Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-07-11 / 29. szám

Szekszárd Vidéke. meg. Valahányszor közéletünk egy-egy jelese a ren­desnél korábban fejezi be földi pályafutását, meny­nyire jogosult ama veszteség fölötti panasz, melyet a jeles honfi megkezdett alkotásainak be nem fe- jezhetése által akaratlanul okozott. S mily szívesen hosszabbítanék meg életét, ha hatalmunkban állana. De még egy nagyfontosságu dolog van, melyre figyelmünket ki kell terjesztenünk. Az ép eszíi és edzett ember utódaiban is érvényesítheti önmagát; s ha gyermekei lelki tehetségeit is örökölték, úgy ezeket helyes fejlesztés mellett tovább gyümölcsöz- tethetik, mint az esetleges satnya ivadék. Különben hiszem, hogy e lapok t. olvasó kö­zönsége sokkal inkább meg van győződve a test­gyakorlatok fontosságáról, h.ogysem azt hosszasab­ban bizonyítgatnom kellene. Hisz már többször han­goztatott óhaj volt, hogy alakítsunk torna-egyletet, vagy még inkább athletikai clubbot. S vájjon Szek­szárd intelligens közönsége nem volna képes az ér­deklődést szélesebb körökben is felkelteni és ébren tartani'? Vájjon nem volnának bátrabbak, kik a kezdeményezés fáradságos és sokszor hálátlan mun­káját a nemes czél iránti tekintetből magukra vál­lalnák ? Ne faut-il pas casser la noix pour l'avoir? Follinus Árpád. zz Tolna vármegye törvényhatóságának köz­egészségügyi bizottsága julius 13-án délelőtt 10 órakor; a számonkérő szék julins 14-én délután 4 órakor; a nyugdíj választmány pedig 15-én délelőtt 9 órakor ülést fog tartani. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága julius 8-án gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ülést tartván, a tárgysorozatból közöljük a következőket: Alispánnak a folyó év első felére vonat­kozó s a magyar kir. iHdiigyminiszteriiim ügyköréhez tartozó jelentéséből: A közigazgatási bizottság kebelében ez idő alatt változás nem állott be s annak ügyforgalma, viszonyítva a múlt év hason szakáról szerkesztett kimutatás adataihoz apadt; mert ez évben elinté­zésre várt összes ügyek száma 523-at tevén 19-el kevesebb, mint az tavaly volt. Az alispáni hivatal ügyforgalma a múlt évi hátralékkal együtt 7664 drb, 424 drbbal kevesebb, mint a múlt évben ; eb­ből elintéztetett közgyülésileg 162, alispánilag 7136, közgyűlési elintézésre fenhagyatott 72 ; elintézetlen hátralék az egyéni tevékenységet is megvilágító ki­mutatás szerint 294 drb, több a múlt óv I. felé­nek végén kimutatott hátraléknál 136 drbbal. Az itt felsorolt adatokból levonható következ­tetések alapján különös tekintettel' arra, hogy a f. évben az újonnan szervezett III. aljegyzői állás foly­tán az előadók száma eggyel szaporodott, nem fo­gok késni hatáskörömben minden lehetőt elkövetni arra nézve, hogy akitüntetett hátralék a lehető leg­csekélyebb számra apasztassék. A közigazgatás általános menete eléggé szabá­lyosnak mondható s remélhető, hogy a járásokban az előirt vizsgálatok tapasztalatai alapján tett intéz­kedések az egyöntetűség előnyére fognak a gyakor­latban érvényesülni; teljesen szabályszerű a várme­gyei központi pénztár kezelése és könyvelése, me­lyek aa előirt havi vizsgálatokkal rendesen ellen­őriztetnek. A közbiztonság állapota súlyosabb következ­ményű megzavarásnak kitéve nem volt. kegyelmi eljárást megelőző vizsgálat várme­gyei közegekkel szemben két esetben vétetett alkal­mazásba ; fegyelmi eljárás pedig községi közegek­kel szemben reudeltelett el. Az 1886 : XXL t. ez. 68. §, m) pontja alap­ján rendbírság alkalmaztatott 11 esetben, és pedig 8 esetben vármegyei és 3 esetben községi köze­gekkel szemben. (Folytatása következik.) TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRŰBŐL. A tolnamegyei gazdasági egyesület által jú­nius hó 29-én Nagy-Doroglion megtartott arató és fűkaszádé gépekkeli kísérlet az egyesületi tag urak érdeklődése között folyt le. Ugyanis ott láttuk : Kovács László egyesületi elnök, Gróf Széchenyi Sándor, Bernrieder József, Bernrieder László, Vi- zsolyi Ödön, Perczel Dezső. Perczel József, Stan- kovánszky János, Perczel Lajos, Fördős Dezső, Pesthy Mór, Nyáry Ferencz, Kurz István, Pesthy Sándor, Dobrovszky Gyula, Apáth Alajos, Forster Ferencz, Oeskay Károly, Lulicsek János, Serer Ottó, Kiima Dezső, Thiringer József, Fried N. Fischer Sándor, Dunt N. (Harrison ezég képviselője), Ke- lecsényi Ambró egyesületi pénztárnok, Dr. Koboz Zoltán egyesületi titkárt s a vidékbeli polgárságból igen sokat. A legelső kísérlet Harrison M. Grengor és W, Wood fűkaszáló gépével történt. — Mindkét gép ugyanazon területen egymás mellett működött, úgy hogy a gazdaközönség összehasonlítás utján közvetlen meggyőződést szerezhetett egyik vagy másik gépnek előnye vagy hátrányáról. Kaszálva lett legelőször zabos bükköny, a mely daczára hogy túlságos érett volt (130 centimeter magas) mindaz- által mindkét gép működése kevés kívánni valót hagyott hátra. Majd a zabos bükköny metszése után, az egész társaság egy a közel szomszédságban levő rozs táblához ment, s beállitattott Harrison M. Gregor- nak osztó gépe, a mely gép működésének gyorsa­sága, s az általa végzett munka minősége az ösz- szes gazdaközönségnek meleg elismerésével találko­zott. A levágott tarló átlag 7 centiméter volt s a mi különösen meglepte a jelenlevőket az a gép ál­tal végzett munka tisztasága volt, úgy hogy egyet­len bevágott kalászt nem lehetett a markokon kí­vül találni. Majd hasznos tanulmányozás után az összes jelenlevők egy lóher területre indultak, a hol ismét már a Wood és Hamson gépek egymás mellett dolgoztak. Daczára annak, hogy a lóher nagyon is apró volt igen sok helyen s a mellett a hullámza- tos talaj is természetesen egészen telve göröngyök- és vakand-turásokkal, mindazáltal mindkét gép működésével a jelen levők mindnyájan teljesen meg­voltak elégedve. A lóher kaszálás után bemutattatok Hollings­vorth szénagerebiyéje s egy Sztankovánszky János földbirtokos ur által átengedett régibb szénagyüjtő. Úgy a munka jóságát, mint a gyűjtő könnyűségét és kezelhetőségét illetőleg a Hollingsworth széna gyűjtőnek nagy előnye van a régibb szerkezetű gyűjtő fölött. A széna gyűjtés után a gazdaközönség nagy érdeklődéssel nézte a Bernrieder József földbirtokos ur által átengedett két féle ekét, a melyek közül az egyik 10. M. jegyű eredeti Sack, mig a másik a Clayton-Schuttleworth által utánozott hasonló jegyű eke. Hasznos szántás után a Sack-féle jelző erő mérő mindkét eke után heakasztatott s ugyan­azon mélységre (9") a két eke által igénybe vett erő oly határok között ingadozott, mint azt a Ka­talin pusztán Kovács László elnök ur birtokán tett kísérleteknél már a tavaszszal közöltük. Ugyanis ugyanazon talajban a két eke között átlag 30—40 kgr. erő-különbözet mutatkozik az eredeti Sack ekék előnyére, a mely erő különbözet négy ökörre oszlik meg, igy egy ökörre átlag 10 kgr. esik! — Fon- ! tos volt ez ekékkel való kísérlet különösen azért, ; mert jövő tavasszal — a mint ezt a jelentkezések­ből eleve lehet látni — nagyobb mennyiségű eke fog az egyesület által tagjai számára megrendel­tetni. Majd az eke próba után a gazdaközönség a Wood és Harrison kaszáló gépei által a fűben vég­zett munka minőségét szemlélték meg s mindkét gép által végzett munka minőségét, közvetlen egy­más mellett szemlélve — mindnyájan általánosan igen kielégítőnek találták. , Folytatás a mellékleten. ^ nak. (Alighanem Kéthy Laura is kapott belőle egy- pár virágot! ! A szedő.) De nemcsak a magyar állomások, hanem a belle Italia is legmélyebb rokonszenv jeleivel árasz­totta el az utasokat. Az egyes helyekről feladott telegrammok már megvitték a lelkes, párját ritkító tüntetések hírét, melyben magyarjaink mindenütt, hol átvonultak vagy tartózkodtak, — különösen pe­dig Vele ne z ében részesültek. Hosszú volna mindezekről részletes tudósítást adni, de lesz még alkalmunk lapunk munkatársának visszaemlékezéseit később közölni, most még csak az utazás legfénye­sebb, legnagyszerűbb, történeti jelentőségű esemé­nyéről kívánunk említést tenni, midőn Kossut hn ál való látogatásról, tudósítónknak dr. Leopold Kor­nélnak lapunk zárta előtt érkezett levelét közöljük : „Megtörtént! Hogy mi az magyar embernek: Kossuthot láthatni, azt fölösleges mondanom ; azt pedig, hogy milyen magasztos, teljes értelemben kimagasló moz­zanatot képező ünnep volt a mai nap, mely annyi szépet és fenségeset nyújtott — tartózkodom min­den auxesistől — mindezt lelkem alig képes ma­gába foglalni, egyedül átérezni, átélni lehet, de nem leírni. Nem, különösen annak közvetetlen hatása alatt midőn még minden idegem reszket azon érzelmek­től, melyek viharkép végigjárták lelkemet, egész lényemet. Hogy is ne ? Alig néhány órája, hogv előttem állott az a prófétai alak. ki annyi dicsőt és halhatatlant alko­tott; hogy hallottam szózatát, hatalmas szavának varázsát, melynek bűbája csodásán felülmúlja mind­azt', a mit csak ismereteim és képzeletem magok­nak a szónoki képesség tökélyéről valaha csak el­gondoltak is, és hogy a lelkesedés és rajongás ed­dig nem ismert, legszélsőbb skálái vettek rajtam s kívülem százakon meg százakon erőt, és mindezt átélve és átérezve hasztalanul keresem, azon egyen­súlyt, melynek a gondolatok, és az azokat magukba öltendő formája között szükségkép fenn kell forog­nia. Onkénytelenül ledíilt a mai ünnepen minden ellentét, megsemmisült minden pártszempont. A hazaszeretet, a nagyok iránti elismerés és csodálat kitörése elé nem emelhet sorompót sem­miféle tényező. A sürgöny bizonyára megvitte már — azért csak röviden irok — mindenfelé és részletesen a mai ünnep eseményeit, melyek nagyszerűek és im­pozánsak valának. Ünnepi hangulatban és megfelelő külső for­mában, nemzeti színű kokárdával és Kossuth arcz- képét tartalmazó érmekkel feldiszitve, vonultak ma déli 1 órakor beláthatatlan hosszú kocsisorban a Giardino del Valentino nevű csarnokba, mely az 1884-ben megtartott turini kiállítás helyén áll, gyö­nyörű örökzöld fenyvesekből álló fasor között, kies vidéken, a legszebb kilátással. A redoute nagyterméhez hasonló nagyságú termében közel ezer teríték volt elhelyezve. A terem a magyar és olasz színekkel, czi- merekkel, virágokkal és hölgykoszorukkal, zászlók­kal „éljen Kossuth Lajos“ felírással ízléssel, fénye­sen és pazarul volt feldiszitve. Két óra előtt érkezett meg Kossuth, Ferencz fia, Kutkayné és Helfy társaságában. — Harsogó, egetverő, szűnni nem akaró „óljen!“ fogadta, és már e fogadtatás is könyeket csalt szemébe. Helffy fölkérte, hogy foglalja el helyét és azt a jelenetet, mely most következett, emberi toll le nem írhatja, midőn mindenki érezte a pillanat nagy jelentőségét, midőn e század kimagasló alak­ját, hazánknak annyi dicsőséget szerzett fiát látta maga előtt. Az ünnepély külső rendezése is elismerést érdemel. Az ebéd alatt a páratlan kiszolgálás, mely annyi nálunk szokatlan figyelemmel és elegantiával történt, hogy általános bámulatot keltett. A merni következő fogásokból állott: Hors d’ oeuvre. Piz a la Finanoióre. Filet de boeuf á la Perigord. Petits pois á Tanglaise. Pate gelatine. Glace. Patisserie. Dessert. Vies. Zenét a városi zenekar szolgáltatta, kezdve Liszt Khapsodiájával, játszotta azután Müller Kos-

Next

/
Thumbnails
Contents