Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-02 / 41. szám

IX. évfolyam. 1889.

41. szám.

Szekszárd, szerda, október 2.

ram

TOLWA 'VLÁ.IR.IMIIEa-YiE

törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap.

JL tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye.

Előfizetési ál- ;

Egész évre..........................6 frt.

Fél évre...............................3 frt.

Évnegyedre .... 1 frt 50 kr.

A lap szellemi részére vonatkozó köziemén' ek, ngy a hirdetési és előfizeté.-i pénzek x szerkesztőséihez küldendők.

UVTeg-jeleiiik Lietexx Leérni kétszer:

szerdán és szombaton.

Szerkesztőség: Kiadóhivatal:

Sétpatak-utcza 1113. sz. Széchenyi-utcza 172. sz.

Hirdetési díjait ;

Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt.

300—400-ig „ „ 5 frt.

Főműnkatáts: Székely Ferencz.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Geiger Gyula.

Lapkiadó : Ujfalusy Lajos.

Lottó és postatakarékpénztár.

Nem ok nélkül szokták a takarékbetéteket a lottóbetétekkel szembeállítani, mint két teljesen eltérő sőt egymással ellentétes gazdasági működés nyilvánulását. Az előbbiek a takarékosság kellően nem méltányolható erényének gyakorlását juttatják kifejezésre, az utóbbiak kevésbbé nemes tulajdonság, a játékszenvedély létezése mellett bizonyítanak. A takarékos ember egyszersmind a munka képviselője, a lutri kedvelője a szerencse után futkos. Az az ember, a ki takarékoskodik, legtóbbnyire józan felfogást és kifejlődött érzéket tanúsít az egyéni önnállóság iránt, az az ember, a ki véletlen folytán szeretne meggazdagodni, nem saját erői fejlesztése és tökéletesítése által igyekszik biztosítani anyagi jólétét. Bizonyosra vehetni azt is, bogy a takarékosság utján szerzett vagyon sokkal szilárdabb alapon nyugszik, mint az a vagyon, melyet a szerencse hozott össze, mert annak megőrzésénél ép azon megbecsülhetetlen erkölcsi erő működik közre, mint megszerzésekor, mig emennél a véletlen szeszélye érvényesül főtényező gyanánt és ez vajmi ingatag támasz.

Mi sem jellemzi korunk ez irányban mutatkozó felfogásának javulását, mint az a körülmény, hogy az állam, miután a takarékosság eszméjének szolgáló intézményt: a postatakarékpénztárt, felállította, most nem sokára rá a lottó eltörlésének eszméjével foglalkozik. Mindkét intézmény a szegényebb lakosság ember-czéljainak kíván első sorban szolgálni. A lottónál csekélyebb összegű betétek is lévén eszközölhetők, ezzel mód nyujtatik a szükebb anyagi viszonyok közt élő egyénnek, hogy szerencsét prábáljon, siet is élni az alkalommal abban a reményben, hogy aránylag kis áldozat mellett nagy nyereményre tesz szert. A szerencse azonban tapasztalás szerint ritkán üt be ; e csekély összegek többször berakva, csakhamar nagyra nőnek, nagyobbra, mint a mennyit az illető anyagi helyzete megbir. A szerencsétlen játékos soha sem látja viszont többé betétjeit, melyeket esetleg keserves nélkülözések árán szerzett meg. A postatakarékpénztár szintén alkalmat ad, hogy pénzecskéjét a szegényebb ember elhelyezhesse s ha nem is nyújt oly csillogó kilátásokat mint a lottó szerencsekereke, a helyett megnyugvással

Mai számunkhoz

töltheti el a betevőt, hogy fillérei, az állam garantiája folytán semmiféle körülmények közt veszendőbe nem mennek, — sőt kamatoznak részére és idővel kellő kitartás és következetes takarékoskodás mellett tekintélyes tőkévé erősbödhetnek, mely tulajdonosának a megpróbáltatások, vagy az öregség napjaiban gondtalan létet biztosítani van hivatva.

Számolva a most kifejtett szempontokkal, Olaszország, a hol a lutrizás rendkívüli mérveket öltött, 1880-ban egy idevágó nevezetes törvényt hozott. Kimondta ugyanis abban, hogy ezentúl az ezer lírát meg nem haladó lutrinyeremények a nyerő kívánságára posta-takarékpénztári betétkönyvecske alakjában szolgáltassanak ki. A pénzügyminiszter érdekesen indokolta ez intézkedést: „a törvényjavaslattal“ — úgymond — „kísérletet akarunk tenni arra nézve, hogy a játékot közelebb hozzuk az erkölcshöz, hogy eszközévé tegyük egy jóléti intézménynek, melynek a lottó képezi egyik legfőbb akadályát. Ki tagadhatná, hogy nem fog siker nyilvánulni már abban is, ha egyszer — tán először — megismertetjük a játékost a posta-takarékpénztári betétkönyvecskével. A takarékosságnál csak az első lépés jár fáradsággal. Éppen a legbuzgóbb játékos hallott legkevesebbet a postatakarékpénztárról. Ha majd a lottó nyeremények kamatostól együtt posta-takarékpénztári betét-könyvecske alakjában adatnak ki neki, tán meg fog villanni agyában az a gondolat, hogy üdvét nem a játék, hanem a gazdaságos életmód hivatott megalapítani.“

Nálunk szerencsére a lutrijáték szenvedélye kevésbbé van kifejlődve, mint Olaszországban, viszont azonban az sem állítható, hogy a takarékossági érzék már oly mértékben meg volna népünkben, hogy annak fejlesztése még mesterséges eszközökkel is nem képezne élénken érzett szükséget. A posta-takarékpénztár egész szervezeténél és a betevőinek nyújtott számos kedvezményeknél fogva különösen alkalmas a taka- kossági eszme népszerűsítésére és általánosítására G..A7ÉégmTT é c h y Jo?,markörök, l zetése mel ett. Az ünnepségek után pedig G a v a * 1 é r G. gazdatisztnél fényes lakoma következett.

r EGYLETEK, TÁRSULATOK.

A Tolnamegyei községi és körjegyző egyletének vezetői az egyleti élet élénl lése és a tagok érdeklődésének és buzg

zz Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya október 3-án délelőtt 10 órakor, a jegyzői nyugdíj választmány 5-én délelőtt a számonkérő szék október 6-án délelőtt és a bíráló választmány ugyané nap délután 3 órakor ülést fog tartani.

zz Október 14-én délelőtt 10 órakor a köz- igazgatási bizottság ülést tart.

= Tolnavármegye jövő évi költségvetése egy- beállitatván, közszemlére a vármegye levéltári hivatalában van kitéve október 6-ig.

zz Jegyzői vizsga. Október 15-én Írásbeli,

16-án délelőtt 972-kor pedig szóbeli jegyzői vizsga tartatik. Folyamodók: Szemenyei Mihály, Horváth Ernő, Molnár István. Nikitits lnne, Frank János, Németh Béla, Oravszky László.

rra Mucsi községe a íillokszera miatt zár alá helyeztetvén, a budai zárlati csoporthoz csatoltatok.

= A m. kir. állámvasutakon október elsejével a téli menet ren d lépvén életbe, a megyénket érintő vasúton a következő változás lesz: A d o m b o v á r-z á k á n y i vonalon a jelenlegi vegyes vonatok menetük gyorsítása mellett személyvonatokká változtatnak át és Dombovárott közvetlen csatlakoznak a budapest- uj-dombovári. vonal nappali vonataihoz. Ez által Budapest és Fiume között Dombovár-Zágrábon át egy újabb összeköttetés létesittetik. Zákány és D o m b o v á r között a jelenlegi személyvonatok menete lassittatik és mint 111, és 112. sz. vegyes vonatok fognak közlekedni.

= A tűzrendészet! szabályrendeletet avölgységi járás erélyes főszolgabirásága a lakosság vagyoni biztonsága érdekében mindenütt hathatósan foganatosította. Most folynak be a kirótt bírságpénzek, melyek pl. Zombán 2400 írtra rúgnak, s a többi községben is 600—800, 1000 frtot tesznek ki. A bonyhádi makacs néppel szemben nehezebben lehetett foganatosítani a szabályrendelet üdvös rendelkezését — főleg azért, mert folyton arra hivatkoztak, hogy „Szekszárdon, a központban mindenütt a házaknál t a r t j á k a a szalmát és ott nem büntetnek meg senkit, majd megfellebezik a főszolgabíró határozatát és Szekszárdon majd elengedik a bírságot!“ Ilyen fonák felfogás és bujtogatás folytán megesett Bonyhádon is az, hogy 218 ember nem hordta ki házából a szalmát, hanem az épületektől 5—6 lépésre emelkedtek mindenütt a nagy szalmakazalok. A völgységi főszolgabiróság ezeket is szigorúan megbírságolta, mert csakis magasabb összegű bírsággal lehet őket a szabályrendelet teljesítésére szorítani, néhány forintnyi bírságot föl sem vesznek, s a következő évben azt ismét szívesen megfizetik ; a szolgabiró pedig 300 írtig terjedhető bírságot róhat ki — saját belátása szerinti összegben, hogy a bírságolásnak eredménye is legyen. — Melegen üdvözöljük a völgységi járás főszolgabiróságát eme eredményes működéséért, melylyel a polgárok vaunk van csatolva.