Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-08-08 / 33. szám
Szép jelét adta az esperesség a bonyhádi algimnázium iránti szeretetének az által, hogy a négy rendes tanárnak 1000 frtos díjazását véglegesítette ; a segédtanári állomás javadalmazásának emelése végett pedig fölhívta a gyülekezeteket, lelkészeket és tanítókat, hogy 200 frt erejéig adóztassák meg magukat újból. Az eltávozott Arndt János tanár helyébe Újlaki Kálmán okleveles tanár lett megválasztva, s igy ez intézetben egy egyházi jellegű tanáron kívül a tanárok mindnyájan állami oklevéllel bírnak. Jegyzőkönyv. Felvétetett Szekszárdon 1889. évi junius hó 17-én a tolnamegyei községi és körjegyzők egylete által tartott rendes közgyűlésben. I. Tisztikar. Kerbolt István elnök regölyi, Krisz- tinkovies János alelnök faddi, Klein Endre I. jegyző gyönki, Hesz Pál pénztárnok tamásii jegyzők. II. Választmányi tagok. Vanyek Béla mu- esii, Grünwald János kistormási, Decsi Béla madocsai, Vár- konyi Iván gindlyesaládi, Szalay József nagyszokolyi, Kovács Gyula kisvejkei és Lunova János zombai jegyzők. III. Rendes tagok. A. a dombóvári járásból : Kerbolt István regölyi, Hesz Pál tamásii, Szalay József nagyszokolyi, Király János felsőnyéki, Cholnoky Lajos ozorai, — B. a dunaföldvári járásból: Krisztinkovics János faddi, Várkonyi István gindlyesaládi, Decsi Béla madocsai, Szi- gethy József dunaszentgyörgyi, — O. a központi járásból: Kopacsek Aurél bátaí, Pápay István mözsi, Pilrt Adolf al- sónánai, ifj. Duzs Dániel őcsényi, Tliury Béla tolnai, Wolf- farth János agárdi, Huszár Pál őcsényi, — D. a simontbr- nyai járásból: Klein Endre gyönki, Ványek Béla mucsii, Glöckner Béla kétyi, Griinvald János kistormási, Nagy József diósberényi, — E. a völgységi járásból: Kovács Gyula kisvejkei, Lunova János zombai, Helfenbein Dániel apátii, Gróf József dörii, Schleining Lajos mórágyi községi és körjegyzők. IV. Tiszteletbeli tagok: Simontsits Béla m. alispán tb. elnök és Madarász Elemér m. főjegyző. Elnök Kerbolt István az egybegyűlteket üdvözölvén, a gyűlést megnyitottaak nyilvánította. 1. Azután a választmány megállapodásához képest Madarász Elemér urat tb. jegyzőnek, Kurcz Vilmos urat tb. tagnak megválasztotta, — Duzs Dánielt és Purt Adolfot a jegyzőkönyvek hitelesítésével megbízta és a megválasztást Kurcz Vilmos urnák tudomására hozás végett Krisztinkovits János, Kovács Gyula és Király János egyl. tagokat küldötte ki. 2. Kovács Gyula egy .'éti tagnak azon jelentése, hogy szeretve tisztelt elnökünknek, a múlt évben elhunyt neje ravatalára az egylet nevében utólagos jóváhagyás reményében koszorút vásárolt, — általános részvét nyilvánítás mellett, helyeslőleg tudomásul vétetett. 3. Felolvastatott elnöknek következő jelentése : „Tisztelt közgyűlés ! Mielőtt elnöki jelentésem azon részét adnám elő, rn'ely egyleti életünkre s működésünkre vonatkozik s azokról szól, szomorú kötelességet teljesítek, midőn megemlékezem azon valóban sajnos veszteségről, mely tekintetes Pápé Gyula előbb vármegyei főjegyző, utóbb árvaszéki elnök urnák, egyletünk tiszteletbeli főjegyzőjének, mindnyájunk tisztelete és szeretete tárgyának és a megyei közélet egyik szellemileg kimagasló alakjának múlt évben történt gyászos elhunyta által az egész megyét, de különösen egyletünket érte. Mint hivatalos képviselője az egyletnek, úgy a megboldogult egyleti tagtárs, valamint mélyen tisztelt családja iránt mindenkor táplált tiszteletből kifolyólag kötelességemnek tartottam az egylet részvétét a mélyen sújtott család előtt annak idején Írásban kifejezni; — s minthogy meg vagyok győződve arról is, miszerint a megboldogultnak emléke keblünkből kihalni soha nem fog, indítványozom, hogy az egylet mint testület ezen nagy veszteség feletti fájdalmát jegyzőkönyvileg örökítse meg. Veszteség érte még egyletünket Kocsi János szekszárdi és Névery Adátn paksi jegyzők és kartársainknak időközben történt elhalálozása által is, mert mindketten derék és buzgó tagjai voltak egyletünknek. Adjon az Eg nekik csendes örök nyugodalmat! Előre bocsátva tehát ezeket, egy rövid visszapillantást vetek a múltba és előidézve annak keserű, azonban többek szerint bizonyos tekintetben a jelen korinál mégis édesb emlékeit, a község jegyzői állás fejlődésének és egyletünk keletkezésének rövid vázlatát kívánom felmutatni, mi által tevékenységre óhajtanám buzdítani mindazokat, a kik az egyleti életet semmire sem becsülik, az összetartást szükségesnek nem tartják és mert maguk szerencsésebb körülmények között jobb helyzetnek örvendhetnek, a közügyekért még csak a legcsekélyebb áldozatot Szele szá. i?d. "V id. éltesem hozzák meg, és a közérdektől minden szolgálatot képesek megtagadni. Pedig voltak ám és vannak ma is olyan derék, nekünk nemes példát mutató kartársaink, a kik azon korszakban, a mikor még a közszolgálat igáját huzó községi jegyzők a közönséges szolgai állástól csak kevésben különbözött h vatalos állásuk auktoritásának emelése és törvényes garantiák mellett állandó jelleggel való felruházása czéljából sza- vokat közakarattal felemelni kénytelenek voltak, azt — mint annak idején az apostolok Krisztus urunk tanainak hirdetését és a kereszténység terjesztésének nagy munkáját — többnyire csak a nyilvánosság elől elzárkózott, titkon s csak félve tehették. Czéljaikat, eszméiket és gondolataikat élőszóval egymással csak négyszem között, vagy pedig zárt boríték alatt Írásban közölhették ; mert a sajtó szigorú czenzura alatt, az egyéni- és szólás-szabadság pedig rabbékóba verve valának. Mégis volt kartársainknak — a kiket pedig az akkori törvények még csak községi elöljárónak sem ismertek el s a kiket a nép a szó szoros értelmében szolgájának tartott; mert ideiglenes, a nép szeszélyének szorosan alárendelt állásuk és fizetésük is alku és szabad egyezkedés tárgyát képezte — annyi erkölcsi bátorságuk hogy tűrhetlen helyzetük megváltoztatása, a jegyzői állásnak „hivatal“ jellegével való felruházása és ezeknek törvényes garancziák általi biztosítása iránt szavukat felemeljék és az utódok számára jobb jövőről gondoskodjanak. Nagy és nehéz volt az ő küzdelmük. És mégis mindannak daczára hogy az egyesülés és társulás eszméje abban az időben csak mint ideális törekvés a megvalósulás elérhetlen messzeségében látszott lebegni és minden lépésök, melyet ez irányban tettek, leküzdhetlen akadályokba ütközött, ők nem csüggedtek el, a jobb jövő iránt táplált re- ménységüketnem adták fel, hanem kitartással küzdöttek mindaddig, mig önzetlen czéljukat el nem érték, még a község;egyzői állás az 1871. évi XVIII. t. ez. által „hivatal“ jellegével és a választásnak holtig tartó érvényessége folytán „állandó“ minőséggel föl nem rnháztatott. Szép és nemes példával mentek ők előre s azon példát nekünk, ha hozzájuk méltókká akarjuk magunkat tenni, okvetlenül követnünk kell. Alkotmányos szabadságunk visszaállításával a sajtó, az egyéni és szólásszabadság is helyreállván, azon időponttól kezdve a haza polgárai egyéni jogaik gyakorlásában többé korlátot nem ismernek és a különböző érdekek megóvására hatalmas és nyilvános eszközül szolgál a szabadsajtó, egyes osztályok és testületek specziális érdekeinek megvédése és nemesebb feladatok teljesithetése czéljából pedig az egyesülés és társulás eszméje nyer megvalósulást. És mert a Mindenható isteni alkotásán kívül semmi sem tökéletes a világon, tehát nem lehetett tökéletes és a kor igényeit különösen pedig a községi önkormányzat követelményeit mindenben kielégítő az 1871. évi XVIII. t. ez. sem, mely körülmény a magyarországi községi és körjegyzőket saját érdekük, különösen pedig a közérdek s a közügyek előmozdítása czéljából az ország több részében társulásra, egyesülésre buzdította. Hasonló czél lebegett a tolnavármegyei derék, a szépért, jóért és nemesért mindenkor lelkesülni tudó s ezekért küzdeni kész községi és körjegyzői kar előtt is. a midőn ezelőtt 6 évvel egyesülve, megalkotta a most létező egyletet. Es miután ezen igen tisztelt és tekintélyes testület élére kartársaim bizalma ezelőtt 3 évvel engem állított s az elnöki tisztet ezen idő alatt én voltamszerencsés viselhetni, működésünkről következőkben van szerencsém a t. közgyűlésnek beszámolni. Az egylet két előző évi működéséről szóló tiszteletteljes jelentéseimet a t. közgyűlésnek már annak idején bemutatni szerencsés valék. ez alkalommal tehát annak bejelentése mellett, hogy egyletünk a lefolyt 3 év alatt 3 rendes és 2 rendkívüli közgyűlést és 7 választmányi gyűlést tartott, csak azokra szorítkozom a melyek a múlt évi közgyűlés óta előfordultak, általam teljesitendők voltak és a melyekről a t. közgyűlés tudomással még nem bir. Tisztelettel jelentem tehát: 1. hogy egyletünk hátralékos követeléseinek behajtása iránt azon intézkedés tétetett, hogy az illető hátralékos tagokat első sorban egyleti pénztárnok ur megintette, — másodsorban pedig magam hívtam fel őket külön-kiilön megküldött levélben tartozásuk 1.5 nap alatti lefizetésére ; de sem az egyleti pénztárnok ur által eszközölt megintés- nek, sem az általam kiadott komoly felhívásnak kielégítő eredménye nem lett; — minélfogva a tárgyalás folyamán majd előterjesztendő kimutatás szerint még mindig kinn levő nagymérvű hátralék egész szigorral leendő behajtása iránt szükséges intézkedések megtétele a t. közgyűlés feladata leend. 2. az 1886. évi október hó 25-én tartott rend- közgyűlés 9 pontja alatt hozott határozat értelmében kitűzött pályamunkára senki nem vállalkozott. 3. tisztelettel jelentem, hogy m. é. közgyűlés 9-ik számú határozata értelmében a létesítendő országos jegyzői árvaház javára rendezett és Hőgyészen megtartott erdei tánczvigalom bevételeiről és kiadásairól szóló számadást Kovács Gyula vál. tag ur, mint a rendező bizottság alelnöke és az ügynek nemesszivü és buzgó pártfogója hozzám megküld- vén, az a mai tanácskozásunk folyamán tárgysorrendben elő fog terjesztetni. Azonban előre is jelzem, hogy az említett mulatság -— nem számítva a beszerzett, de megmaradt tárgyak értékét — 44 frt 10 kr deficzittel végződött, mely összeg az egylet pénztárából lón fedezve. Ha azonban a megmaradt tárgyak értékét számításba vesszük — mely a számadás szerint 83 frt 50 krt tesz — akkor a rendezett vigalom eredménye 39 frt 40 kr tiszta jövedelmet mutat. Ezen valóban csekély eredményt a rendkívül rossz időjárás okozta, mert a nagyérdemű közönség ez alkalommal is ép úgy, mint az előző években igen meleg érdeklődést mutatott a nemes czél iránt, mert a mikor belépti dijak czimón csak 142 frt 50 krt tesz, a pénztári bevétel ugyanakkor 91 frt 53 kr felülfizetéssel és 96 frt jegymegváltással, mint adakozással járult a jótékony czélhoz. Ez ügyből kifolyólag van szerencsém a t. közgyűlésnek egy kimutatást beterjeszteni, melyből kitetszik, hogy egyletünk az árvaházi alap javára a múlt év végéig takarékpénztári betéti könyvecske szerint 751 frt 84 krt gyűjtött, vagyis az eddig gyűjtött összeg és ennek időközi kamat szaporulata ennyit tesz ki ; ha pedig az egylet pénztárából iize- tendő egyszersmindenkori, és az évenkénti járulékokból a három évre eső 375 írtból még befizetetlen 236 frt 85 kr is az árvaházi alaptőkéhez szá- mittatik, úgy tesz az említett alap javára általunk gyűjtött összeg 988 frt 69 krt. Megjegyzem itt, hogy a fenti összegbe a t. Hesz Pál egyleti pénztárnok ur által gyűjtött perselygyiijtcménynek 7 frt 5 krt tevő eredménye is benfoglaltatik. 4. Tisztelettel jelentem, hogy a múlt évi közgyűlésben 11. pont alatt hozott azon határozatnak, miszerint a gyámsági és gondnoksági ügyekről szóló vármegyei szabályrendelet 14. §-ának módosítása iránt a tek. törvényhatósági bizottsághoz kérvény felterjesztése mondatott ki, eleget tettem és a kedvező eredmény a tárgyalás során ki fog hirdettetni. 5. Jelentem, hogy a múlt évi közgyűlés 12. szám alatti határozata folytán a fontosabb körren- deletek sokszorosítása és a községeknek külön-külön leendő megküldése tárgyában alispán ur ő nagyságához felterjesztett kérvényre tagadó válasz érkezett, melyet szintén a tárgyalás sorrendjén lesz szerencsém a t. közgyűléssel közölni. 6. Tisztelettel jelentem, hogy a múlt évi közgyűlés által 13. szám alatt elfogadott azon indítvány folytán, miszerint a telekkönyvi rendtartás ismeretének a jegyzői szigorlat tárgyai közé leendő felvétele miniszterelnök ur ő nagymóltóságánál az országos központi jegyzői egylet utján kérelmeztes- sék és ezen indítvány pártolása végett az országban létező megyei egyletek megkerestessenek, a közgyűlésnek erre vonatkozó határozatát foganatosítottuk, minek következtében ezen ügy már a múlt évi ' központi jegyzői gyűlésen elintézést is nyert. 7. ügy a magam, valamint az egylet képviseletében velem együtttesen kiküldve volt megbízottak nevében tisztelettel tudomására hozom a t. közgyűlésnek, miszerint megbízatásunk értelmében eljárván, az országos központi jegyzői egylet közgyűlésén és ezt megelőző választmányi gyűlésen — mely utóbbi a tárgyak halmaza miatt két napon át tartatott — Budapesten megjelentünk és ott egyletünket képviseltük. Az ott elintézést nyert ügyekről a gyűlés jegyzőkönyve bővebb tájékozást nyújtván, azt •/. alatt egész terjedelmében a t, közgyűlésnek bemutatni szerencsém van. Yégül tisztelettel jelentem és becses tudomására hozom a t. közgyűlésnek, hogy egyletünk ez idő szerint 103 rendes és 7 tiszteletbeli tagot száui- j Iái; továbbá, hogy Laky László szekszárdi jegyző, az egyletnek másodjegyzője időközben ismeretlen helyre bejelentés nélkül eltávozott, miért is az egylet tagjai sorából egyszerűen kitörlendő lenne. Mely tiszteletteljes jelentésemnek tudomásul vételét kérve s magamat a mélyen tisztelt közgyűlésnek tapasztalt jóindulatába továbbra is ajánlva teljes tisztelettel vagyok a t. közgyűlésnek Begölyön, 1889. évi junius hó 16-án alázatos szolgája: Ker- . bolt István s. k. egyl. elnök. Ezen jelentés tudomásul vétetvén, annak alapján a tagok sorából következők töröltettek : Pápé Gyula tb. tag, Kocsi János és Névery Adám r. tagok elhalálozás folytán, Laky László r. tag elfcá- | vozás mi a t. 4. Az 1887. évi pénztári számadás a szám- : vizsgáló bizottság által tett észrevételek s számadó S által azokra adott válasznak felolvasása s figyelembe vétele után 384 frt 66 kr bevétel, 204 frt 27 kr i kiadás, 180 frt 39 kr pénztári maradvány és 332 frt 21 kr követeléssel jónak találtatván, számadó Hesz Pál részére — szokásos óvás fentartása mel- ! lett —- a felmentvény megadatott.
