Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-08-29 / 36. szám

magánember vagy testület veszi meg a nagyven­déglőt, teljesen és minden irányban biztosítva van. Aztán, kérdjük szeretettel, ki viselje gondját, ki kezelje majd azt a drága palotát ? A városi gazda, vagy a kisbiró, vagy az esküdt urak ? Mi tiszteljük ezen uraknak az ügybuzgóságát, meg a jóakaratát, de azt be fogja látni mindenki, hogy ezen egyénekben erre kevés az érzék, a ta­pintat, az ízlés, meg az ügyesség és némelyik­ben tán a műveltség is. — — Vagy rendsze­resítsünk e czélból egy uj állást? De most lássuk az érem másik felét, — a kérdés pénzügyi oldalát. Talán a vételből származandó nagy bevételek indokolttá teszik azt ? 73,125 forintba kerül ma, hozzájárul a több mint háromezer forintnyi illeték, azonfelül az el- odázhatlanul szükséges építkezésekkel legalább is 80—90,000 forintba fog kerülni. Ennek évi 6°/0-os kamatja 5400 forint, ezen összeget pedig a magas liázbéradó és házfentartási költségek levonása után évenként tisztán bevenni teljes lehetetlenség, képtelenség! A takarékpénztár, mely nagy tökéit a fővárosi pénzintézeteknél alig képes 3 '/2—4°/0 mellett elhe­lyezni, tehát kisebb százalék jövedelem mellett ér­heti be, mint a község, sem ment tovább 71,000 forintnál. Aztán, ha ennél a magas vételárnál arról volna csupán szó, hogy a község pénzét nem akarja másutt hevertetni, hanem ezen összeget inkább be­ruházásra, bár szerény jövedelem mellett, fordítja, akkor még értenŐk ezen eljárást, bár nem helye­selnék, mert egyáltalán nem tartjuk öpportunusnak, hogy község kérdéses eredményű üzleti vállalatokba bocsátkozzék. Hanem ezen esetben miről is van szó ? nem egyébről mint a törzs vagyont megtámadni, a meg­levő garasokat mind özszekuporgatni és aztán köl­csön és pótadó igénybevételével létesíteni ezen vál­lalatot. Talán a község rendezett anyagi helyzete megengedhetővé teszi ezt a vállalatot ? A folyó évi előirányzat szerint a kiadások csupán 26000 és néhány száz forinttal m u 1 j á k fel ü 1 a 22000 forintnyi összes bevételt és ezen fedezetlenül maradó 26000 f r t- n y i hi á n y pótlásár a minden f o r i n t egyenes állami adó után 443/10 k r a j- c z á r lett kiróva p ó t a d ó c z i m é n. Ehhez nem kell több magyarázat. Ismerjük be — el lett sietve a dolog. Csak a felszínen lett ' elbírálva a kérdés és nem ér­demben. Mi kimondjuk nyíltan, hogy ezen vállalatot, a mint most vannak és alakulnak a visszonyok, a községre nézve anyagilag egyenesen károsnak, a községi tagokra pedig ezen czélból u j j a b b t e- h er r o v á s á t helytelennek és indokolatlannak tartjuk. Lehet, hogy tévedünk, de hisszük, hogy a tények már legközelebb is nekünk fognak igaz­ságot szolgáltatni. A házak jelenlegi ára és a ma­gas házbér immár tarthatatlannak mutatkozik, el­érte tetőpontját. A Széchenyi utczában, meg a vár-u czában már hónapok óta üresen állanak lakások és üzleti helyiségek. 11a még nehány bérház épül — az eddigi drága árak jóval alászállnak. Aztán mögöttünk a nagy m o 1 o <• h — a fillokszera, mely terjedésével egyet-egyet zökkent, fájdalom ! visszafelé lakossá­gunk vagyoni helyzetén ! Még a bizonyítékok egész láuczolata áll ren­delkezésünkre álláspontunk helyessége mellett, de nem folytatjuk. A kiket az eddigiekkel nem sikerült meg­győznünk — azokkal szemben kár továbbra is a szót vesztegetni. Mi kötelességszerüleg felemeljük tiltakozó sza­vunkat a tervbe vett bizonytalan eredményű, a pol­gárokra nem méltányos, nem indokolt, tehát nem is igazságos terheket rovó, magát a községet pe­dig bonyolult anyagi helyzetbe és zavarokba jut­tató vállalat megvalósítása ellen. Szekszárd “V^icLekie. Az ószszertiség és jogosság nevében tikakoz­nunk a tervbe vett vállalat megalkotása ellen. Még nincs késő 1 Adja át a község jogát a szekszárdi takarék­pénztárnak, mely a község által tett vételár aján­latot remélhetőleg elfogja fogadni 'és ezen ügy a takarékpénztár kezeiben jó és hivatott kezekbe lesz letéve, annál is inkább, mert értesülésünk szerint ezen esetben a takarékpénztár nagyobb szabású építkezéseket, melyek városunk emeléséhez jelentéke­nyen járulnának, szándékozik foganatosítani. Ha azonban a község erre nem lesz hajlandó, a törvényhatóság lesz hivatva jóváhagyását a szán­dékolt vállalattól megvonni. Ez azonban már a község, vagy az ajánlatot tevő urak károsodását okozná, a mitől mindenesetre mindketten megkimólendők volnának. Ám lássuk a bekövetkezendőket. Dixi et salvavi animam meam ! ? ? = Amerikai szölővesszök. A nagymélt. földmivelésügyi m. kir. minisztérium az 1890. év tavaszán, az állami szölőtelepeken eladandó direct- és indirekt termo amerikai szölövesszök árjegyzékét kibocsájtotta, minélfogva értesitetnek mindazon t. szőlőbirtokosok, kik amerikai szö- lövesszöket beszerezni óhajtanak, hogy megren­delési ivekért, vagy erre vonatkozó bárminemű utasításért forduljanak Nits István úrhoz, a szekszárdi szol. kert. tanfolyam vezetőjéhez. — Hőgyész, Pilis, Alsó-Nyék, Simonmajor és Báta községek szőlőit a m. kir. földmivelési mi­niszter — a fillokszera miatt — zár alá helyezte. — Dombóvár több hegyeiben pedig több helyen a fillokszera jelenléte konstatáltatott. íz A községi tűzrendészed szabályrendelet a paksi járásban kihirdettetvén, az ellen Schwarcz Salamon és Bún Gusztáv felebbezést jelentettek be; ellenben a simontornyai járásban felfolyamodás nem adatott be. = A fillokszera-bizottság ezen alap jövő 1890. évi járulékát (100 □ ölenként) 1 krban ajánlja megállapitani. TOLMECIEI GAZDASÁGI EfiVESliLET KÖRÉBŐL. Felhívás. ■ \ Tisztelettel kérjük mindazokat, kik feles meny- I nyiségü őszi borsó és tavaszi borsó takarmány nö­vény magvakkal rendelkeznek, azt egyesületünk tit­kári hivatalának — közvetítés végett — bejelenteni szívesek legyenek. Elnöki megbízásból: Dr, Roboz Zoltán, egyesületi titkár. HELYI HÍREK. — Hivatalos eskü. A múlt számunkban em­lített uj megyei hivatalnokok augusztus 25-én tet­ték le a hivatalos esküt — az alispán szabadságon lévén — Madarász Elemér főjegyző előtt. — A pécsi köz jegyzői kamara folyó hó 20-án tartott közgyűlésén a választmány rendes tagjává Nagy János szekszárdi és póttaggá dr. O o 11 e 1 y Géza bonyhádi kir. közjegyzők választattak meg. — Pojmann Vincze szekszárdi lakos, moz­donyvezető, a magyar állam kötelékébe leendő fel­vétele iránt kérelmet adott be a belügyminiszté­riumhoz. — A magyarorsz. könyvnyomdászok és betű­öntők egyletének aug. 18. és 20-án Budapesten tar­tott V. orsz. gyűlésében Fejér Gyula, Gacsályi József, Goldstein Lajos, Kovács Amdrás, Lengyel Pál Hugó és Yelősy Károly szekszárdi, úgy Kirchknopf Ká­roly dunaföldvári egyleti tagok kérelmére elhatároz­tatott, hogy jövő évtől kezdve Tolna vármegye a. pécsi kerülettől elszakittassók s a központhoz (Bu­dapest) csatoltnssék. — Tűz volt keletkezőben a múlt héten Szek- szárdon, a selyemgyár-utezában levő Takler-féle házban, de még idejekorán'elfojtották. Kötelessé­tartják meg ezen a környéken, mert daczára a nagy szárazságnak, a közeli házakban sehol sem volt viz készen tartva. — Pinczetörések és szőlőlopások egy idő óta Szekszárdon nagyon elszaporodtak; Konstanczer Jó­zsef, Esztefbauer János és Schneiderbauer József tanyáját törték fel újabban, ez utóbbi két helyről a szőlőprést is ellopták. — Siebenfreud Béla volt törvényszéki elnö­künk Tröncsénbe folyó hó 18-án érkezett és más­nap már elfoglalta uj állását; beköszöntő beszéde —- mint a „Yágvölgyi Lap“ Írja igen jó hatást tett úgy a bírói, mint az ügyvédi karra. Trencsénben örömmel fogadták az uj elnököt s mint a nevezett lap Írja: „mindkét alkalommal tartott beszéde a jelenlevőkre a legkellemesebb hatást gyakorolta.“ — Megtámadott csendőrök. Hétfőn virradó éjjel a csendőrök az őcsényi hegyen czirkáltak, hogy esetleg a Schneiderbauer J.-től ellopott vasprés nyo­mára jöjjenek, s egyszerre csak a sötétben lövéseket intéztek rajok ; a csendőrök a lövés iránya felé men­tek és visszatüzeltek s csakugyan sikerült heves ellentálás után lefegyverezni a két merénylőt Yak, Horváth János és Szeremlei nevű hegycsőszők személyében, kiktől több puskát és revolvert szed­tek el és bekísérték őket a törvényszékhez. Lám mit is megtesznek a csősz urak, ha puskájok van. — Esküvő. K r a m e r Ármin szekszárdi bor- kereskedő kedves és szép leányának, Kramer Her­rn in kisasszonynak esküvője szeptember 3-án lesz Schloss Lajossal a szekszárdi izr. templomban dél­után 5 órakor. — Györffy József, a Majer-Arlow-féle tanin­tézet tanítója a III. egyetemes tanitógyülós végre­hajtó bizottságának Budapesten augusztus 20-án tartott naggyülésének lefolyását pontosan megirta a „T. K.“ múlt heti számában. — A szekszárdi előhegyen is konstatálták a fillokszerát Brezlmayer J. tolnai szőlejében. Az előhegyen eddig nem mutatkozott e pusztító rovar s most már ide is befészkelődött,; 20 [j ölön konstatálták a kitünően kezelt szőlőben a fillokszerát. — Tiz Lajos vigadalma. A kaszinó 10 La­josa igen praktikusan gondolkozva összeállt és együtt tartotta meg múlt szombaton a névnapi vi­gasságot a kaszinó helyiségében Garay Ferkó ze­néjének közreműködése mellett; vagy hatvanan vol­tak s legnagyobb részöket a hajnal is még vigadva találta. Sikerült, kedélyes tósztok árjában úsztak a kaszinó igazgatójának, Vargha Lajosnak kipró­bált vezérlete mellett. A magyaros neműt Nagy Antal vállalkozó Ízletesen állította ki. — A szekszárdi nagyvendéglő árverése hét­főn történt meg a szekszárdi számtartóság hivata­los helyiségében. 9 órára együtt volt az árverező bizottság Tost Gyula miniszteri osztálytanácsos és kér. főtiszttel; az árverést pedig Steineker Fe- rencz tiszttartó személyesen végezte. Nagy számú érdeklődő és árverező közönség vett részt, úgy, hogy a hivatalos helyiségek egészen megteltek. A város képviseletében megjelent bizottsági tagokat: Boda Yilmost, Föglein Jánost és Hirling Adámot a főtiszt csak azon feltétel mellett engedte részt- venni az árverésben, ha saját személyökben és fe­lelősségökre, kaueziójuk lekötése mellett, elvállalják az árverés esetleges eredményét, mert előzetes tör­vényhatósági engedélyt nem szereztek a vételre, s igy megeshetik, hogy a törvényhatóság és a bel­ügyminiszter nem engedi meg a községnek, hogy eme nagy vételbe bele menjen. Jelen voltak az ár­verésen Simontsits Béla alispán és Hanny Gábor apátplébános is. Aztán megkezdődött a szóbeli ár­verés, melyen az 54,500 frt kikiáltási árra Ígértek. Szekszárdi takarékpénztár 71.000 frt, Wittinger S. 70.000 frt, Föglein János 69,000 frt, Tóth Gyula 68.000 frtot. Ezután a zárt Írásbeli ajánlatok fel­bontása következett, és pedig : Leopold Károly és Sándor 59,260 frt, a Szekszárdi takarékpénztár ne­vében Fejős Imre és Orffy Lajos 65,110 frt, Dr. Kratnolin Emil 54,500. frt, Bellák Ignácz 60,100 y frt és Boda Yilmos, Föglein János, Hirling Ádám-' 73,125 frt 50 krt.— A hidasi csárda árlejtése Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents