Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-06-27 / 27. szám

I UM1 H 1

Rendkívüli melléklet májais 27-iki, 27. számhoz, Szekszárd 'Vidékié— Esküvő. Dánay János taraásii telek- könyvvezető folyó hó 23-án tartotta esküvőjét Koller Flóra kisasszonnyal Duna-Földvárott.

— Szakcs község jegyzőjévé Döry Miklós gyönki főszolgabírói írnok választatott meg:

— Nagy szerencsétlenség történhetett volna folyó hó 15-én Tamásiban, ha egy irányát tévesztett golyó egy arasznyival alacsonyabban keres magának utat. Tamásiban ugyanis Heiman Dávid kutyája megveszvén, miud ezen, mind az általa megmart kutyák kiirtását rendelte el a járási főszolgabíró és elrendelte egyúttal azt is, hogy a 40 napi záridő alatt a szájkosár nélkül szabadon járó kutyák elpusztittassanak. Ezen rendelet végrehajtásával megbízott taraásii bakter és dobos nagy előszeretettel éppen a piacztéren. lüvöldüzgct és e hó 15-én is, délutáni 5 óra körül, midőn a járásbirósági személyzet még a hivatalban volt, a piacztéren fekvő hivatali épület előtt őgyelge'tt kutyára sütötte el - szakértők szerint golyóval töltött — puskáját. A golyó azonban nem a földön álló kutyát találta, hanem — 2 méternyi magasságban — a telekkönyvi írnok ablakán behatolva, Balog Árpád dijnok teje fölött fúródott a falba. És ugyanazon napon 6—7 óra körül söréttel töltött puskáját a róni. kath. iskola egyik ablakán át a szerencsére üres tanterembe hatolt be. Reméljük, hogy a hatóság erélyes intézkedése nem fog késni és idejében fog alkalmas módon arról gondoskodni, hogy a rendelet végrehajtása körül gondatlanságból nagyobb szerencsétlenség ne történjék.

— Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év

óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerű szt használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mindazoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — Czim: J. H. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse Nn‘ 4. .

VEGYESEK.

Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Osukássi József és Rákosi Jenő.) A „Budapesti Hirlap“-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. •—• A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésével küzdött n e m z e- t ii n k- és fajunkért, -—• ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligcncziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történi téljen. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országmik. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kiviül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hü és kimeritő tudósítást. Politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az ország- gyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetési! tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ c czólokra liavon- kint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy liirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérni, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírláp“ Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s. mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. — A napi rovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés isméit légy ügyese) >b tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külon szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírláp“ helyet foglalhat minden család Asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regény csarnok ban csak kiváló írók legújabb müveit közli. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14. írt, '-félévre 7 írt. negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra i frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközöl- hetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám.

— Az ..Útmutató“, a magyar és közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos menetrendkönyve tartalmazza a magyar, osztrák közös és külföldi vasutak, a Dunagőzhajózás és tengeri hajóknak legújabb menetrendjeit, az indulási és érkezési időnek állomásról állomásra való megjelölésével, felvilágosítást ad a fürdőjegyekről az összes ármérséklésekről, a közvetlen csatlakozásokról s magában foglal sok oly hasznos tudnivalót, mely utazás alkalmával nélkülözhetetlen és semmi más menetrendkönyvben föl nem található. Egyébiránt megérdemli ezen mű hazai közönségünk hathatós pártfogását azért is, mert megbízhatóság dolgában fölül áll mindazon külföldről importált s idegen nyelvű menetrend- könyveken. melyek nálunk még mindig oly nagy számban vannak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasúti állomásokat következetesen német nevekkel ruházzák fel s németül is nyomatják ki, miáltal a közönségnek nem csekély kellemetlenséget okoznak a magyar „Útmutató,, ellenben úgy a hazai, mint a külföldi állomásokat saját neveiken nyomatja ki, értesítést ad a menet- dijakról, mérsékelt árakról, bérletjegyekről stb. Szóval a ki utazni akar, az vegye meg az „Útmutató“-t, a melyben megtalál mindent, a mire szüksége van. Ara 50, postán 60 kr. Kayható a kiadóhivatalban, Budapesten, Podmanttzky-utcza 17. és az ország valamennyi könyvkereskedésében és vasúti állomási pénztárainál.

VIDÉKRŐL.

Duna-Földvár.

Tepnap volt dunai uszodánknak ünnepélyes megnyitása. E lapok olvasóinak fogalmuk sincs arról, hogy e rövid egyszerű jelentésben, e néhány igénytelen szóban Duna-Földvár értelmes közönségének mennyi őszinte öröme van kifejezve ! — Immár egy évtizede insert közöttünk az „uszodai eszme“ szelleme, inig végre testté válva ott reng előttünk az impozáns fa-alkotmány sima tükrén a nyugodt Dunának. Magas árboczon nemzeti szinti lobogó jelenti, hogy megnyílt benne a fürdői élet s a fürdőből kihallatszó víg zene, bogy a közönség ünnepli a megnyitást.

Valóban az úszás e kellemes testedző sport méltán kelt örömet a szivekben s Duna-Földvár közönsége nem lehet eléggé hálás a vállalkozó tulajdonos Etl József szekszárdi mérnök ur iránt, annál inkább is, mert vállalata létesitásénél a csekély üzleti érdek mellett szembetűnő nemes ambitiónak adta kétségtelen 1 amijeiét.

A tegnapi uszodai ünnepélynek egyik kimagasló részét a bankett képezé. Esti 8 óra tájban díszes társaság gyűlt egybe Nagy Imre ismert jó- nevii dumaparti vendéglőjében, hol (dicséretére Jegyen mondva a kis mamának, Nagy Imre jó nevéhez méltó) kitűnő ízlésű vacsora mellett kerülhetett a legjobb kedv felszínre.

Hogy felköszöntőkben nem volt hiány, az nagyon természetes. Elsőnek Rátkay László ur emelt szót. Mint mindig, úgy ezúttal is mesterien ömlött ajkairól az édes magyar szó. Neki megadatott, a mi oly kevésnek jutott osztályrészül, hogy szavával lebilincseli a hallgatót, a ki nemcsak hallja, ele érzi is, a mit mond. A fürdést, mint testedző tornát ajánlja, s azt hiszi, hogy szellemi látkörünk fejlesztésén fáradozva, elfeledkezünk megadni a testnek is

az azt megillető nevelést, az edzést; és bizony malomkőemelő Kinizsi, ha felébredne, nagyot nézne a mostani satnya nemzedéken. Etl József urat élteti. Utána Lévay István aljárásbiró ur emelte poharát a jelen volt Daróczy Tamás főszolgabíró urra, majd éltette az ugyancsak ott levő Szentiványi szolgabiró urat, a kik nemcsak mint hatóság részesítették jóakarata támogatásban a szükséges vállalatot, hanem mint magánemberek is megtisztelték Dunaföldvár közönségét az ünnepélyen való megjelenésükkel. Felköszöntó Reitter József urat, városunk érdemdús kitűnő Imáját, ki nemcsak pártfogója a szép és nemesnek, hanem szóval és lettel elöl jár mindenben és mindenütt, a hol a város közhasznú érdekét előmozditha1 ja.

Szépen szolt még Dr. Scheffer Sándor ügyvéd ur, poharát Lévay István ur egészségére ürítve, a kinek túl aj dónk épen köszönhetjük, hogy Etl József urnák egyáltalán eszébe jutott Dunafüldvárt uszodával ellátni. Ezután ismét Rátkay ur következett, poharát arra a férfiúra emelve, a ki egy közhasznú uszoda tervét kilenoz éven át hordta zsebében, s nem rajta múlt, hogy á tizedik évben nem ő létesítette azt. () Zaáry József ügyvéd urban a buzgó kitartás emberét élteti. Hja, a türelem rózsát terem.

Végül fölemelkedett Zaáry József ur, s folytonos derültség között, talpraesett ügyességgel köszöntötte vissza kollégáját ; nem hitte volna, úgymond, hogy — miként a mai úszásnál tapasztalta — egy ily vékony dongán annyi szívósságot, s az izmok ily kitűnő fejlettségét észlelhesse.

A hölgyek között ott láttuk: Daróczy Tamásné, Mészöly Gerzsonné, Dr. Scheffer Sándorné úrnőket, Eötvös Fanny baronesse, Gruber Vilma, Daróczy és Mészöly kisasszonyokat.

Az ünnepélyesen megnyitott uszoda most már a közönség birtokában van, melynek jelen pártfogása reméjteíi velünk, hogy az évad végére friss és jó egészséget gyűjt magának az úszás kellemességéből, s ha malomköveket nem is fog emelni, Kinizsinek—ha felébred — nem lesz oka pirulni e nemzedék miatt.

Dunaföldvár, 1889. junius 23. — — —

MULATSÁGOK.

A tolnamegyei községi és körjegyzők egylete

folyó évi augusztus hó 4-én a lengyel i fürdőnél az országos jegyzői árvaház javára tánezvigal- mat rendez, melyre felhívjuk a közönség figyelmét, mivel a jegyzői kar ezen mulatsága a múlt évek tanúsága szerint a legkedélyesebb és legkedveltebb vigalmak egyike szokott lenni.

Próba kaszinó-estély. Ha valamely kedves személyünk, vagy tárgyunk elvesztésétől kell félnünk, rendesen csak akkor jut eszünkbe mind annak előnye, a veszteséget csak akkor értjük egész súlyában és akkor könyörgünk, hizelgünk, marasztaljuk a távozót. Úgy voltunk estélyeinkkel. Varga Lajos kimondta a végzést, nem lesz többé estély és ime az egész közönség egyszerre tudatára jutott e kedves kis mulatságok értékének, nélkülözhetlen- ségénck és a végeltávozástól való félelmében oly szép számmal jelent meg és oly kedves mulatságot teremtett, hogy az engedékeny atyának (Varga Lajos) csak úgy nevethetett a szeme, szive saját alkotásán. — Kiváló jó kedv jellemezte a lefolyt estélyt, kihatott az még a czigányra is, mi különben természetes, ezúttal gyönyörűen húzták a talpalá valót és a fülbemászót. Csak nehezen oszlott el a társaság 3 órakor hajnalban, nótaszóval, egynémely szemnek nehezére esett megválni, a másik ragyogó szem, mosolygó arcz, suhogó lenge öltözet nézésétől. De végre is kifáradtak az apró lábacskák, vagy talán a nagyok ? vagy a gardedámok vágytak Morpheus karjai közé? Ki tudná azt meghatározni? Sietek a névsorral szolgálni, mert félek, mindenütt tagadó választ kapok. — A leányok közt láttuk: Szendrődy Sarolta, Piványi Mariska (Budapestről), Parragh Ilonka, Ellmann Elvira és Anna, Rausz Janka és Mariska, Modly Sarolta és Ida, Herczeg Milike, Soriba Hona, Gőzsy írónké, Dömötör Ilona, Horváth Györgyike, Vetter nővérek (Paksról) ur- hölgyeket. Az asszonyok közt: Nogáll Károlyné, Szigeth Gáborné, Orffy Lajosnó, Török Hólánc, Sze-