Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-06-13 / 25. szám

SzelcszátrcL "VicLélce­— Uj plébános. Szekeres Ferencz duna- íoldvári káplánt, az egyházmegye káplán-nestorát, a baranyamegyei K á r á s z községbe plébánossá ne­vezte ki a megyés püspök. — Duna-Földváron jelenleg Balog Árpád ól szervezett szintársula ta működik s mint a la­punk mai számában közölt ottani levélből látszik, a a földváriak megvannak elégedve működésével ! — Uszoda Duna-Földváron. Etl József a vállalkozó szellemit mérnök, kinek kegyelméből ná­lunk is van a Csörgeieken gyéren látogatott férfi •és női uszoda, a napokban nagy ünnepélyességgel fogja megnyitni Duna-Földváron épített uszodáját, mely teljes kényelemmel és czélszerűséggel van be­rendezve. Az uszodában étkezőhelyiségről is gon­doskodott. Ottani pénztárnoka Erdődi Károly lesz, ki évek óta a csörgetóki fürdőnél működött. — Dana titka. Múlt szerdán Duna-Szekcsőn Zolin Malvin 18 éves bajai varróleány hulláját fog­ták ki a Dunából., hova múlt hó 21-én ölte magát. Ugyanakkor egy körülbelül 15 éves fiúnak már fel­bomlásnak indult hulláját fogták ki ugyanott a Du­nából, kinek kiléte ismeretlen. — A postatakarékpénztár köréből. Az alábbi betétkönyvecskék az 1885. IX. t. czikk 21. §-a alapján semmiseknek nyilváníttattak, a melyekre többé sem betétek, sem visszafizetések nem eszkö­zölhetek : 12803. sz. Duna-Földvár. 33433. sz. Dombóvár. 52960. sz. Simontornya. 53551 sz. Tolna. 70855. sz. Duna-Földvár. 72923. sz. Piu- czehely. 99517. sz. Konyhád. 168201. sz. Tolna. 191311. sz. Szakos. 210692. sz. Tolna. 250151. sz. Paks. 250152. sz. Paks. 260432. sz. Őcsény. 260686. sz. Dombóvár. — Tamásiban — mint a „Tamási Futár“- ban olvassuk, melynek „szerkesztődé]'e“ a helyszí­nén, „kiadódója“ pedig két helyen is vagyon, — 14 tagból álló színtársulat működik csekély párto­lás mellett. Szász Károly ref. püspök köszönő levelet küldött a főszolgabíróknak és községeknek az iránta tanúsított rokonszenves fogadtatásért. — Tanyaszentelés. T hin n g e r Bálint volt bátaszéki bíró a napokban tartotta meg gyöngyös­oldali szép tanyájának ünnepélyes felavatását. Szek­szárdim! is több úri ember vett részt a pompás mu­latságban, melynek az éjfélután vetett véget. — Adomány. Decs község a bikácsi tüzká- rosultak részére újabban 5 irtot adományozott. — Szülői gondatlanság. Eos József báta­széki lakos őrizetlenül hagyott 2 éves fia a mosás­hoz szükséges lúgot megitta és meghalt. — Medinán folyó hó 9-én este a korcsmában javában folyt a mulatság, midőn F i 1 e r István, ismert izgága természetű ember, ki már egy Ízben verekedés miatt büntetve volt, — ismét dulakodást kezdett, amiben az éppen ott levő két csendőr meg akarta akadályozni s felszólították 3 Ízben is, hogy távozzék, de Eiler ellentál It a csendőröknek s az egyiknek puskáját elkapta, mire a csendőr a táma­dót leszúrta s most élet-halál között fekszik a szek­szárdi közkórházban. — Katona-szabaditó tiszti főorvos. Botrá­nyos eset történt a napokban Szigetvárott. Az tör­tént, hogy Barbarics György, szigetvári lakos fiát besorozták ujoneznak. S midőn a végzetes „al k a 1­; más“ szó a sorozó főorvos ajkáról elhangzott, a sorozásnál jelenvolt községi elöljárók közül felemel­kedett helyéről nevezett Barbarics György s dühtől izgatott hangon odakiáltott a sorozó bizottsághoz: „H a már besorozták a f i a m a t, a d j á k hát vissza a h á r o m s z á z forintomat! “ Leírhatatlan konsternáczió némitotta el egy pilla­natra a bizotság tagjait, kiknek mindegyike a ré­mület tanácstalan gyanújával tekintett társaira. Végre néhány kínos perez után Fenyőssy Ödön főszol­gabíró lépett elő s komolyan kérdőre vonta Barba- ricsot, vajon kinek adta a h á r omszáz f o- r i n t o t ? . ... Barbarics nem habozott, hanem ha­tározottan kimondotta, hogy a háromszáz forintot — három éven át, évenként 100—100 írtjával — dr. Szabó István tiszteletbeli (!) m e g y e i főorvosnak adta, ki ezen árért k ö t elezte m a g á t, hogy Barbarics sorozás alatt á 11 ó f i á t, ki i m m ár a harmadik k o r- osztályban v a n, a k a t o n á n a k való b e- soroztatástól megmenti. Az eset kinös feltűnést okozott és dr. Szabó ellen megindították a vizsgálatot. — Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fiilzúgás- és süketségből egy egyszerű szer hasz­nálata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mind­azoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — Czim: J. H. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse N0, 4. IE] O- "ST ESE H.- MegkurtLott bankók. Az utóbbi hetekben fülliinően sok tízforintos bankjegy került forgalomba melyek 2—3 miliméternyi szélességű szelettel van­nak megrövidítve. Ez kétségkívül csalási szándék­ból történik, oly czólból hogy a tizes-bankjegyek- nek szisztematikus szétmetszése által s az egyes különféle bankjegyrészeknek összeragasztása utján egy uj, habár kurtított tizes-bankjegy nyeressék. Ily manipuláczió mellett körülbelül 60 darab tí­zesből lehet előállítani a 61-iket. A megkurtitott bankjegyek tulajdonosai azonban szintén rövidséget I szenvednek, mert a bankoknál az ily tízesekért rend-, szerint csak 9 frtot fizetnek nekik. A közönség élf­— Helyes ! Jöjjön, bemutatom önt kollégái­nak s megismertetem működési körével. Ámentünk a szomszéd szobába. Az ott dol­gozó két ifjúval megismerkedtetett s azután egy biczegős lábú asztalra mutatva igy kezdte : — Ez az ön asztala. Becsülje, tisztelje ez asztalt, mert ezen kezdődik az ön pályafutása. Próbálgattam tiszteletet gerjeszteni magamban az asztal iránt, de ez nem sikerült. — Ön lesz az iroda pénzügyminisztere, — folytatta a főnök. Ön bélyegzi fel az aktákat, fizeti az illetékeket stb. s erről pontos jegyzéket vezet. Az esetleges leletek természetesen az ön kárára esnek. Egy évig viszi ön e tisztet s akkor átlép a fogalmazási szakhoz, teendője kezdetben a sommás blanquetták kitöltésére szorítkozik. Ugyanakkor fize­tése öt forinttal emelkedik. Mert — Excelsior ez az én jelszavam, — szavalta pathosszal. Alig vigyáztam rá, mit beszél, szemeim előtt Alice angyalarcza repkedett. — Tessék legott munkába lépni. Kérek csak egy felbélyegzendŐ beadványt. A bélyegek itt van­nak a fiókban, ezeket holnap leltár mellett átveszi. Nos, itt a beadvány, tessék bélyeggel ellátni. Egy sommás kereset volt. Kivettem egy 50 kros bélyeget, megnyálaztam, rátettem a papírra s a tenyeremmel ráütöttem, a miképen a levélbélye­get szoktam felragasztani. — Az Isten szent szerelméért, mit cseleke­dett ön ? — sopánkodott a főnök, — hisz igy még az egy krajezáros nyugta-bélyeggel sem szabad el­járni ! Kérek egy másik beadványt, majd 'én meg­mutatom önnek, mint kell a bélyeget szakszerüleg felragasztani. Azzal vett egy 50 kros bélyeget, megnézte elől, hátul, aztán vette a beadványt, tiszta zsebken­dőt vett elő s azt a helyet, hova a bélyeget szánta, megtörölgette, ráfujt, aztán mutatóujjával, melyet előbb szinte megtörölt, megnedvesitette a bélyeget, vigyázva, hogy előrésze nedves ne legyen s egy ügyes mozdulattal ráhelyezte a megtörölgetett helyre, ujjával kissé megnyomkodva, tiszta itatós papirt tett hegyibe s ráborította a zsebkendőt, aztán gyengéden rá veregetett. Az egész műtét csak öt perezig tartott. így kell a bélyeget felragasztani! Csinálja utánam kérem. Megcsináltam, eltartott hat perezig. Azóta tiz hó mult el. Alicet most is imádom, bár megcsalt a csalfa s férjhez ment egy milliomos disznókereskedő fiához, de ez nem geniroz. Fizeté­sem alig elég a leletekre, mert a furfangos finán- ezok, bármint vigyázok is, minduntalan a nyakamba sóznak egyet-egyet. Természetesen valamennyit fe- lcbbezem s húzom a dolgot a végrehajtásig, szóval praktizálok. A bélyegeket pedig oly akkuratessel raggatom, hogy mikor a prinezipális látja, örömé­ben nevet még a talpa is. Két hó múlva pedig fogalmazok ! No, de legyek én e g y s z e r p r i n- c z i p á 1 i s ! Hevesy Miklós, dekében van tehát, hogy a tízeseket jól megvizs­gálja, mielőtt elfogadja, vájjon nincsenek-e megrö­vidítve; tanácsos e ezélból.va bankjegyet a világos­ság felé tartani, hogy a különben nehezen felis­merhető metszés észrevehető legyen. — Egy literben egy német gazdasági egye­sület hivatalos számítása szerint van 21,700 szem búza, 28,000 szem rozs, 18,100 árpa, 12,500 zab és 5400 borsó. jfL vasút köréből. / Folyó hó elsejével a budapest-pécsi vasút, az átadási es vevési szerződés jogerőssé válván, állami kezelés alá ment s mint magyar államvasut fog rö­vid idő alatt szerepelni. A személyportó behozatala már bevégzett tény, mely mihamar bekövetkezik; s hogy ez meny­nyire kielégíti, sőt megkönnyíti a közönség érde­keit — ahhoz nem kell sok kommentár. Erre vo­natkozólag különben a következő intézkedések vár­hatók. A személyportó a magyar államvasutak ösz- szes vonalain folyó évi augusztus 1-én tényleg életbe fog lépni. A vonatirányok tizennégy zónára fognak felosztatni s igy tizennégyféle díjtétel lesz alkalma­zásban, A legalacsonyabb díjtétel 10 krajezárra ter­veztetik. A helyi forgalom és a nagy távolságok díjté­telei jóval,, sőt az utóbbiak négy, ötszörié alacso­nyabbak lesznek az eddigieknél; a középtávolsá­gokra nézve azonban (150 kilométertől 250 kilomé­terig) nagyon jelentéktelen lesz a változás az ér­vényben levő menettérti jegyek árához képest. Be- szüntettetnek a menettérti jegyek s utóbb a bérlet­jegyek is. A rendes menetjegyek alakja szintén megváltozik. A legfontosabb azonban az említett vonalsza­kaszon azon terv, mely Uj- és O-Dombovárt köz­vetlen összeköttetésbe hozni czélozza. Itt ugyanis egy uj vágány fog építtetni az uj dombóvári állo­másról — s a vonatok ezután csakis itt fognak meg állni, Ó-Dombóvár pedig mint állomás to­vábbra megszűnik s a duna-drávai vasút régi vá­gánya csakis a teherszállító vonatok használatára marad fent. Ez által Uj-Dombovár lesz góczpont- jává a budapest-fiumei vonalnak, innét indulván a vonatok négyfelé. VIDÉKRŐL. Dunatöldvár. Valahányszor e lapokat a postáról megkapva, I átolvasom, mindannyiszor arra a tapasztalatra ju­tok, hogy ennek érdekei itt nálunk nem a legjob­ban vannak képviselve. Bizonyára nem annyira a tisztelt szerkesztő -ur e hibának az oka. * De nem nézhetem tovább, hogy a legérdektelenebb hírek szorítsanak maguknak helyet a mi dunaföldvári színtársulatunkról szóló tudósításnak rovására. Való­ban a színészet, mely nálunk Magyarországon még mindig kulturmissziót tölt be,' megérdemli, hogy első helyen foglalkozzanak vele, s azok a kik e misszióval foglalkoznak, hogy mi is áldozzunk ne­kik fáradozásaikért anyagi hozzájárulással, s nemes hivatásuk hűséges betöltéséért elismerésünkkel. Balog Árpád színtársulata néhány hét óta tart előadásokat körünkben, olyan előadásokat, a milye­neket mi a vidéken nem szoktunk meg. Az igaz­gatón, s tőle kezdve le a legkisebb szerepkörben mozgó színészig első pillanatra észreveszi a figyel­mesen szemlélő hallgató a társulatban uralkodó di­cséretes fegyelmet, az általános szorgalmat, s egye­seknek valóban nnm jelentéktelen tehetségét. Balog Árpád nemcsak ritka szorgalmú szí­nésznek, hanem tapintatos igazgatónak is mutatta be magát. Alig volt még színtársulat városunkban, mely folyton elcsépelt operetteket nem tálalt volna közönsége elé, egyszerűen avval indokolván Ízetlen­ségeit, hogy a vidéki közönség különben nem láto­gatja a színházat. Balog megmutatta, hogy a szín­művel is lehet közönséget vonzani. Dunaföldvárnak van olyan közönsége, mely elég érett arra, hogy élvezettel hallgassa a daltalan és igazi franczia el- mésségeket, gyönyörködjék a drámairodalom igaz gyöngyein, és megbocsásson, ha a változatosság kedvéért helylyel-közzel mutatnak be előtte egy-egy sikamlós operettel,. Az igaz, hogy ezt nem is minden vidéki tár­sulat teheti, mert nincs mindegyiknek Major Idája — Balog társulatának Markus Émiliája. Fiatal, csi­nos szőke alak, jó orgánummal, fejlődésben levő határozott tehetség. Ebben összpontosítva találom egész leírását. Lujzát személyesítette Schiller „Ár­mány és szerelem“ czimü remek drámájában minden hatásvadászás nélkül, igaz bensőséggel és épen ezért nem közönséges hatással. A hány szem, annyi köny ragyogott fényes elismeréséül annak, hogy e ma­gasztos lányalak jól felfogott bemutatásban része­sül. Bonivardné asszony leánya a „Válás után “-ban < már nem egészen neki való szerep, de itt is meg­állhatja helyét tisztességesen. Mint hallom, juta­lomjátékául keddre a „Fekete gyémántok“-at vá­* Bizony nem, hanem a levelezők és tudósi tők kö­zönyössége, kik pedig ráérnének talán néhány földvári hír­rel is óletjeit adni magokról! 43jLgrk !

Next

/
Thumbnails
Contents