Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-09-05 / 37. szám

ülés maga külsőleg is egészen más alakot vett fel, mint, rendesen. Máskor a képviselők az ülés előtt csoportokba oszolva kedélyes társalgásba merültek, most néma csend uralkodott a városház dísztelen nagytermében, amelyre már nagyon rá férne, ha kifestenék s a tanácskozások méltóságához illő jelleget adnának. Mellékesen itt megérintjük, hogy derék biránk legközelebb e bajon is segíteni akar. V49-kor nyitotta meg Föglein János bíró az ülést, amikor már 2 tag kivételével az összes képviselők összejöttek.

Felolvastatott a múlt ülés jegyzőkönyve, amely F ö r d ő s Vilmos abbeli indítványának elfogadása után, hogy a jegyzőkönyvbe tüntethessék ki az a körülmény, miszerint a nagy vendéglő megvételére vonatkozó törvényhatósági jóváhagyás előzetesen azért nem kéretett ki, mert ez az idő rövidségénél fogva nem volt eszközölhető — jóváhagyatott s hitelesítésére 3 tag kiküldetett.

Második tárgya volt az ülésnek a vendéglő megvételére kiküldött bizottság jelentése s a feletti határozat hozatal.

Hiding Adám községi jegyző olvasta fel c jelentést, mely szerint a kiküldött bizottság tudomására hozza, hogy a múlt ülésben nyert megbízatásukhoz képest eljárván — a szekszárdi volt urod. nagyvendéglőt zárt ajánlat utján, mint legtöbbet ígérő a község részére 73125 írt 50 krral megvette.

Ezen, valamint a vétel utáni 3144 frt 45 kr illeték, úgy a beruházásokra fordítandó és 24,000 írtban javasolt összeget, összesen mintegy 100,000 frtot a bizottság a következőkép véli fedezni. •

Tényleg van a községnek, — igy mondja a jelentés — mintegy 50,000 frt készpénze és pedig italmérési jog kártalanítás czimén 23,000 frt, az

1888. év végéig még hátralékban levő pótadóból 6000 frt, erdő-alapból 21,000 frt, ez az összeg volna a vendéglő megvételére fordítandó, a többi pedig kölcsönnel, esetleg pótadóval fedezendő.

A vendéglő évi jövedelmeit a bizottság következőkben irányozta elő : a tulajdonképeni vendéglő a nagyterem nélkül 2500 frt bérért lenne kiadandó, emelett a bérlő tartozik az összes állami és községi adókat és a bérlettel járó terheket általában viselni. Az 5 bolt Króm Pollák, Schönbach, Bucher és Franek — jövedelmét a bizottság 2000 írttal vette fel (most 1500 frtot fizetnek), végre a diszterem jövedelmét 500 írttal, ezek szerint az egész épület haszna 5000 frtot s igy a 100,000 írtnak a tiszta 5%-át hozná meg. Ha ezek mellett a község az összes készpénz vagyonát befordítaná az újbóli beruházásokra s az egész vételárt, mely az illetékkel együtt 76,269 írt 50 krt tesz ki — kölcsönnel fedezné — akkor is tőke és kamat törlesztés czimén tartoznék a község amortizáczió mellett évenként 4560 frtot, tatarozás és épíiletfentar- tás czimén 500 frtot, összesen 5060 frtot kifizetni, mit ha a fenti 5000 írttal összehasonlítunk : kitűnik, hogy pótadóval csak 60 frt volna évenként fedezendő. E meglehetős tetszetős színben feltüntetett jelentés felolvasása után Hirling Áclám, mint a bizottság előadója kérte azt jóváhagyólag tudomásul venni.

Dr. K r a m o 1 i n Emil a jelentés felolvasása után azt az indítványt tette, hogy tekintettel az ügy nagy fontosságára s tekintettel arra, hogy a jelentéshez egyszerű felolvasás után alaposan hozzászólni alig lehet, — indítványozta, hogy a jelentés egész terjedelmében kinyomassék s a képviselők közt osztassák ki s majd a legközelebb tartandó képviselő- testületi ülésen vétessék bírálat alá és tétessék határozat tárgyává.

Geiger Gyula e javaslat kiegészítéséül indítványozta még, hogy a községi jegyző tüntesse ki legnagyobb részletességgel S z e k s z á r d n a g y- község összes vagyonát, állapíttassa meg annak becsértékét és tiszta jövedelmét, tüntesse ki azután ezzel szemben Szekszárd nagyközség összes tartozásait s hogy azok után minő kamat fizettetik, készpénze, hol, milyen Kamaton van elhelyezve, — végre mutassa ki azon differencziális összeget, melyet a községi vagyon jövedelmein túl eddig is már csak súlyos pótadókkal lehetett fedezni; szóló szükségesnek tartja, hogy a képviselő-testület minden

tagja, mielőtt egy 100,000 írtos ügylet megkötésébe bocsátkozhatnék, teljesen tájékozva legyen a község jelenlegi vagyoni állapota felől, mert csak akkor lesz alaposan elbírálható az a kérdés is, indokolva van-e, hogy a község esetleg ujabbi terheket vegyen magára s hogy e terheket ujabbi pótadó kivetése nélkül megbirja-e. Indítványozza, hogy az ilykép összeállított adatok a bizottság jelentésével egyidejűleg szintén kinyomattassanak és szétosztassanak.

Ezután F ö r d ő s Vilmos szólalt föl s a fen- forgó ügyet különösen közművelődési szempontból tárgyalta s nyomatúkkal hangoztatta különösen azt a körülményt, hogy a nagyvendéglő díszterme, amely eddig is jelentékeny kulturális czélokra szolgát, csak akkor lesz fentartható, ha maga az épület nem magán tulajdonosok kezébe kerül, de szükségesnek látja a Kramolin és Geiger indítványában előadottakat is és az ügy tárgyalását s a fölötti végleges döntést egy ujabbi ülésre kívánja tűzetni.

B o d a Vilmos már azért is, hogy mindenki minél alaposabban meggyőződhessék a tiszta szándékról s hogy az ügy minél több oldalról kellő világításba helyeztessék, hasonlóan hozzájárul a 2 indítványhoz. Ezek után a képviselő-testület mindkét indítványt elfogadta s az újabb közgyűlés határidejét október 1-re tűzte ki.

Lapunk legközelebbi számában visszatérünk Szekszárd e nagy fontosságú ügyére s beható bírálat tárgyává tesszük a fenti jelentést.

____ EGYLETEK, TÁRSULATOK.

Hi

vatalos beszámolás az „Egyesült Szekszárd- Tolnamegyei Nőegylet“ által folyó hó 10-dikén, a paksi tüzkirosultak javára rendezett sétahangverseny eredményéről.

Felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották : Báró Dräsche Richard 50 frt, Dőry Dénes és neje 25 frt, Tisza Kálruánné, gr. Széchenyi Sándor, gr. Apponyi Sándor, hr. Jeszenszky János 10—10 frt, gr. Apponyi Károly, özv. Bar- tal Györgyné, Dőry Andorné, Gajdossik János, Julies Gé- záné, Leopold Sándor, Komáromv Gyuláné, Siuiontsits Béla 5—5 frt, Hanny Gábor, Kurcz Vilmos, Langer Rezső, Si- montsits Béláné 4 50—4.50 frt. Dőry Andor 4 frt, gr. Apponyi Géza, Braun Bernátné, Goldberger Mór, Peiczel De- zsőné, Perczel Lajosné, dr. Szigeth Gábor 3—3 frt, Boda Vilmos 2 frt 50 kr, Dőry József, Dőry Vinczéné és Stefánia, Georgievich Pál, Eli eb er Györgyné, Leopold Lajos, Magyar Endre, Módly László, dr. Moldoványi István, Novak Mór, Simon Rudolf, özv. Szigeth Ferdinándné, Sztankovánszky Jánosné, Sztankovánszky Mari, báró Wimmersberg Flóra 2—2 frt, Ferdinand István, Kramolin Emil, N. N., Siebenfreud Béla 1.50—1.50 frt, Geiger Gyula 1 frt 10 kr, Angyal Ferencz, Barátk Zoltán, Bogyay Vincze, Bogyay Karolin, Bernrieder József, dr. Cottely Géza, Dőry Jenő, Dőry Vilmos, özv. Ellmann Miklósáé, Ferdinand Antal, Forster-Dőry Emma, Garay Antal, dr. Györky Lajos, Dr. Hangéi Ignácz, Harray Kálmán, br. Inkey Nándor, Kramolin József, Kop- finger L, özv. Kálmán Jánosné, dr. Láng Frigyes, özv. br. Luzsanszky Gusztávné, Magyar János, Mihálkovits Árpád, Mittweg Henrik, Papp Lajosné, Pártos Zsigmond, Pécsy József, Perczel Berta, Perczel Orescenee, id. Pleszky Antal, Perczel József, dr. Spányi Leo, Steineeker Ferencz, Streicher Péter, dr. Schvetz Antal, Tost Gyula, Theodorovits Lajosné 1—1 frt, Bauer Ignácz, Dőry Frigyes, Dőry Ferencz, Dőry Alice, Dőry Irma, dr. Dicenty Pál, dr. Drágíts Imre, Ferdinánd Antalné, Gőzsy Ferencz, id. Győrffy János, Horváth Aladár, Knorr Nándor Krausz Móricz, Kramiuer Árminné, Krón Sámuel, Korbonits Dezső, Kulin Sándor, dr. Leopold Kornél, Martin Ferencz, Martin Antal, Martin István, Mayer Antal, N. N., N. N., N. N., N. N„ N. N., Pir- nitzer és fiai, dr. Pirnitzer Béla, dr. Papp József, Razgha Lajos, Reichl Sándor, Simontsits Elemér. Siuiontsits Andor, Szokoiyi Károly, Salamon Ármin, Spitzer Vilmos, Szigeth Nándor, Tamaskó Lajos, Tarcsay Gyula, Ujfalusy Lajos 50—50 kr, N. N. 47 kr, Weltmann Simon 40 kr, Matzon Béla, Seiner Lipót 30—30 kr, Ferencz Gyula 10 kr; összesen 201 frt 67 kr; 156 belépti-jegy árából befolyt 78 frt; összes bevétel 369 frt 67 kr. Kiadás volt 78 frt 67 kr. Maradt tiszta jövedelem 291 frt.

Kelt Szckszárdon, 1889. augusztus hó 25-én.

Ágoston Károiyné, Perczel Helén,

egyl. alelnök. pénztáros.

A szekszárdi temetkezési egyesület múlt vasárnap) délután a városház nagytermében uj alakuló ülést akart tartani, de mivel a tagok nem jelentek meg az alapszabály követelte számban, az ülés határozatképtelen volt, s az uj ülés határidejéül folyó hó 22-ke tűzetett ki.

Szekszárd 'VicLé!k:e_

MULATSÁGOK.

Duna-Földváron múlt hó 17-én a paksi tüz- károsultak javára sikerült tánczvigalmat rendeztek.

A rendezőség élen Rátkay László, Lévay István ós Lévai Dezső buzgólkodtak s fáradozásuknak igen szép eredménye lön, mert a 218 frt 40 kr bevételből 110 frt 47 kr maradt a jótékony czélra.

A múlt szombati kaszinó-estély fényesen sikerült ; a fiatalság úgy látszik még egyszer ki akarta magát mulatni, mielőtt a nyári helyiség a tánczoló közönség részére bezáródik. Garai Ferkó kitűnő bandája ezuttal különösen kitett magáért, az estély a legkitűnőbb hangulatban éjfél utáni 3 óráig tartott. Ott láttuk ; Kram mer Jánosné, Török Béláné, Oszoly Károiyné, Laki Józsefné, Szendrődy Gáborné (Bajáról), Sárközy Kázmérné, Tóth Gyuláné, Özv. Truhelkáné (Goszpic, Slavonia), Dr. Steiner Lajosné stb., a leányok közül: Yetter Mariska, Angyal Hon, Horváth Györgyike, Soriba Ilon. Szend- rődi Sarolta, Truhelka Jagoda (Goszpic), Elmarni nővérek, Arlow Mariska, Herezeg Emilia, Sárközy Satolta, Lakner Irén (Bicske) stb. stb. A kaszinó érdemes igazgatójának méltán lehet gratulálni, hogy az idei nyári szezont a kaszinóban valóban élénkké tudta varázsolni s a kaszinó-estélyeket a hölgyközönséggel is újra megkedveltette.

Kaszinó-estély. Lapunk zártakor értesít bennünket a kaszinó igazgatósága, hogy jövő szombaton még egy, és pedig az idén az utolsó estélyt rendezik. Ez estélyek látogatottsága az idén nagy mérvben visszaadta már-már elszenderedett kaszinónknak azt az élénkséget, melylyel valaha dicsekedett, s hisszük, hogy ez az utolsó is az eddigiekhez hasonló látogatottságnak fog örvendeni.

____MÉHÉSZ E T.

A méhek mint időjósok.

A természet fiai sok természeti jelenséget megfigyeltek, a melyekből a bekövetkező időváltozást megjövendölni iparkodtak. így például a zöld békát még ma is sokan vizzel félig megtöltött üvegben tartják, hogy annak magatartásából a következő időre következtessenek. Ott van az ablakokban a húron forgó időjós, a barát is. Viszont az öregek esős időben azt mondják: „Ki fog tisztulni, mert a madarak énekelnek.“ A juhász pedig azt tartja: „Hogy ha a birkák nagyon édesdeden legelnek, eső lesz.“

A halász a halak és vízi madarak magatartását figyeli meg, például: „Ha a halak nagyon ugrálnak. zivatar lesz.“

Még a fogolynak is megvan a maga időjósa, a pók ; mely biztosan megjövendöli az idő változását.

A méhek magokviseletéből is nagyon lehet következtetni az idő járására. Némelyeket felsorolok itt, például :

1- ör. Eső és zivatarra következtethetünk, ha a méhek a forró déli időben is erősen és nyugtalanul járnak és mindenkit, a ki elejbéjök akad, minden ok nélkül megszórnak. Vagy pedig, habár a rajzás ideje nincs is itt, a méhek még sem hordanak, hanem a röplyuk előtt összecsomósodva hevernek.

2- szor. Ha a méhek korán a nap kelte előtt munkára sietnek és nagyon szorgalmasan dolgoznak, nagy eső vagy záporeső következik. Míg ellenben, ha későn indulnak és csak úgy vontatva dolgoznak a méhek, akkor állandó jó időre lehet következtetni. — A schveiczi ember ekként fejezi ki magát: „DTmme stönd spät uff, s’ AVetter blibt“. (A méke későn kelt fel, az idő állandó marad.)

3- szor. Ha a méhek egész késő estig szorgalmasan dolgoznak, az idő megváltozik, s rendesen rosszra fordul.

4- szer. Esős időben, ha a méhek estefelé ligán repkednek, másnap jó idő lesz.

5- ször. Ha a méhek nagyon szorgosan hordják a virágport, rosszra fordul az idő.

6- szor. Ha a méhek idő előtt felszaggatják a herefiasitást, bizonyosan rosszra, t. i. hideg vagy esősre fordul az idő. Ha ugyanazt teszik a dolgozó hasítással is, akkor tartós lesz a rossz idő.

7- szer. Ha a méhek szép napfényes időben