Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-09-05 / 37. szám
37. szám. Szekszärd, 1889. szeptember 5. IX. évfolyam. TOLUSTAA. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviseld társadalmi és szépirodalmi hetilap. JL tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos köz Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utoza 1113. sz. Száchenyi-utoza 172. sz. Előfizetési ár : Egész évre ..... (> frt. Fél évre . . . . . . -. 3 fit. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlcménvek, úgy a hirdetési és eiöfizeté-i pénzek i szerkesztőséihez küldendők. lönye. H—Eirdetési dijalcr Három hasábos petit sor 1 ö kr, u gyanaz a nyi dérben 20 kr. Bi •ósági árv mós lii rdetmén vek 200 szóig bé vég gél együtt 3 Irt. 200—3üu-ig 4 Irt 3'i0-400-ig 5 Irt • Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: <3- e i g- e i* Gr y tjl 1 a_ Lapkiadó : Ujfalusy Lajos.-A. népjólét érdekében. Lapunk folyó évi 31-ik számának „Aratás után“ czirnii ezikkében ki volt mondva, hogy Magyarországon nem szabad — a különböző oldalról jelentkező és kifejlődött verseny nyel szemben immár nem is lehet kizárólag a földmivelós álláspontjára helyezkedni. Határozottan hangoztattuk ama ezikkünkben, hogy a magyar földmivelő gazdáknak kell üzniök oly foglalkozást, melylyel az elemi csapások folytán beálló károkat vagy a termés minőségi és mennyiségi körülményeiből eredő árcsökkenést legalább némileg ellensúlyozhassák. Ama czikkünk végén ígéretet tettünk, hogy erről más alkalommal szóhípdjG Megtesszük. Évről evre elénk tárul a tapasztalat, hogy szegény gabona-termelő népünk sohasem kapja meg verejtékezése gyümölcsét, a termő földbe fektetett tőke kamatját s mindegyre kisebb lesz a remény arra nézve, hogy népünk a fenforgó termelési viszonyok között anyagi bajaiból kivergődhessék és hogy igy a nép jólétében szilárdab anyagi garan- cziát nyerjen maga az állam is. Igaz, hogy földmivelési állapotainkon nagyon sokat lehetne lendíteni a nép oktatása által ; de ennek az oktatásnak magából az iskolából kellene szétárasztania nép-jobblétet biztositó sugarait. Ott kellene már a földmivelő nép csemetéinek vérébe oltani, hogy miként gazdálkodjék ? minő rendszert kövessen'? ha majdan verejtékezésének méltó gyümölcsét akarja élvezni. Ez valóban nagyot lendítene földmivelési állapotunkon. Pedig be kell ismernünk hogy éppen ezt illetőleg nagyon sok kivánni való áll fenn népiskoláinkkal szemben. Nem kutatjuk e helyen, nem is lehet czélunk kutatni ama körülményeket, mik e tekintetben talán- nehézségeket, akadályokat gördítenek még a legőszintébb ügyekezetü egyének elé is. Ismert, tudott dolog előttünk, hogy a haladásnak minden téren megvannak a maga vaskalaposai ; jól tudjuk, hogy néptanítóink éppen a földmivelő helyeken annyira túl vannak halmozva a többfaju iskola teendőivel, hogy specialiter a gazdasági és kertészeti gyakorlatoknak vezetésére, mely pedig oly életreható fontosságú, a kellő súlyt nem is fektethetik. Mind a mellett nem zárkózhatunk el ez óhaj nyilvánítása elől, hogy nagyon szívesen látnék irányadó helyről néptanítóinknak ily szellemben való buzdítását. Nagyon szívesen vennék az ily szellemben való buzdítás mellett annak hangsúlyozását és sürgetését is, hogy a földmivelő népnek a csökkent gabona árak folytán évről évre növekvő anyagi sü- lyedósét megszüntetni s őt kedvezőbb életviszonyok közé juttatni hivatott m é h- és selyemhernyó tenyésztés is a néptanítók kezébe tétessék le. Elvitathatlan tény az, hogy a gabonaár rohamos esésével beállott gazdasági ziláltságon leginkább a méh- és selyemhernyótenyésztés terjesztésével lehet és kell segíteni. De azzal a móddal, mely ez idő szerint követetik, várakozásnak megfelelő czél elérve nem nak. a községi bíráknak petéket küld ; ott egy ván- j dortanitó, aki elmegy egy egy járási székhelyre s j az ott megjelent 30—40 embernek elmondja, hogy milyen szép és jövedelmező foglalkozás az a móh- tenyésztés. hogy mily pompásak azok a Zirzon-ka- sok! Mindez igénybe vesz 1—2 órát. Azután a kormány által jól fizetett vándortanitó becsomagolja miniatűr-kaptárját, bogy 4—5 évig másfelé vándoroljon a inélitenyésztés kiküldött apostolául. így a méhtenyésztés — eme, a nép anyagi megmentésére szánt iparág elterjedni, fölvirágozni nem fog soha. Sokkal több gyakorlati eredményt lehetne biztosítani, ha minden megye székhelyén méhészeti tanfolyam nyittatnék a szünidő egyik hónapjában, például júliusban, melyre minden járásból egy-egy tanító hivatnék meg kormány-költségen. Mert a méhészet terjesztésére a lelkesítés, a buzdítás nem elég. A ki ahhoz kedvet akar kapni, annak elméleti ismeret és gyakorlati útmutatás, tehát legkevesebb egy havi' tanulás kell. Ebből a tanfolyamból kikerülendő'tanítókat kellene azután megbízni, hogy ,V járás többi tanítóit oktassák s tanítsák meg a méhtenyésztésre. Ezekmegint terjesztenék tovább az egyes községekben. Ez a mód némi költséggel minden esetre járna, de az igy támadt kiadást bőven kárpótolná az eredmény, mely első sorban a tanitók, másod sorban a nép jólétének emelkedésében s igy harmadsorban az állam anyagi állapotának megszilárdulásában mutatkoznék. A tanfolyamok vezetését, úgy a méh-, mint a selyemtenyésztést illetőleg tanitók kezébe lehetne letenni, mert rendszerint minden megyében van egy-két olyan tanító, kik emez iparágak egyikét vagy másikát már szép eredménnyel űzik. Szóval ezt oly kevés költséggel keresztül lehetne vinni, ami a majdan mutatkozó haszonnal és eredménynyel szemben teljesen elenyésznék. Minden újabb aratás után mutatkozó eredmény arról győz meg bennünket, hogy népünk kizárólag a gabonatermelésből nem sokáig tarthatja fenn államfentartó erejét; kézbe kell tehát ragadni ama kínálkozó módokat és eszközöket, mik határozottan megmentésünkre hivatvák. Tegyék magukévá e tárgyat az irányadó körök s az erre hivatott vezérférfiak ! Ha szavukat fölemelik, ha ily szellemű memorandummal járulnak a kormány elé, —- nem fog az elhangzani a pusztában; mert a kormány eddig sem zárkózott el államunk e két nagyfontosságu iparágának kérdése elől, sőt sokat áldozott az elért kevés eredményért is. Szalay Sándor, ■= Simontsits Béla alispán szabadság ideje lejárván, augusztus 29-én hivatalát ismét elfoglalta. = A m. kir. földmivelésügyi minisztérium közhírré teszi, hogy a hadsereg lószükségletének fe lezése végett az évben a vármegye területén Dombóváron szeptember 26-án, Hőg,észen október 2-án, Ozorán október 4-én katonai lóvásár fog tartatni. r= Tolna vármegye törvényhatóságának központi választmánya szeptember 14-én délelőtt 11 órakor ülést tart. A 7-én tartandó közigazgatási bizottsági ülésről jövő számunkban referálunk. Értesítés az amerikai szőlővesszök beszerzési forrásairól. Amerikai szőlővesszők az 1890. év tavaszán a következő árakon és feltételek mellett adatnak el: 1. Biparia sauvage (csak alanynak) sima ezere 5 frt. 2. Biparia sauvage (csak alanynak) gyökeres 20 frt. 3. Yitis solonis (csak alanynak) sima lő frt. 4. Yitis solonis (csak alanynak) gyökeres 35 frt. 5. Vialla (csak alanynak) sima 25 frt. 6. Yialla (csak alanynak) gyökeres 50 frt. 7. Jacquez (direct termő) sima 10 frt. 8. Jacquez (direct termő) gyökeres 40 frt. 9. Herbemont (direct termő) sima 25 S frt. 10. Herbemont (direct termő) gyökeres 100 frt. | 11. York Madeira (direct termő) sima 20 frt. 12. York Madeira (direct termő) gyökeres 60 frt. 13. Othello (direct termő) sima 50 frt. 14. Othello (direct termő) gyökeres 125 frt. Ezen árakban a csomagolás és a feladó vasúti állomásig való szállítás költségei is benfoglaltat- nak. A mennyiben a külföldről szállítandó szőlővesszők árai időközben csökkennének : a fent közölt árak is megfelelően mérsékelteim fognak. A szőlővesszők vételára és vasúti szállítási költségei utánvétel utján fognak a megrendelőktől beszedetni. A megrendelő aláveti magát annak, hogy az esetben, ha az utánvéttel küldött vessző-szállitmány átvétele iránt bármi okból nem intézkednék, a minisztérium a vesszők vételárát a felmerült összes szállítási és egyéb költségekkel rajta behajthassa. A kecskeméti és isvántelki szőlőtelep kivételével a többi állami szőlőtelepekrol szőlővesszők csakis fillokszera-zárlat alatt álló községekbe adatnak ki. Fillokszera-zár alatt nem lévő területekre csakis a kecskeméti és istvántelki telepekről s innen is csak sima vesszők fognak kiadatni. A megrendelések eszközlésére külön megrendelési ivek adatnak ki, melyek mintája alább kö- zöltetik. A bélyegmentes megrendelési iv az illető fél által a rovatok megfelelelő kitöltése mellett aláírandó és a földmivelésügyi m. kir. ministerium- hoz legkésőbb folyó 1889. évi szeptember hó végéig beküldendő. Később érkező megrendelések figyelembe nem vétetnek, Megrendelési ivek szóbeli vagy Írásbeli megkeresésre szerezhetők a ministeriumtól ; az országos fillokszera-kisérleti állomástól Budapest; a borászati vándortanitóktól és pedig: Deák Tamás borászati vándortanitó Székesfehérvár; Guzman Dénes borászati vándortanitó Misztótfalu, Szatmárvár- megye; Tuss Autal borászati vándortanitó Gödöllő ; Dezső Miklós borászati vándortanitótól (lakása Pécs); Heinrich József, Szeged; az állami Miklós-telep lesz soha. — Itt egy kormánybiztos, aki a tanitókMai számunkhoz „Tolnamegyei Hölgyek Lapja“ czimü mellék-lapunk van csatolva.
