Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-10-09 / 43. szám
SzekszáurcL Vidéke. raegelégedéssel hívjuk fel a közfigyelmet Biehn János' asphalt- és vegyészeti kátrány-termékek j gyártelepére (Budapesten: Iroda stáczió-utcza 36. Gyár Kispest.) Gyártmányai közül, melyek a főváros elsőrendű középületeinél és különösen a vidéken a legelágazottabb fölhasználásra találnak, föl- említendőnek véljük különösen, tüzmentes asphalt- fedél és rugókony asphalt elszigetelő (isolir) lemezeit a nedves falak kiküszöböléséhez, elszigetelő asphalt faczement-befödések, kiválóan tetők b e f ö d é s é h e z, de utak, járdák, udvarok, istállók és pinczehelyiségek asphaltozására is; nem ke- vésbbé elsőrendű gyártmánya a Carbolineum (an- tisepticus) fatárgyaknak diófabarnára festéséhez és korhadás ellen való iiiegővasához. Hazánk ezen elsőrendű vállalata méltán figyelembe részesítendő. — Valla József czementáru-gyára és építési anyagok raktára, YII. B o 11 e n b í 1 ler-utcza 13. ezen szakmában legelső telepe a fővárosnak : az építtető közönség burko'ati lemezek, építési di- szitmények és minden egyéb az építéshez szükségelt anyagokat legnagyobb választékban, pontos és szolid kiszolgálás és jutányos árak mellett beszerezheti. — Iskolai tanszereket legjobban lehet bevásárolni Grandi F. Adolf utóda papír-, iró- és rajzszerek kereskedésében a „vörös rózsához“, Budapest, hatvani utcza 18. sz. E régi 80 év óta fennálló jó hírnevű üzletben a legnagyobb .választékban és legjobb minőségben kaphatók mindennemű iró-essközök, papírok, rajzszerek, rajztömbök, kínai tus, tolikések, festékek és ecsetek ; továbbá iskolai könyvtáskák, bőr- és viaszos vászon könyvborítók, szíjak, hangjegytáskák és egyéb iskolai szerelvények. Különösen figyelmeztetjük a tisztelt szülőket ezen szolidságáról fővárosszerte elismert üzletre. — A „Budapesti Hirlap“-ot, mely Csukási József és Rákosi Jenő kiadótulajdonosok szerkesztése alatt kilenczedik esztendejét éli, Magyarország egkedveltebb és legelterjedtebb lápjává avatta a közönség pártfogása. Páratlannak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kiviil a lap olcsósága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponként egy számért 4 kraj- czárt, hogy tájékozást szerezzen a politikai, társadalmi és művészeti események felől. A „Budapesti Hírlap“, mely naponkint 28 — 30,000 példányban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hű értesítéssel szolgál a világnak minden nevezetesebb eseményéről, Be előmozdította a lap terjadését teljes politikai függetlensége is, mely lehetővé teszi, hogy minden kérdésben a részrehajlatlan tiszta igazság szempontjából Ítéljen s úgy a károkat, lent a kormányt szabadon bírálja. He a „Budapesti Hírlap“ nemcsak politikai, hanem irodalmi és művészeti kérdésekben is megőrzi teljes függetlenségét. A hírek gyors és hiteles közlés« is sokat lendített a.,Budapesti Hirlap“-on, mely csak táviratokra annyit költ, a mennyi harmincz évvel ezelőtt egy-egy magyar lapnak egész évi költsége volt. A tudósítóknak jól szervezett kara résen áll az ország minden pontján, hogy ellássa hírekkel a „Budapesti Hirlap“-ot. Európában seholsem történhe- hetik nevezetesebb dolog, malyről másnap már kimerítő jelentéssel ne szolgálna a „Budapesti Hírlap.“ A külfö d világvárosaibán reudes leve'ezői vannak s a hová szükséges, oda külön tudósítókul küldi el szerkesztőségi tagjait. A „Budapesti Hírlap“ napról-napra arra törekszik, hogy minél szorosabb kapocs támadjon közte és olvasói közt Bekopogtat minden nap a magyar családokhoz, dicsér vagy dorgál, óv vagy figyelmeztet, de mindig őszinte szóval, a bogy egy tiz éves jó baráthoz illik. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össve naponként a „Budapesti Hirlap“ különböző rovatait s a kiilmunkatársak díszes esoportja segíti a lapot sokoldalu feladatának sikeres megoldásában. Szakkérdésekben első rangu szakemberek mondják el véleményüket a „Budapesti Hirlap“ hasábjain s az eszmék tisztázása végett tért enged a szerkesztőség az övétől eltérő nézeteknek is. A „Budapesti Hírlap“ rendes czikkirói Kaos Ivor báró, Rákosi Jenő és Balogh Pál s a magyar polijikai élet kitűnőségei közül is többen szólnak e lap révén a zönséghez. A vezérczikkek irányeszméje a magyar nemzeti politika, a magyar nemzeti állam, s ennek mindent alárendnl a „Bédapesti Hírlap“, de ezt nem rendeli alá semminek. A tárczarovatban/ mely szintén egyik erőssége a laknak, a belső tárezairó- korr kívül Herman Ottó és Eötvös Károly is igen sokszor gyönyörködteti a „Budapesti Hirlap“ közönségét. A helyi rovatok szakavatott kezekben vannak s hi ven tükrözik vissza ezerféle változataiban a fővárosi életet. Regénycsarnokában az idén két magyar, két angol és egy orosz regényt közölt a „Budapesti Hirlap“ s legújabban megszerezte jelentékeny áldozatok árán Óimét Györgynek, a most > legnépszerűbb franczia regényírónak Utolsó szero- ■ lem czimii regényét, melynek közlését szeptember 25-én kezdette meg. E regény tele van erdekfe- szitő fordulatokkal s méltó társa a kitűnő iró korábbi hires alkotásainak, Serge Panine-nak és a Vasgyárosnak. Azeidegen lapok közül a „Budapesti Hirlap“ közli legelőbb. A franczia eredeti is csak karácsony táján jelenik meg a párisi könyv- piaczon —Az országgyűlés megnyitása elé fokozott érdeklődéssel néz a közönség s a „Budapesti Hírlap“ nagy gondot fordít arra, hogy a képviselőháznak úgy nagy vitáit, mint kisebb epizódjait híven adják elő tudósításai s a nyilvános jelenetek mellett a folyosók titkairól is bőven referáljanak. Különben is minden rovata jel as olvasmányokat, gondosan megírt, magyar zamatu bözlemónyeket kínál, nem pedig léha pletykákat, melyek megmérgezik a kedélyt és üressé teszik a szivet. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félsvre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések legczélszerübben postautalványnyal esz- kózölhntőií következő czim alatt: A „Budapesti Hirlap“ kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. VIDÉKRŐL. Pálfa. Az 1800. évre kiadott Szent Család képes népnaptárból 100 példányt rendeltünk meg és azt a közelebbi napokban híveink lelki javára, s örömére már ki is osztottuk. Olvasván a nevezett jeles népnaptár tanulságteljes szép tartalmát, méltán elmondhatjuk mi is, hogy ezen népnaptár: terjeszti a vallásosságot, tiszta erkölcsöt, polgárosodást, hazafiságot, magyarosodást, munkásságot és a megelégedést; óvja a népet a hiú fényűzéstől, pazarlástól, dologtalanságtol, káromkodástól, ünnepszegéstől, a testet lelket ineg- ' ölő iszákoságtól, — és reményt önt a népbe a jövő iránt. A szivnemesitő olvasmányokkal bővelkedő jeles naptárból kiemeljük ezúttal a következő jeles czikkeket melyek híveinkre kiválóan mély hatást gyakoroltak : 1. Mihály gazda beköszöntő szép levele. 2. Egy magyar hitterjesztőnek hetedik évi tanulságteljes közleménye. 3. Molnár J. apát. P. Angelikus, Köhler, Hahnekamp, Szüts József, Vajay Jstván szebbnél szebb dolgozatai. Pintér Károly a jelen évfolyamban is elmésén oldotta meg érdekes feladatát. Az életarjzok is kitünően szépek ; kiválóan a kalocsai bibornoki-érseké : Keletedtől és a bold, jeles kath. publicista Lonkay Antalé. A pécsi Székes-egyház a jelen évfolyamban is számos szép képpel illusztrálva, igen érdekesen és terjedelmesen van ismertetve. Tartalmaz e jeles népnaptár — a 34 képen kívül még több tanulságos czikket: dr. Békefytől Sulyag Gábortól, dr. H. L.-tól Ajaky Jenő esperestől, Tóth Mikétől stb. Van benne emlékeztető naptár a mezei gazdák részére is.. A költemények is mind jelesek, szivrehatók ; különösen ; Szemenyey Mihálytól. Rosty Kálmántól, Szüts Józseftől, Hegyvéghytől, Szülik Józseftől, Beregi Sándortól, Pály Edétől, Mórocz Antaltól stb. A Gróf Zichy Nándor ő Exelentiája kegyura- ságához tartozó szomszéd Vajta község szept. 29-én installált ifjú plébánosa is, — mint értesülünk — szintén 100 példányt rendelt meg hívei számára. E hazafias és nemes irányú irodalmi vállala- tott ismételten a legmelegebben ajánlhatjuk a lelkészkedő magyar pap társaink hathatós pártolásába. Egy-egy példány ára 30 kr. A dij előleges beküldése mellett 50 példány 12 frt. 100 példány 22 frt 50 kr. A befolyó tiszta jövedelem a regölyi nőkolostor és a Szakadáthi plébánia templom javára for- dittatik. Megrendelhető : Budapesten, a Szent István műintézetében. 1889. évi október hó 4-ón. Rendkívüli levelező. Duna-Földvár. Jól sikerült és népes szüreti mulatságot rendezett a d.-földvári kath. legényegylet folyó hó 2-án a volt Schmitzberger-féle helyiségben szavalatokkal és színi előadással egybekötve. A rövid idő óta lenálló egylet már több szép mulatságot rendezett, de a mostani talán minden tekintetben a legsikerültebbnek mondható ; mert a rossz időjárás daczára oly nagy számú közönség jelent meg. hogy az ülőhely kevésnek, a helyiség pedig kicsinynek bizonyult, s a legényegylet tagjai és a közreműködő hölgyek által Csepreghy Ferencz „A kitűnő vendég“ czimii egy felvonásos vigjátóka reményen felül sikerült. A mulatságot az egyleti dalárda nyitotta meg, több, kellő szabatossággal előadott darabbal. Ezután az egylet tagjai egy gyönyörű koszorú átnyuj- tásával fejezték ki hálájukat és ragaszkodásukat, szeretett elnökük, K ö v e s d y János iránt, ki minden törekvését az egylet felvirágoztatására fordítja. Majd S e r f ő z ő Károly egyleti tag mondotta el szép megnyitó beszédét, üdvözölve a közönséget s kérve továbbra is pártolását. Ezután Zrínyi Sándor e. t. szavalta el Petőfinek „Szeget szeggel“ czimii költeményét utána ugyancsak Petőfi „Vándor legényét“ Fehér Antal kellő készültséggel. Ezután jött a tulajdonképeni szüreti mulatság, a szőlő- és musttal való kínálás, melyet festői magyar öltözetben harmincz, szebbnél-szebb leányka teljesített. Végül a vígjáték előadása következett: Német Ferencz Pusztási Bálintot, Jendrolovics Vilma k. a. Fáni leányát, Ágotát Kovács Erzsi k. a., Hevesy szolgabirót Kilián Imre, Birkást Ujváry András, kántort Kövics Gyula, első idegent Dittenhoffer János, másodikat Mess Mihály, Marczi kocsist Kovács István egyleti tagok adták. A szereplők játékáról kivétel nélkül csak szépet és jót mondhatunk. A színpadi othoniasságot, az előadási modort s a taglejtést mindannyian már szépen elsajátították, játékuk élvezet, készültségük meglepetés volt az egész közönségre, mely tapsokkal bőven jutalmazta s az előadás végén mindnyá- ukat kihívta és megéljenezte. A betanítás és rendezés nehéz tisztét úgy most, mint minden alkalommal Rafael Leo és Kö- vesdy János urak teljesítették. Ismeri már közönségünk e két fáradhatlan férfiút s neveik mindig elég garancziát nyújtanak egy mulatság sikeréről, mert valóban az ő közreműködésük óta dicsekedhetünk csak ilyenekkel. Ok izleltették és kedvel- tették meg közönségünkkel a színi előadásokat s mig egyrészről az önképzésre az utat megjelölték ; addig az előítéleteket is eloszlatták. Az előadást tánczmulatság követte virradtig. A helyiséget, melyben az egylet népes mulatságát tartani szokta, Immel vállalkozó vette meg s mind értesülünk nagyobbszerü átalakításokat akar eszközölni. Az eddigi nyílt helyiséget megnagyobbítja s beiivegezteti s igy téli mulatságok megtartására is alkalmassá teszi. Ha ezt csakugyan létesíteni fogja, városunk egy szép mulatóhely birtokába fog jutni, melynek szükségét oly régen érezzük. A mulatságból az egylet bevétele 115 frt 55 kr volt, melyből tiszta jövedelem maradt 75 frt 55 kr. E'elülfizettek: ifj. Bencze István apát-plebános 5 frt, N. N., Forster Benő, Esztergomi N., özvegy Nagy Ferencznó, Pálföldy Lajos 50—50 krt, özv. Kovács Jánosné, Szeifert Henrik, Pápé László, Lö- rinczi János 30—30 krt, Ackermann Gyula, Krem- licza Ferencz 20—20 krt. Prick István 70 krt, Czabankó István, Bencze Sándor, Kleiner János, Szabó Lajos, Kapitány Anna, Valler József 10—10 krt, Udvary István 40 krt. L. I. A községi jegyzők országos gyűlése. Az ország fővárosának közgyűlési termében szeptember 25-én tartották meg a községi jegyzők ez idei gyűlésüket. Harminczkilencz vármegyéből ugyanennyi megyei egylet képviseletében 97 küldött vett részt. (Az összes tagok száma 2436.) A közgyűlés tárgyaiból felemlitendőnek tartjuk, hogy a központ által kezelt árvaalap 2484 frt 14 krra emelkedett. A központi egylet emlékiratot terjeszt a miniszterelnökhöz és a földmivelési minisztériumhoz, a mezőrendőrsógi törvény ügyében, mely a községek igényeit és érdekeit hangsúlyozza és a mezőrendőri kihágások bizonyos eseteiben a közs. elöljáróságokat bíráskodási joggal kéri felruházni. Két évvel előbb a jegyző társadalmi tevékenységének kifejtésére 300 frt pálya- dij tűzetett ki, de mivel eddig absolut értékű munka nem érkezett, a közgyűlés a kérdést 500 írtra emelt pályadijjal 1891. májusig ismét kitűzi. Figyelemre méltó indítvány volt a gömör- és kishontmegyei jegyzői egylet részéről a községi és körjegyzői fizetés javítása ügyében és a barsme- gyeié, mely az oklevéllel nem biró 8. jegyzőket jegyzőhelyettesekül való alkalmazását a kormány által rendeletileg kéri eltiltatni.-Felmerült azon eszme is, hogy jövőben a közs. jegyzők államilag neveztessenek ki s minősítésük az érettségi vizsga után a jogakadémiákon berendezendő és végzendő 2 évi közigazgatási tanfolyamra emeltessék.
