Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-05 / 42. szám

nemcsak számos kiállítás-, köztük a párisi, bécsi és budapesti ismerte el első rendű kitüntetésekkel, ha­nem 0 Felsége, a király is, ki, miután már koráb­ban arany érdem kereszttel és a koronás, arany éi- demkereszttel tüntette Ki, az 1885. évi orsz. kiálli- jás alkalmából legmagasabb elismerését nyilvání­totta legutóbb legmagasabb kegye jeléül : Feren.cz József rend lovagjává nevezte ki. Scliunda minden­féle hangszerei nemcsak a belföldön elterjedésnek, de a külföldön is nagy kivitelnek örvendenek. A pedálczimbalom külföldöm elterjedését köszönheti a kitűnő czimbálom iskolának, melyekből Sch uncia már több füzetet kiadott. Gazdag választékú raktárt tart mindenyemü húrok és hangszer alkatrészek­ből. Használt hangszereket javítás vagy becserélés végett elfogad. Árjegyzéket bérinentve küld. V X É É K R Ö L. Duna-Földvár. Kuthy István duna-földvári ref. lelkész az alábbi sorok közlésére kórt fel bennünket : Adakozás. A dana-földvári ev. ref. egyház ha­rangöntési czóljára, a d.-földvári egyenlőség! körnek, min­den magasztos és nemes ügy iránt fogékony lelkit elnöke, tek. S e b e e z k y E n d r e u- által gyűjtött s nekem még folyó év június 1-én kézbesített 50 fit 40 kr összegért mi­dőn egyházam nevében mind a le'kes t. gyűjtő, mind a buzgó t. adakozó uraknak, meleg köszönetéin nyilvánítanám: azt egyszersmind e íielyen nyilvánosan nyugtatom, adakoz­tak : t. Sebeczky Endre, t. Dr. Ragályi Lajos 5—5 irtot t. Kókay Pál, Fekete Pál, Czintula József, Schmidt Károly, Linka Antal, Skube Márton, Pecznyik János, Györkő Lő rinez, Tóth Antal, Kempele András, Adorján Ferencz, Papp Károly, Dr. Schützenberger Endre, Pálíöldi Lajos, Pintér Károly, Forster [Benedek 1-1 frtot, Oszpolik János, Roit- ter Ferencz 60—60 krt, Ulmer Józse, Kurucz János, Pa- taji Iuire, László József, Vastag Pál, Vastag Imre, Schall József, Jankó Imre, Endrődy Nándor, Immel János, Kungl István, Smetana Ferencz, Práger Adolf, Geiger Zsigmond, Szeifert Henrik, Gaál János, Szabó Andor, Hoováth János, Bekker Antal, Berki Ignácz, Ringbauer József, Ganzer Fe- renez, Ganzer Ignáez, Pósch László-, Nádhera József, Gar... Gyula, Sehmeiszer Emil, ifj. Nagy Imre. Udvary József, Gsentericz János, ifj. Schvarczkopf N:, Novák János, Schall Alajos, Doór Ferencz, Lovodies András 50—50 krt, Riv- nyák József, Csefkó Ferencz 40—40 krt. Funták Sárdor, Holczer György 30—30 krt, Szabó Etelka, Pánek József 25—25 krt. Deutsch Lajos, Prik István, Szántó Istüán, Bem- [ czy István, Szakszón Gyula, Csekey Károly, Bodor István, N. N., Siitkei Pál, Horváth István, Hamis János. Keinnicza Ferencz, Zalai János, Győri Károly, Horváth Pál, Pauker Nándor, Szávolovits György 20—20 krt, Pulay István Szabó Sándor 10—10 krt. Október 1. 18^9. Ku hy István ref. leik. üeghivó. 4 „.szekszárd-központi tanitó-egyesület“ 1889. október 24-én 9 órakor Szekszárdon a polg. iskola egyik tantermében tartja tisztujitással egybekötött őszi rendes közgyűlését, melyre a t. egyesületi ta­gok s a tanügy iránt érdeklődő közönség tisztelet­tel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és jelentés az egyesület három évi működéséről. 2. Jegyző­könyv felolvasása és hitelesítése 2 tag által. 3. Könyv- és pénztáros jelentése. 4. Tisztujitás. 5. Egészség- ügyi állapotaink. Értekezés Bati Jánosnétól. 6. Je­lentés a J.II-ik egyetemes tani tó-gy ül és végrehajtó- bizottságának folyó év augusztus hó 20-án Buda­pesten tartott nagygyűlésről. 7. Az országos taní­tói nyugdíjtörvény revíziója tárgyában a nméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjesz­tendő kérvény ismertetése és aláírása. 8. Beérke­zett pályaműveknek felolvasása és nmgbirálása s a pályadij esetleges átszolgáltatása. 9. Időközben elő­fordult ügyek és indítványok. A tisztelt tagtársak ezennel felkóretnek a pontos időben való megjele­nésre. Szekszárd, 1889. október hó 3-án. BatiJános, Kovács Dávid, egyes, jegyző. egyes, elnök. KÖZSEG-I ÉLETBŐlT Szekszárd nagyközség képviselő testületé fo­lyó hó 1-én délután 2 órakor a városház nagyter­mében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az ura­dalom részéről Tost Gyula miniszteri osztálytaná­csos, kér. főtiszt is részt vett. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után ennek hitelesítésére 3 tagot megválasztatván sző­nyegre került az u r o d. nagy v e n d é g 1 ő meg­vétele tárgyában hozandó határozat; melyre nézve egyhangúlag elhatározták, hogy a kiküldött 3 tag Boda Vilmos, Föglein János éji Hirling A.dám vé­teli ajánlatát elfogadják s őket a szerződés végle­ges aláírására felhatalmazzák. Szekszárd icLéík:e_ A vételár első, részletét már le is fizették ; a vételár hátralevő részének törlesztésére nézve p'edig elhatározták, hogy a város nehezen kezelhető és kevésbbé jövedelmező ingatlanait, mint a város malmot, a város elő hegyi és remetei szőlejét s a vasút melletti földeket házhelyeknek eladják , s ez összeget is a vételár törlesztésére fogják fordítani : egyúttal a főjegyző értesítette a képviselőtestületet, hogy a nagy vendéglő vétele után az illetékszabá­lyok értelmében illetéket sem tartoznak fizetni, A hegypásztorok lőfegyverviselését eltiltó me­gyei szabályrendelet megváltoztatása iránt pedig kérvényt nyújtottak be a törvényhatósághoz. Fejős Károly szakértői jelentésének tárgyalá­sát az idő előre haladása miatt a jövő ülésre ha­lasztották. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Hármas halálos Ítélet. A nagyszokolyi bér­gyilkosságban, melynek Lázár István, Sebők Julis és Sebők István lettek áldozatai, a kir. curia is meghozta Ítéletét f. hó 2-án. A szekszárdi kir tör­vényszék, mint annak idején irtuk — ifj. Sebők Istvánt, a meggyilkolt őr. Sebők István fiát, to­vábbá a bérgyilkosokat Molnár Jánost és Molnár Mihályt kötéllel végrehajtandó halálra Ítélte, Cser- nák Istvánt pedig, mint bűnrészest 15 évi fegy- házra. A kir. tábla és most a kir. cüria is hely­benhagyta az I. bíróság ítéletét, mely szerint a. halálbüntetést először Molnár Jánoson, aztán Mol­nár Mihályon, s végül legutoljára a meggyilkolt fián : ifj. Sebők Istvánon hajtják végre. így hát talán még ez év végén nálunk is lesz akasztás, a mi a 60-as évek elején volt utoljára. Párbaj — nem képez erkölcsi vétséget. — Ezen elvet mondotta ki a múlt héten a buda- dapesti kir. ítélőtáblának fegyelmi tanácsa Paizs Andor dr. tanácselnök elnöklete alatt. A kir. fő­ügyészség ugyanis az 1871. VIII. t. ez. 20. §-a alapján fegyelmi vétséggel vádolta (dórzó János ungvári kir. aljárásbirót, mivel ez még 1883-ban, aljegyző korában egy tettleges állományú honvéd­tiszt által kihivatván, azzal párbajt vívott. Gorzó •bános akkor súlyosan megsebesült. A beregszászi kir. törvényszék Gorzó Jánost egy napi államfog­házra Ítélte volt, mely büntetését nevezett le is ülte. A fegyelmi tárgyaláson Gorzót, ki meg nem nem jelenhetett, dr, Preyer Hugó fővátosi ügyvéd védte. A vádhatóságot Székely Ferencz főügyészi helyettes képviselte. A vád- és védbeszédek meg- halgatása után a kir. tábla felmentette Gorzót, mi­vel a párbaj vétsége nem járván diffamáló bünte­téssel, másrészt pedig az 1771. VIII. t. ez. 20. §-a b) pontjának jelenségei fenn nem forogván , fe­gyelmi vétség tényáladéka meg nem állapítható. TANÜGY. Az aisófoku kereskedelmi iskola felügyelő bizottsága október 3-án Mehrwerth Ferencz elnök­lete alatt ülést tartván, az iskola ügyében következő tárgyakat intézte el: Salamon Armin biz. jegyző — elfoglaltatása miatt ezen állásáról lemondván, ré­szére 2 évi buzgó és sikeres működéséért jegyző- könyvi köszönetét mondott a bizottság, egyszers­mind a jegyzői teendők további végzésére megvá­lasztotta Gál Kálmán tanárt, ki ezen iskolában je­len évtől kezdve Molnár János tanár helyett a ma­gyar nyelvet fogja tanítani. Igazgató ezután a jelen évi tantervet és órarendet terjesztette elő, e szerint a meuyisógtant hetenként 2 órán Landesmann M., a könyvvitelt 1 órán Holub J., a kereskedelmi le­velezést, ügyiratokat 1 órán Krammer J. fogja ta- nitani. A tanítás vasárnap délelőtt 10—12-ig és csütörtökön d. u. 4—7 óráig tart. Tankönyvek ma­radnak a múlt éviek, de kimondotta a bizottság, hogy ez évben feltétlenül megköveteli minden ta­nulótól a tankönyvek beszerzését. Az egészen sze­gény tanulók tankönyvvel segélyezésére 10 frtot sza­vazott meg. A költségvetés következő : kiadás 350 frt, erre a fedezet a tandijakból tanulónként egy-egy hóra 1 frt 40 kr, összesen 350 frt. A múlt két évi pónztárnoki számadás meg­vizsgálására felkéretnek Gottlieb Jakab és Salamon Armin biz. tagok. Az iskolába járás ellenőrzésére a tanulók nyomtatott értesítőt kapnak. Elnök javaslatára a bizottság kimondja, hogy a közs. képv. testülettől 150 frtnyi évi segélyt kér, mivel méltányosnak tartja, hogy a mái 2 óv óta a kereskedők által fentartott iskolát a község is tá­mogassa anyagilag, annyival inkább, mert törvény szerint a község saját költségén volna kötelezve az iskola fentartására. Az oktatás szeptember 29-én kezdetét v^vén, iskolalátogatókká felkérettek október hóra Gottlieb Jakab, novemberre Mehrwerth F. és deczemberre Pirnitzer Antal. A szekszárdi iparos íanoncz iskola száma­dásából kiderült, hogy 556 frt 50 krral szárnyalja túl a kiadás a bevételt; eme többlet fedezése tár­gyában elhatározták, hogy az államsególylyel leendő íédezes végett kérvényt intéznek a minisztériumhoz. Vad-tanitó. A Néptanodában olvastuk, hogy Kocsolán az iskolaszék egyházi elnökének ajánla­tára segédtanítónak megválasztatott egy 4 gimn. osztályt végzett fiatal ember, ki tanitó-képezdót so­hasem látott belül, egy másik folyamodóval szem­ben, ki a képezde évfolyamait hallgatta s éppen most készül a tankópesitési okmányt megszerezni. Az utóbbi csak azért bukott el, mert kérvényét té­vedésből nem egyenesen a plébánosnál adta be, hanem a tanítónál s igy ez csak közvetve jutott az illetékes helyre. Ajánljuk e dolgot az illető hatóság, kir. tan­felügyelőség figyelmébe. Hisszük ugyanis, hogy a kir. tanfelügyelő ur teljesen pártatlanul, a valódi érdem és a taniigy szem előtt tartásával fogja a választást megbírálni s a tanítói állásra érdemet- lent nem fog megerősíteni állásában, ha nem tet­szik is e dolog az illető vezéreknek. Pályázat. O-Dombovár r. k. iskolájához okt. 10-ig 2 tanító kerestetik. Osztálytanító fizetése 350 frt, lakással, fűtéssel ; az ipariskolától heti 4 órá­ért 100 frt. A. s. tanítóé 120 frt, élelmezés, lakás, fűtés. Kötelessége mindkét tanítónak a kántorság- ban segédkezni, a kérvényben megemlíteni, hogy az egyik állás nem sikerülóse esetén hajlandók a másikat is elfogadni. Guzios József plébános. A tolnai tanítók kérvénye. A tolnai tanítók, kik évi 500 írtért a fiatal nemzedék nevelésével és tanításával fáradoznak, fizetésük felemelését kérel­mezik. Kérvényük az iskolaszék által pártolólag ter­jesztetett a község képviselőtestületéhez, mely azt a legközelebb tartandó őszi gyűlésen fogja tárgyalni. A községi képviselőtestület bizonyára méltá­nyolni fogja a tanítók kérvényét, mert hisz az az 500 frtnyi évi fizetés, melylyel jelenleg tengődnek, bizony oly szerfelett csekély, hogy abból a legszigorúbb takarékosság mellett sem lehet a mindennapi szükségletet egy családos embernek fe­dezni. Ha csak a lakásért 100 frtot, fűtés- és vilá­gításért 60 frtot, fehérnemüekre és a család ruhá­zatára 100 frtot, a szolgáló részére évi 50 frtot számítunk, ez összesen 310 frtot teszen. Ugyan mi marad már most abból az 500 írtból élelemre és sok apró szükséglet fedezésére ? Ha ő, vagy csa­ládjának valamelyik tagja beteg, az orvost neki is csak kell fizetnie ; a gyógyszereket sem kapja in­gyen. Kereseti adót nyugdíj illetéket is kell fizetnie; sőt fizetését is csak úgy kapja ki, ha nyugtájára bélyeget tesz. Szellemi táplálékra is van szüksége, mert a tanítónak — még inkább mint a jó pap­nak — folyton kell tanulnia, magát képeznie, ha „jó tanító“ akar lenni. A tanuláshoz pedig — jól tudjuk — könyvek, szaklapok szükségeltetnek. Ugyan miből vegyen magának a tanító mindezeket? 500 írtból egyes ember csak alig — csalá­dos ember meg éppen nem képes a mai társadalmi viszonyok követelményeihez képest élni és ruházkodni. Ha csakugyan oly nagy fontosságú s követ­kezményeiben kiszámithatlan horderejű ügynek is­mertetik el a népnevelés ügye — mint ezt oly igen gyakran halljuk hangoztatni — hogy országok boldogsága s jóléte nagy mérvben tételeztetik fel a népnevelés felvirágzásától: úgy ne vonjuk meg a nemzet munkásaitól, a néptanitóktóL. azon becsülettel kiérdemelt jutalmat, mely a tisz­tességes megélhetést biztosítaná számukra, s mely a súlyosabb földi gondogktól némileg megmentené az emberiség egyik legönzetlenebb s jóltevő barát­ját, a néptanítót! Hisz egy törvényszolga, kinek ezelőtti mes­terségén kívül — legfeljebb az Írás, olvasásban van némi csekély jártassága, kap 400—500 és még felső ruházatot. Sok urasági kocsis kap 200—250 frtot és teljes ellátást! Valóban szégyen a mi országunkra, hogy ta­nítóink legnagyobb részét, kiktől oly igen so­ka t k ö v e t e 1 és v á r, oly m o s t o h á n d i- j azzal Oly korban élünk, melyben frázissal és „ön­tudattal“ nem lakik jól senki, legkevésbbó a tanító. Itt az ideje, hogy az ifjú honpolgárok nevelői és oktatói anyagilag oly helyzetbe hozassanak, mely megengedi és lehetővé teszi nekik, hogy egész oda­adással és sikerrel élhessenek az oly sokszor han- doztatott nagyfontosságu hivatásuknak 1

Next

/
Thumbnails
Contents