Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-01-10 / 3. szám

IX. évfolyam. 3. szám. Szekszárd, 1889. január 10.

TOL1TA 'V'A.IR.'MIIEGKSÜE

törvényhatósági, tanügyi, közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi heti közlöny.

Előfizetési ár ;

Egész évre ..........................6 'frt. Fe

l évre ....... 3 frt.

Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr.

A lap szellemi részére vonatkozó közleménvok, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőség hoz küldendők.

Megjelenik minden csütörtökön.

Szerkesztőség:

S ó t p a t a k-u t c z a 1113. sz. a.

Kiadóhivatal:

S z é c h e n y i-u t c z a 172. sz. a.

lEüráeiési díjaik: :

Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt.

300—400-ig „ 5 frt.

. Felelős szerkesztő és laptulajdonos,: J .

Főműnkatars: Séner Ferencz. ^ Lapkiadó : Uifalusy Lajos.

C3- g í g- e i* CJr y ul a_ r 1 3 1

JL íillekszera elleni védekezés.

Ha jelenleg egy szőlőbirtokos a fil- lokszera elleni védekezés módja felől a szaklapok és szakvélemények utján akar tájékozódni, hogy melyik tulajdonképen az az ut, a melyen haladva czélt érhet — és olvassa, hogy Dr. Szabó Gyula tokaji szőlő- birtokos a múlt nyár folyamán saját költségén, saját érdekét tartva szem előtt, — Francziaországban egy körutat tett, a midőn is meggyőződést szerzett magának az ott látottak és tapasztaltak nyomán, hogy szőlőink egye d ti 1 csak az amerikái szőlő -ojtványokkal lesznek fenntarthatok — és látott mintegy 400 ezer hold amerikai szőlő-ültetvény t.

Egy héttel később megjelenik Dr. Ro- uoz Zoltánnak a francziaországi útjáról tett jelentése, a ki, mint jelentéséből kivehető, ugyszólva alig látott amerikai szőlő- ojtványt, ellenben azt tapasztalta, hogy csaknem az ősz szes francziaországi szőlők szénkén e g e z é s s e 1 tartatnak fenn és szőlőink megmentő eszközét egyedit 1 a szénkénogezésben Iátja.

Legújabban olvasható dr. Goethe osztrák kiküldöttnek a bécsi gazdakörben történt , s szintén francziaországi útjában szerzett tapasztalatairól szóló felolvasása, a ki a fil- 1 o k s z e r a kérdést megoldottnak tartja, de csakis az a m erikái ojt- v á n y o k s e g i t s é vei.

Kinek és mit higyjünk mostan a három jelentésből ?

Távol tőlem, hogy kétségbe vonjam, hogy mindhárman látták azt, a mit tényleg állítanak, de ezen homlokegyenest ellenkező állításokból nem lehet más egyebet következtetni, minthogy mindenik azt látott, a mit látni óhajtott, vagyis mindenik már előre befolyásolva volt valamelyik védekezési módra és saját szemüvegén keresztül nézte a dolgok állását, a másén átnézni irtózott, nehogy valamit meggyőződése ellenére lásson.

Ez pedig hiba, mert ily egyoldalú jelentésekkel nem hogy tisztáznák a kérdést, hanem jobban összezavarják és nem csoda, ha ’a szőlőbirtokosság bizalmát veszti, senkinek a tanácsát meg nem hallgatja és el sem tudja képzelni, mi lesz a teendője akkor, h szőlője felett a vészharang megkerülni.

E tekintetben óhajtom némileg lisztázni a dolgot, megkeresni ama szélsőségek

mellett a középutat, melyen haladva közeledhetünk a czélhoz.

Nem hivatkozhatván Francziaországban szerzett tapasztalatokra, a statisztikai adatok nyomán szándékozom kimutatni nézetem reális voltát, úgy a szénkénegezésre, mint az amerikai szőlők használatára vonatkozólag.

A nagyméltóságu m. kir. földmivelési minisztériumnak a napokban megjelent „jelentése a fillokszera-ügy állásáról 1887. évben“, Francziaországra vonatkozólag azt mondja: „hogy Francziaországnak szőlő- területe a fillokszera-vész fellépése előtt 2.503,000 hektárra rúgott, a fillokszera- lepett szőlők 1886-ban 576,186 hektárt tettek ki, a vész fellépése óta elpusztult szőlő- terület pedig az egy millió hektárt már jóval túlhaladta. Francziaországnak azonban még jelenleg is körülbelül két millió hektár szőlője van, mert az utolsó másfél évtized alatt igen sok uj szőlő telepíttetett; a szőlővel beültetett terület tehát tényleg csak fél millió hektárral csökkent“.

„A különböző védekezésmódok közül

1887-ben az elárasztás mintegy 26,665 hektáron, a szénkéneggel való gyérítés 66,205 hektáron, a szénkéneg-káliummal való kezelés 8,820 hektáron alkalmaztatott, mig az amerikai szőlőkkel beültetett terület 166,517 hektárra emelkedett. “

Az állam közvetlen segélyzésben csakis az országos fillokszera-bizottság által ajánlott védekezésmódokat részesíti, t. i. az elárasztást s a szénkéneggel és a szénkéneg- káliummal való gyérítést. Az oly szövetkezeteknek, melyek e védekezés-módok valamelyikének alkalmazására alakulnak, az állam összes költségeiknek felét megtéríti ; de egy-egy szövetkezeti tag e segélyt legfeljebb 5 hektárra veheti igénybe.

Az amerikai szőlők ügye az állam részéről annyiban támogattatik, hogy a kormány segélyez különféle megyei és egyesületi szőlő-iskolákat. Az uj amerikai szőlőültetvényeknek támogatásául szolgál az 1887. deczember hó 1-én megszavazott törvény is, mely szerint a íillokszera-lepett vidékeken minden uj szőlőültetés és minden 4 évnél fiatalabb szőlő részére 4 évi adómentesség biztosittatik.

Ha már most a három jelentést összehasonlítjuk a statisztikával, könnyen kimutatható, hogy mindhárman a szélsőségekbe hagyták magukat ragadtatni. A széuké.neg- gel fentartott terület nagyságát ugyan 100 ezer hektárral felülmúlja az amerikai szőlővel beültetett terület nagysága, még sem állítható hogy a francziák csak amerikai szőlővel védekeznek, még kevésbbé, hogy szénkéneggel tartják fenn szőlőjüket; hanem némely kitűnő bortermelő vidéken, alkalmas talaj, éghajlat és magas borárak mellett kifizeti magát a szénkénegezés, más helyt ellenben igyekeznek megtartani szőlőjüket addig is, mig amerikai szőlő-ojtványok- kal feleslegessé tehetik a szénkénegezést.

Nézetem szerint a tolnamegyei, szekszárdi szőlőbirtokos szintén nem tehet egyebet, mint hogy közös erővel tartóztassa föl a filloksz'era pusztítását irtással, gyérítéssel, melyre eddigi tapasztalataim szerint a szekszárdi szőlőhegyek talaja alkalmas is — és igen sok szőlő jövedelme megbirja az ezzel járó tetemes kéltséget is ; de mert a szénkénegezést minden évben ismételni kell, ha szőlőinket termőképes állapotban akarjuk fentartani, azért az amerikai szőlővel való védekezést épen nem szabad kicsinyelni, mert itt egy olyan beteggel állunk szemben, melynél arról van szó, hogy örökösen orvossággal tartsuk-e meg benne a lelket, vagy egy sikeres operáczióval, mely még életveszélylyel sem jár, és egyszer s mindenkorra megszabadítjuk betegségétől.

Meg vagyok győződve, hogy legtöbben az utóbbi módhoz fognak folyamodni. Tetemes költséggel jár ugyan egy szőlőnek amerikai ojtványokkal való beplántálása, de a kit készületlen talál a fillokszera-vész. annak sohasem lesz szőlőjében 100 □ öl puszta terület, mert az alatt a 4—6 év alatt, mig valaki szőlőjében a fillokszera kegyetlen munkáját végzi, részletekben való beültetéssel pótolhatja a pusztulást és szőlőjét 2/3-ad részben folytonos termő állapotban fentarthatja addig is, mig az egész uj ültetés termésbe jön.

Azért tisztelt szőlőbirtokosság nem lehet eléggé ajánlaná hogy lássa el magát mindenki jó előre amerikai alanyokkal, létesítsen magának minden nagyobb szőlővel biró gazda egy 100 — 1000 tőkével bíró amerikai anyatelepet és ezt már a folyó- évről se ha- laszsza a következőre, mert az idő drága s minden mulasztás keserves megbánást vonhat maga után. Ne akarjanak egészben az itt létesülő amerikai telepre támaszkodni, de gondolják meg, hogy Tolnamegyének 500 millió szőlővesszőre lesz szüksége a következő 20 év alatt, annak előállítására

pedig telepünk csekélység.

Kits István.