Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-16 / 45. szám

IX. évfolyam. 1889. 45. szám. Szekszárd, szerda, október 16. TOLNA 'VLá.IFLIMIIEGUZTEJ törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam ZElöfize+ési ár : Egész évre .....................6 fr t. Eél évre..............................3 Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közloménvek, ugy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer- fi kesztőséghez küldendők. IlIHlli 1 UVTeg-jelértik, hetenként kétszer : szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széchenyi-utcza 172. sz. hivatalos közlönye. Hirdetési díjaik;: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200^300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. A Szekszárd Vidéke** most már jjf* Kétszer jelenik meg hetenként. Előfizetési ára mégis 0 írt marad. Állami hivatalaink elhelye­zéséről. Nagyon üdvös dolog volna, ha a pénzügymi­niszter urnák tudomására jutna, hogy igazságügyi kollegája házat akar nálunk építeni. — Értjük a még most levegőben függő igazságügyi „palotát“. Előre kijelentjük, nem tudhatjuk, hogy mily stádiumban van ez épület ügye, azt sem tudjuk, hogy gondolkozás tárgyát képezte-e már intéző helyen az, mit elmondandók vagyunk ; lehet hogy ez irányban már mindent bölcsebben meg hány- tak-vetottok ; — de ha tették, ha nem : azt liisz- sztik, hogy a fogadatlanság vádja nélkül, e fontos ügyet, mi is részesíthetjük még jókor némi tárgyi­lagos megvalósításban. Ha valakit olvasóink közöl ügyei valaha a helybeli m. kir. pénzügyigazgatóság helyiségeibe vezettek, bizonyára nem kerülte el figyelmét az a körülmény, hogy egy közepes nagyságú szobában 10 hivatalnok ül egymás hátán, mintha műhelyek­ben görnyednének ; — de találni itt a szó szoros értelmében vett odúkat is, melyek azelőtt éléskam­rák vagy mosókonyhák lehettek. I)e hát még csak az adóhivatal ! ez aztán a valami ! Már a ghetto-féle bejárás sejteti velünk az épület belsejének dicsőségét! A belépőt a penész és „hivatalos illat“-nak keveréke fogadja. Nem is csoda, hisz a falak vakolatán csurog végig a viz, — azaz dehogy a vakolatán: régen lemállott az már, és valóban nem csekély hasznot lehetne huzni a falakat belepő salétrom összegyűjtéséből. A szoba menyezetét kinyújtott kezeddel majd eléred ; min­den sarok pedig régi könyvekkel és lajstromokkal van tele-tömve, melyek nedvességtől és penésztől át meg át-ázva, vakolattal beczukrozva, fojtó kigő­zölgést terjesztenek. És ezen helyiségben, t. olvasó, naponta 8 óra hosszáig emberek görnyednek, h á r- m a n, négyen, egy ablakos szobákban és a bölcs Ibrahim megadásával hitették el ma­gukkal, hogy ennek milyen jó irodai helyiségnek kell tulajdonképpen lennie, mert hisz a volt fel­sőbb hatóság azt jónak találni nem „terheltetett“. Mindezért pedig fizet a kincstár óvenkint 2000 frt lakbért és a jövőben aligha nem többet. Távolról se okozzuk azonban mindezért az il­lető háztulajdonosokat, mert biz ők legkevésbé sem teliéinek arról, hogy a szóban forgó helyiségeknél megfelelőbbet találni nem lehetett, sőt ellenkező­leg ők mindent megtettek, hogy megfelelő átala­kítás által a bajon annyira mennyire segítve legyen; de minden jó akaratuk daczára a most ecsetelt állapotok bizony : botrányosak. Nem közelfekvő-e tehát a gondolat, hogy a pénzügyi hivatalok is a tervezett igazságügyi pa­lotában volnának — kellő kibővítés után — elhe­lyezhetők. Igaz, hogy aztán ezen állami épület igazság­ügyi palotának nem volna nevezhető, de ez nem is szükséges és lényeges; a magyar állam nem oly gazdag, hogy megengedhetné magának azon fényűzést, hogy egy puszta elnevezésért, egy áldá­sos és czólszerü berendezéstől elállhasson ! A czólbavett, körülbelül 440 □ méternyi területen elegendőképpen lehetne gondoskodni, min­den igénynek kielégítéséről, és hogy többet ne mond­junk : egy további megfelelő emelet­rész építése alig kerülhetne többe, mint a mit a kincstár 5 éven keresztül pénzügyi hivataláért házból’ fej é- ben fizet; meggyőződésünk, hogy a pénzügyi kincstár édes örömest fedezné az igy felmerülendő költség többletet — csak persze tudnia kellene a dolog felől ! Azt hisszük, hogy mit se vonna le az igaz­ságszolgáltatás méltóságából, ha a pénzügyek igaz­gatásával egy fedél alatt .laknék, sőt ugy gondol­juk, hogy ez a berendezés minden egyes ág admi- nistratiójára nézve csak előnyös lehetne : a bíróság­nak keze ügyében lene, a bírói letét-tár, iroda és házi kezelése az adóhivatal, a pénzügyeknek a te­lekkönyv stb. stb. ; és nem igen van város, mely a hivatalok ily egyöntetű csoportosításával dicseked­hetnék, egészen eltekintve azon körülménytől, hogy a lakásviszonyok javulása hatalmas lendületet nyerne általa. Lehet, hogy vannak előző körülmények, me­lyek jelen fejtegetéseinket már előre tárgytalanná teszik, de mint már mondottuk, mi egyelőre ilyene­ket nem ismerünk ; miért is — feltéve ezek nem létezését — azt hisszük, hogy egyetértő, tapintatos eljárásnak sikerülne minden felmerülhető kicsiny­kedést eloszlatni; mi hírlapírói kötelességünk telje­sítésének legszebb jutalma lenne. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét a két hiva­tal helyiségének czólszerü egyesítésére, a mi min­denevetre előnyös volna ugy a hivatalok, mint a közönség érdekében. = Papválasztás. Czeczén — a Mészáros Já­nos Kecskemétre történt megválasztásával megüre- sült ev. ref, papi állomás folyó október hó 18-án töltetett be. A választást Dőczy József egyházi és Ágoston István világi tanácsbiró urak — mint es- peresi megbízottak vezették. Megválasztatott 171 szavazattal Szűcs Endre Szt.-Erzsébeti ref. pap. Kaptak még szavazatokat: Tantó János kajdacsi lelkész és György Ferencz bogyiszlói tanító-káplán. Nevezetes ezen választásnál azon körülmény, hogy az egész czeczei inteligenczia kivétel nélkül György Ferenczre szavazott, azonban a nyers tömeg leszavazta őket. = Tolna vármegye törvényhatóságának köz- igazgatási bizottsága október 14-én délelőtt 10 óra­kor ülést tartott, melynek tárgyairól lapunk jövő­számában referálunk. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Az őszi közgyűlés. (Vége.) A belügyin, leirata szerint a közs. pénztári ke­zelés és számvitelről alkotott vármegyei szabályren­delet jóváhagyatott és 1890. január 1-én életbefog léptettetni. Görbő-Belecska községnek két kisközséggé leendő átalakulása ügyében felterjesztés tétetett a belügyminiszterhez, hogy az átalakulás iránti ké­relem utasittassék el. A belügyminiszter leirata — a főjegyző ré­szére lakbér-pótlékot megállapító közgyűlési hatá­rozatra vonatkozólag — tudomásul vétetett és az engedélyezett 150 frtnyi évi személyi pótlók utal­ványoztatok. Az áll. vál. közúti szakosztályának előterjesz­tése a vármegyei közúti szabályrendelet javaslat tárgyában elfogadtatott. Ugyanezen osztály előterjesztése, melylyel az a Sión Kölesd mellett építendő vasfelszerkezetü hid ellenfalainak vállalatbaadása iránt tartott zárt ajánlati tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet bemutatta, tudomásul vétetett és alispán megbizatott a szer­ződés megkötésével. A közigazgatási szakosztály előterjesztése, az eb tartásról szóló vármegyei szabályrendelet-javaslat tárgyában, elfogadtatott. Ugyané szakosztály előterjesztése alapján a „Tolnamegyei közs. és körjegyzők egyletéinek, a kéményseprés-iparról szóló 1884. évi 124. sz. vár­megyei szabályrendelet módosítása iránti kérvénye elutasittatott, mert a kérelem teljesítése törvénybe ütközik. A vármegyei czólokra szükséges hivatali és lakhelyisógek előállítása iránti ügyben kiküldött bi­zottság jelentése alapján e czélra megszavaztatott a Leopold-féle-, a szomszéd- és a kismegyeház (a felső udvar kivételével), valamint 20,000 frt építési költség. Ifj. Muttnyánszky Alajos simontornyai járási írnok fegyelmi utón történt megbüntetése tudomá­sul vétetett. Szekszárdi illetőségű Szabó János kórházi ápolt után felmerült 72 frt 20 krnyi gyógyköltség a betegápolási alapból utalványoztatok. A Tolna és A.-Nána községi vadászati jog bérbeadására vonatkozó közs. képv. testületi hatá­rozat megsemmisittetett. Szálka község hasonló tárgyú határozata fel­oldatott. Kiskorú Csehi Józsefnek a várni, gyámp. tar­talékalapból az előterjesztés értelmében 30 frt se­gélyezés adatott, valamint özv. Link Jakabné apáthii lakosnak kiskorú gyermekei eltarthatása végett kért 100 frtnyi segély. Fadd község képv. testületének azon határo­zata, hogy a község kezelése alatt állott gyámp. tartalékalap 120 frt erejéig a gyámpénztárnok 1888. évi fizetése czimén a község által igénybe vétethessék, helybenliagyatott ; hasonlóan helyben hagyatott Tevel község elöljáróságának az árvatári kezelési költség részbeni fedezhetése czéljából a

Next

/
Thumbnails
Contents