha a föntebb vázolt bajok gyökeres orvoslásra nem találnak. Ily tényekkel szemben önként merülnek fel e kérdések : Mik lehetnek e nagymérvű hanyatlásnak okai? Mag u n k b a n, vagy külső körülményekben k e 11 - e ez oko­kat keresnünk? és ennélfogva hatal­munkban á 11 - e azok káros b e f o 1 y á- s á t ó 1 m a g u n k a t s z a b a d d á te n n i, vagy tétlenül k e 11 - e bevárnunk tel j es e 1- n s z t u 1 á s unka t, in egsem mis ülés ü n- et? E kérdésekre nehéz volna kimerítő választ adni, már csak azon egyszerű okból is, mivel az ez irányban tett megfigyelések azt mutatják, hogy egészségügyünk ily nagy fokú hanyatlására számos oknak kellett közreműködni. Nem lehetvén czélom e helyen ezeket egyenkint felsorolni és velük tüze­tesebben foglalkozni, közülök csak egynek felemli- tésére és tárgyalására szorítkozom, mint olyanra, melynek csiráit önmagunkban hordjuk, melyet te­hát megszüntetni és ez által egészségügyi állapo­tainkra tetemesen javitólag hatni, hatalmunkban áll. A fönt vázolt állapotoknak egyik fő okát a mostani beteges irányú nevelési rendszerben kell keresnünk. A családi és iskolai nevelés egyaránt azon megbocsáthatatlan hibába esett, hogy a gyer­mek egészségének és kedólyvilágá- n a k teljes veszélyeztetésével, sőt feláldoz á s á v a 1, min den józan fel f o-

Next

/
Thumbnails
Contents