Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-09-26 / 40. szám
Míg a férj küzd a keserű valóban és mint. becsületes, komoly Páter Familias családjának tollal és ésszel keresi a kenyerét, addig az asszony intra muros működik a szó valódi értelmében; mert öt tint ápolni, nevelni, működést igényel. S bármikor megnézzük a kedves kis öt fiút, mindig oly tiszták, mintha skatulyából vennők ki őket: és ez az anya érdeme ! Asztalnál illedelmesen viselkednek, köszöntenek, ha jönnek imádkoznak, ha mennek : és ez is az ifjú anya érdeme ! A házban mindenre kiterjed a figyelme. Reggeltől estig el van foglalva, hűségesen támogatva édes anyjától, ki valóban egy mintaanyós! És bármennyi apró k llemetlenség is fordul elő a házban : a mikor a férj a lakásba lép, mindig vidor mosollyal fogadja őt és kedves modorával elűzi a gondjait. 1—- Ez a hölgy nem ismeri az idegességet, mert n e m ó r rá idegesnek lenni ! Igen. a dolog, az okszerű foglalkozás a házban és jótékonyság a házon kívül : ez a női idegesség gyógyszere ! S ha Chamoisel apa azt mondja a premiereben: „A nőtlen ember unatkozik mindenütt, a félj csak----------otthon !“ Ezen mondat cs ak oly otthonra vonatkozik, melynek véd-dámonja egy ideges, mert dologkeriilő, dologgyülölő feleség! HPesti IMIiles a._ Apróságok. Szóink a r. — Kisasszony, szeret ön tánczolni ? — Oh, igen ! — Szereti ön a Wag'ier-féle zenét? — Ali, nem ! — S/.eret csónakázni ? — Oh, igen ! — Gyakran na egy színházba? — Ah, nem ! — Nem tud ön egyebet mondani, mint „óh, igen“ vagy „ah nem ?“ — Oh, igen ! % Fontos ismertető jel. Utas: Meghálni nem lehet itt, enni való nincs már, hát min ismerni meg voltakep, hogy itt korcsma van ? Korcsmáros : a számlán. * S z ó r a k 0 z 0 11 a k. — Mennyi dolgom van ! ügy érzem magamat, mintha Famokles-fojás lebegne felettem ! — Talán Kolumbus kardját akarod mo dani, pajtás? * A végrendelet. Egy papucshős, a ki mindig csak a felesége akaratát teljesítette, leült hogy megiija végrendeletét, a mit aztán igy kezdett meg. „Erezvén közeli halálomat, ezennel leírom első akaratomat.“ Egy tökéletes női szépséghez 30 kellék kívántatik. • Három résziét legyen fehér: a bőr, a fogak és a kezek ! három részlet fekete : a szem, a szemöld és szempilla ; három részlet piros: az ajk, az arezok és a körmök ; három részlet hosszú : a test és a két kéz; három részlet rövid : a fogak, a fülek és lábak; három részlet széles: a mell, a homlok és a szemöldök köze; három részlet vastag; a kar, a láb felsőrésze és a lábikra; három részlet kicsiny : a fej, az áll és az orr; három részlet közel essék egymáshoz: az ajkak, a haj és az ujjak. Mind igaz, de jobban tették volna- ba azon 30 tulajdonságát sorolták volna elő egy nőnek, melyek őt jó honleánnyá, derék gazdasszonnyá, szerető anyává teszik. $ A h a m i ss ág h asz n a. Egy amerikai lap elbeszélése szerint egy szép fiatal leányt egy fürdőben villámcsapás ért, de borzasztó • eset — csodálatos módon semmiféle káros következményekkel nem járt. A villám ugyanis először a lány erősen vattázott mellfiizőjét érintette, aztán kipárnázott csípőjén futott végig, leszakított egy álhajból készített „ezopfot“, mely hátán csüggött alá, keresztülszakitotta a tournürt s a hamis lábikrákon végig futva a magas sarkú-’ franczia czipőn át a földbe, fúródott. így a szép lányka szerencsésen sértetlen maradt, csupán az ijedségtől vaczog- tak — hamis fogai. * Hol vannak a legjobb anyák? Ismeretes tény az, hogy Francziaország népessége rendkívül lassan szaporodik, a mely körülmény most, mikor egész Európában minden állam hadseregének lehető szaporításán fáradozik, kettős sulylyal nehezedik az országra. A kérdés nagyon aktuális Franeziaországban s Bertillon, a párisi statisztikai hivatal feje igen érdekes miiben foglalkozik vele. Kiszámította, hogy Franeziaországban a 15 éven felül levő nőkre évenkint csak 68 születés esik, mig a többi európai államokban arány a következő: Magyarország 132, Ausztria 112, Németország 114, Olaszország 107, Anglia 103, Svájcz 85, Svédország 84, Írország 74. A legjobb anyák e szerint a magyar nők. Szórakozott asszony. — Ez a feleséged ? Gyönyörű nő! Boldog lehetsz vele ! — Csak az a bajom van vele, bogy rendkívül szórakozott. Képzeld csak, a minap adok neki egy csomó pénzt, bogy hozzon nekem egy luezat inget és mit gondolsz, mit hozott ? Egy ujdonat uj kalapot magának! * Nagy irók és bölcsészek mondásai. Nem az veszett ügy, a mit a bíróság dönt el roszra, hanem amit az aszonyoknál nyerünk meg. (Dumanoir.) Ha a száj tilt s a szem felszólít, kér, ennek engedelmeskedjetek. (Byron.) A nők megtagadják azt a mit szeretnék, ha elvennénk tőlük. (Shakespeare.) A nők mindig az ész rovására ajándékozhatnak a szerelemnek. (Dupuy.) A meggondolás a nőknek, a mi a viz a bornak. Megfosztja őket részegitő mivoltuktól (Lemesle.) A nőnek ép az a természete van mint a sólymoknak. Sohasem kell jól bánni velők: hasztalan fáradság (Petro- nius.) Tolnamegyei Hölgyek Lapja. Az asszonyok vallása rendesen nem egyéb, mint is- tenfélés az ördög megsértése nélkül. (Oxonsterna.) A nők megbánásnak nevezik hibáik édes emlékezetét, s a keserű fájdalmat, hogy nem kezdhetik újra. (Beauma noir.) Némely nő szomorúsága egész falragasz : vigasztaló kerestetik. (Crebillon. A legtökéletesebb hazugság az igaznak folytonos emlegetése. — A nő ösztöne a csalás. (Beaumarebsis.) Kit sem vonz úgy a boszu mint a nőt. (Juvenalis.) Az erény sohasem rátartóbb mintha az ember időt enged arra (Orebilon.) A legroszabb kívánság, amivel az ember a nők iránt viseltetik az, hogy minden vágyuk teljesüljön. (Shakespeare.) S ha az asszonyok roszabbak is volnának, minden hibájuk följegyzése után is alig marad más okosabb hátra» — mint hogy szeressük őkét. (Diderot.) Hölgyeink a jövő században. A jövő század kitűnő fantáziájú megirói a nőknek nagy jövőt jósolnak, Jókai állítását a 20-ik század regényében, hogy Tatrangi és neje a lakodalom utáni napokat chemiai és mechanikai számításokkal töltötték volna el, mi férfiak mrs Severius bölcselkedéseit tesszük magunkévá, és kijelentjük, hogy nem vagyunk hajlandók a jövő hölgyeiről és férfiúdról feltenni, hogy belőlük minden jó érzés kihalljon és az idylikus szerelmek végleges felhagyásával, prózai dolgokkal foglalkozzanak Robidárki egyik nagy művében a nőemantipátióval tüzetesen foglalkozik, de meglátszik, hogy papucs alatt ál, s felesége bizonyára egypár „Hölgyek társas köre“ stb. tagja illetőleg elnöknője. Szép dolog lesz, midőn a nő mint védőügyvéd tárgyalásokon tölti idejét, a férfi pedig ki ur a háznál, fehér kötényt kössön és keverje a rántást. S ha a nő ur haza jön ebédelni jó csetepatét csinál férjével a miért kozmásak az ételek, s miért égett el a rántás. He azért Robida jó philozoplius, védőügyvédeknek csakugyan ajánlatos a szép nem, mert képes könyeivel és könyörgéseivel a legkeményebb szivü bírákat és ügyészeket is megindítani képes. Hát még az orvoshölgyek, azok végeznek ám még csak magasztos hivatást. Ha gyengéd kezecskéivel betegéhez nyúl, az a kapott villanyos szikrák következtében rögtön felgyógyul és elfelejti mindenféle betegségét. S minthogy a szép nem gyengéd teimésze- ténél fogva kicsapongásokra nem képes, a bank- igazgatói állásokat is ők foglalják el, hogy a részvényesek a jövő században napirenden levő sikkasztásoktól megóva, nyugton aludhassanak. Egy szép napon megjelenik az llonkáék házánál egy jóképű és jó jövedelmű mosolygó fiatal ember, a kinek komoly szándékai vannak. Harmin- czas, derült világnézlettel, praktikus, érett gondolkozással bir rendszerint és Jánosnak, Mihálynak, vagy Józsefnek hívják. Hanem Ilonka kisasszony egyáltalán nincs elragadtatva. Valami bosszantó, kiállhatatlan józanság rí le az emberről. Nagy fekete szakába van, egészen közönséges a nyakkendője, rövid akörülii a kis ujjún, karperecze nincsen, állandó szürke ruhákat hord, hogy szinte i eges lesz tőle az ember, a haja választéka nem rendes, a czipője orra nem hegyes. Nem udvarol, nem ismer nagysámot, csak „kisasz- szony“-t és legszívesebben beszél az épületek homlokzatairól, renaissanceról, építészeti telkekről, kisajátításról, téglákról és csapgerendákról. Hanem mindattól eltekintve tűrhető ember és az Ilonka papája rajong érte. Végre a mama is beleegyezik abba, hogy Ilonkájából Kovácsné legyen, bár szívesebben látott volna leánya számára férjül valami jómódú föld- birtokost, a ki egyszersmind nemes. Hanem hát Isten neki, végre is a leány túl van már a busz esztendőn és a hozománya nem valami túlságos, aztán meg egy városi épitész nem elvetendő pártié... Deoique, Ilonkából Kovács Jánosné lesz. és mint ilyen egészen tisztességes polgári boldogságnak örvend. Le'kiismeretesen jár el házi teendőiben, la^sankint hozzászokik a férjéhez, szóval tisztességes asszony. Egy szép napon aztán — furcsa, hogy a legtöbb dolog a világon ama bizonyos szép napon szokott történni — ismét feltűnik a fiatal asszony 1 áthal árán, Dezső ur, a ki azóta fogalmazóvá lett valamelyik állami hivatalban, a mi rendesen azt jelenti, hogy az illetőnek a maga szakmájáról vajmi kevés a fogalma. Kinos feltűnést ke'tő elegam-ziával ru- há/.kodik, monoklit visel, a legfőrendiháziasabbaii töri a „r“-e; és nincs az a gomblyukbeli thearózsa, mely elég sárga lenne neki. Ez a derék ember pedig ingerlőbbnek találja a fiatal asszonyt, mint valaha. Udvarol is neki életre-halálra, hiszen olyan érdekes és pikáns : nevetséges szerepre utalni a férj uramat. A fogalmazó ur emlékezteti ő nagyságát arra a felejthetetlen tavaszi éjszakára, akkor a majálison, szemére (veti, hogy nem várt reá. 0 nem oka semminek. Ép aznap akarta megkérni a kezét — őrü- letes fájdalmára — az eljegyzés hírét vette, lekésett a vonatról. Ilyen „pech“-ben van ő. Aztán következik egy fejezet a sorsról, a végzetről, holmi balcsillagzatokról, melyek alatt némely ember születik, a sors szigoráról, a hamu alatt is izzó szerelmi parázsról, mely most lángra lobbant stb. És ez asszony ? Hát annak készen van az elutasító válasza. Hanem kérem azok a regényes hajlamok, a hiúság, a helyzet mulatságos volta . . . Meg nem vonja a szót a térdre ereszkedő fiatal úrtól és félig zárt szemekkel, kéjes elégtétellel szívja magába a hódító szavakat ... Egyszerre erélyes léptek zaja hangzik az előszobában. A fogalmazó urnák alig van ideje fölugorni térdelő helyzetéből. — Jaj, a férjem ! ❖ Múllak évek, busz esztendős házasság után nagy csapás érte Kovácsnét. Özvegygyé leit. Egyedül maradt a világban eladó leányával. Ennek akarta szentelni hátralevő napjait. Pedig még nem volt öreg és friss arcza báját csak emelte egy-egy őszülő hajszál. Csöndes elvonultságban élt. Hanem ennek daczára némelykor mégis találkozott Dezső úrral, a kinek azóta egészen a miniszteri tanácsosságig vitte fel a dolgát az úristen és a jó emberek protek- eziója. 0 maga nem tehetett róla. .Dezső ur ő nagysága gazdagon nősült, azonban például Ákos ur ő nagysága, a kataszteri felügyelő, még agglegényke- dett. Fölösleges tán megjegyeznem asszonyom, hogy Ákos ur is térdelt valaha Kovácsné előtt, mikor ez még fiatal asszony volt, ő pedig XII. rangosztályu hivatalnokocska. Talán azt is szükségtelen lesz kiemelnem, hogy Ákos ur akkorjában lángoló esküvel biztosította a menyecskét örökkótartó, emésztő szenvedélyéről, melyet bármikor kész bebizonyítani legjobb tehetsége szerint, életével, vagyonával, vérével . . . Azt meg fölösleges megjegyeznem, hogy Ákos ur hideggé lett és közönyössé attól a percztől fogva, mikor megtudta, hogy Ilona, a szép, az imádott asszony ismét szabad, de aránylag szerény vagyonból lesz kénytelen megélni gyermekeivel együtt. Hanem az a valami, a mii költői igazságszolgáltatásnak nevezünk és a mely minden áron azon van, hogy színdarabok után kielégített erkölcsi érzettel üljünk a vacsoránkhoz, ez a valami, mondom, mely nagy ritkán a valóságos földi igazságszolgáltatás által is magáévá tétetik, megvárta azt az ismert szép napot, és ezen a napon felküldött a mi özvegyünkhöz egy nem épen fiatal, hanem derék, jellemes, gyakorlatias gondolkodású férfiút. És a biztosított ellátású ember rendszerint ama Józsefek vagy Mihályok közül való, a kiknek egyenes és becsületes minden szava, tette. Ilyen volt Kovácsné boldogult férje is. A sok csalódást ért özvegy eléggé rokonszenvezik azzal a komoly, kevesszavu emberrel, a ki mind sűrűbben keresi fel és igazi önzetlenséggel támogatja az anyagi dolgokban teljesen tapasztalatlan, járatlan asszonyt. Es most ismét arra kérem asszonyom, hogy ide is képzeljen egy leírást, ezúttal igazi mély vonzalom létesülésének és fejlődésének a leírását. Nem varázsos tavaszi éjszakát fessen hozzá hátterül, hanem egy derűs, tiszta napot, melyen a sárguló
