Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-04-18 / 17. szám
Melléklet április 18-iki, 17. számhoz. SzelcszáircL "V idéke. ken kívül a szekszárdi v. u. állomás mellett levő hídnak vasszerkezetű híddal leendő átalakítását. A dunaföldvár-előszállási utnak 1000 f. m. hosszban eszközlendő folytatólagos építésére pedig ujabb pályázat hirdetését rendelte el. Kir. tanfeliigyelő jelentéséből. Vallás és közoktatási miniszter ur február 7-én 5297. sz. a. kelt leiratával 1888. év végéig a tan- teriilet különféle iskoláiban újonnan alkalmazott és bejelentett okleveles tanítók az orsz. nyugdíjintézetbe felvétettek és ügyeik e részben rendeztelek. Márcziusban 182 drb ügyirat érkezett s ez az iktató számát 414-re emelte. Feldolgoztatott 138 drb, marad hátralék 134. Remélhető azonban, hogy a kir. tanfelügyelőnek hat hét óta tartó betegségében beállott örvendetes javulás folytán, illetőleg a magas kormánytól kért kisegítő erőnek — habár csak ideiglenes minőségben való — alkalmaztatha- tása által is, az ügyvitel nemsokára ismét a rendes mederbe fog tereltetni. Kir.‘ ügyész jelentéséből, A letartóztatott egyének létszáma márczius 31-én 178 főre terjedt, kik közül fegyházra ítélt volt 46, börtönre 66, fogházra 35, elzárásra 2, vizsgálati fogoly 10, felebbezés alatt állott 19. Gyógykezeltetett 27 egyén, ezek közül felgyógyult 13, további kezelés alatt állott 14. Az élelmezés kielégítő ; a rend, tisztaság, fegyelem kifogástalan volt. Kötelességemnek tartom végül bejelenteni, hogy márczius 10-én az állam részére teljesítendő közmunkára kivezényelt 5 rab közül 3, nóvszerint simontornyai illetőségű Barocsai József, szakcsi Dudás László és kölesdi Varga József a sárvizi csatornába fúltak. Ezen esetre az általam teljesített vizsgálat következő tényállást derítette ki: Minthogy a kosár- kötési iparüzlethez megkíván tató fűzvesszőmennyi- ségnek a fogházba bevitele — egy fuvarért 2 — 3 forintot fizetve — évenként tetemes kiadással járt. a kocsin beszállítás pedig tavaszszal, az utak jár- liatlansága miatt, nem ritkán lehetetlen volt, a fogházfelügyelő a múlt évben egy nagyobb terjedelmű kompot szerzett be, melyen a dunai füzesekben vágott vesszőt raberővel a sárvizi csatornán a vámházhoz szá littatja. Ezen komp múlt őszszel rongálásokat szenvedvén, kijavítása elkerülhetetlenné vált. E munkához moháik volt szükség s ennek szedésére 5 rabot rendelt ki a fogházfelügyelő, Sipos Lajos fogházőr felügyelete alatt, azon utasítással, hogy a vámháznál ladikot ve-vén kölcsön, azt vontassák fel az agárdi hegyig s a mohát szállítsák le. A rabok a 4 zsák szedett mohát ladikba tették s beleültek maguk is. Bitter Antal és Beda Mátyás rabok figyelmeztették az őrt, hogy a teher nagy lesz, de azért az őr ragaszkodott ahhoz, hogy mind bele üljenek. Erre 4 rab és az őr a ladikba ültek. Bitter A. vonakodott beleülni s a parton haladt, mig az egyik folyó útját nem állta, ekkor őt is ladikba vették; de alig haladtak pár ölnyire, Dudás L. felállott, erre a ladik megbillent s a viz egyik oldalon becsapott, az ijedtségre még jobban mozogtak s a viz minden oldalon ömlött be. Ekkor a ladikból a vízre ugráltak mind. Varga J. és Barocsai J. — bár tudtak úszni — mindjárt elmerültek, az őr és Bitter partra úsztak, Beda M. és Dudás L. pedig a csónakba kapaszkodtak és fentartották magukat; később Dudás L. a jéghideg víztől megdermedve, szintén elmerült, Beda M. ellenben egy faágat elkapva, annak segélyével partra menekült. A vizbefultak hullái ez ideig még nem voltak feltalálhatok. A kir. főügyész értesülvén a dologról, 2939/89. sz. a. rendeletével Sipos Lajos fogházőr ellen a Btk. 445. §-ába ütköző gondatlanságból okozott közveszélyii cselekmény vétsége miatt a büntető eljárás folyamatba tétetett. Közgazdasági előadó 1888. évi jelentéséből. A közgazdaság állapotának az óv minden szakában való különféle alakulását mellőzve, csak a végeredményt fogom elősorolni, a mennyiben azt összeállítani lehetett. Sok ága a közgazdaságnak, úgymint az erdészet, gyümölcstermelés, kertészet, méhészet, vadtenyésztés egyesek kezei között leven, a nyilvánosság elől el vannak vonva. .A halászat hozama ismeretlen valami megyénkben. . Az állatok és állati termények fogalma is ilyen. A kereskedelemről és iparról nem is lehet beszélni; ez pang s nem ismerem annak útját, hogyan lehetne kitüntetni, hogy mily tőke forog e két ágban és mennyire emelkedett vagy apadott egyik évről a másikra. A szántóföld, szőlő és rét termesi eredményeit azonban ki lehet mutatni. A szántóföldek kataszteri térmértékének ösz- szege nem vág össze, mert 8363 hold területű szántóról nem vagyok képes számot adui. Tolnavármegye 620831 hold 859 □ öl, vagyis 3572‘26 □ kilométernyi területét 237132 lélek lakja. 5 járásban, 120 községben. Ez adatokat az országhoz viszonyítva kitűnik, hogy ennek területre nézve 1’3%-ot, lakosságra nézve pedig l-7ü/0-át képviseli. Tehát megyénk elég népesnek mondható, mert mig átlagban az országban 1 Q kilométer területre 47 lélek jut, megyénk területének 1 Q kilométerét általában 66 lélek lakja. A járások közül területre legnagyobb a dombóvári, 30 község között feloszlott 196984 hold és 447 □ öl területtel, legkisebb a völgységi 33 község között feloszlott 80112 hold és 593 □ öl területtel. Legtöbb lakosa van dombóvári járásnak 62175 lélekkel, legkevesebb a völgysóginek 35315 lélekkel. Aránylag legnépesebb a központi, itt egy lélekre 2 hold 132 □ öl jut a művelés alatt levő területből ; aránylag legkevésbbé népes a simontornyai, mert itt a művelés alatt levő területből 4 hold jut. Átlagban a megyében egy lélekre 2 hold 767 □ öl terület jut a művelés alatt levő területből. A földadó alá nem eső hasznavehetetlen terület az összes területnek 5*3°/0-át teszi, és pedig járásonként a következőleg : Legtöbb haszonvehetet- len van a központiban, legkevesebb a dombóváriban, ezen arány elég kedvezőnek mondható. A szorosan véve művelést igénylő területből (szántó, kert, szőlő) egy lélekre 1 hold 1106 Q öl jut. A föld kát. tiszta jövedelme összesen 2.425,259 frt 95 kr, az ez utáni adó pedig 841,536 frt 80 kr. E szerint jut egy lólekre a tiszta jövedelemből 10 frt 22 kr, a földadóból pedig 3 frt 53 kr. A termelés főága még mindig a búza, mert az őszi búza az, mely megyénkben a legbiztosabb eredménynyel dicsekedhetik. Örvendetes tény, hogy az ugar vagy tisztán hagyatik, vagy pedig takar- mánynyal vettetik el, nem pedig mint majdnem általában szokás volt, különösen a trágyázott ugart árpával vagy zabbal bevetni, a mi a kukacz pusztításait is okozta. A búzát követi a tengeri, mely növény nálunk biztosnak nem mondható, de a sok vizáradás- nak alávetve levő terület miatt, melyet későn munkálhatnak, s mivel a kisgazdák s cselédek házi szükségleteire elkerülhetetlen, ily nagy arányban tér mesztése meg m agy arázható. A rozs, árpa, zab majdnem egyenlő arányban vettetnek, s eltekintve az árpától, nagyobbrészt csak belfogyasztásra használtatnak. A kétszeres is termeltetik, de nem oly mértékben, mint megérdemelne, mert piaczra nem alkalmas ugyan, de házi fogyasztásra kiváló mérvben jó. A hüvelyeseket csekély mértékben termelik. Pedig főleg az aprózsemü fehér bab igen keresett czikk. Ez áll a borsóról és lencséről is, A dohány termelés — úgy látszik — alább szállott, pedig kár, mert kitűnő talajunk vau rá. Remélhető azonban, hogy gazdáink ezután több figyelmet fordítanak rá, mert a takarmányokat, kendert, lent kivéve — valamennyi más termeszt- ményt felülmúl jövedelmezőség tekintetében. A takarmány termelés kiváló helyet foglal el. ugyanis beleértve a répát, burgonyát és zabot, a szántók 18‘75°/0-°L az összes művelés alatti területnek pedig takarmány nyerésére liasznáit terület 54%-ot teszi. A szőlőterület 32861 holdat tesz, mely ösz- szeg a müveit terület 6°/0-t képezi. E területen termett múlt évben 292695 hl. bor 3325938 frt értékben, holdanként 9 hl. 101 frt 20 kr értékben. Ezen eredmény elég kedvező, tekintve, hogy a íil- lokszera már 66 községben konstatáltatok. Selyemtermeléssel a lefolyt évben 100 község, 3600 család foglalkozott, kik 60681 kiló és 17 deka gubót 61630 frt 63 kr értékben termeltek. Az állattenyésztés nagymérvű. Első helyen áll a szarvasmarha-tenyésztés. Vasútállomásainkon a múlt évben 11,791 drb adatott fel. Ezek értéke alacsony kulcs szerint is 1,079,830 frt. Elszállitta- tott bika 78 drb 7800 frt értékben. Egy éven aluli marha 8 drb 400 frt, gőböly 601 drb 90150 frt, gőböly ökör 1654 drb 289450 frt, gőböly-tehén 3 drb 450 frt, vágómarhák J426 drb 142600 frt, ökör 602 drb 75250 frt, bivaly 27 drb 3780 frt értékben. A tejgazdaság szép lendületnek indult; mégis érdemli, mert adataim szerint egy tehén évi tejhozama 113 frt 66 kr. Létezik 13 tejgazdaség 445 drb tehénnel, ezek évi tejhezama 860443 tiszta tej, átlagos értékesítése 5‘75 krral 59579 frt 86 kr, vagyis egy tehénre jut 1933 liter 113 frt 66 kiérték beu. Az itteni adatokból kiviláglik, hogy az összes nyers termelés értéke tesz : 29.363,366 frt 94 krt, mit felosztva a megyei lakosok közt lólekszámra, kitűnik, hogy egy lélekre 85 frt 86 kr esik. vagyis naponként 23'5 krajezár. bíróságok köréböl. A szekszárdi kir. törvényszék bírái folyó hó 13-án teljes tanácsülést tartottak, melyen felolvastatott a volt igazságügyminiszter, Eabiny Teofilnak a törvényszékhez intézett búcsúzó leirata, mely következőleg szól : A kir. törvényszék elnökének Szekszárdon. O császári és apostoli királyi Felsége folyó évi márczius lió 22. napján kelt legfelsőbb elhatározásával kérelmemre az igazságügyi tárcza további vitelétől engem legkegyelmesebben felmenteni móltózfatott. Midőn ennek folytán az igazságügyi tárcza vezetésétől megválók, kedves kötelességemnek tartom meleg köszönetemet nyilvánítani ama becses támogatásért, melyet Nagyságod és a vezetése alatt álló bírói kar részéről hivatalos működésem ideje alatt tapasztalni szerencsés voltam. Egyszersmind felkérem Nagyságodat, hogy köszönetemet a bírói kar tagjaival tudatni szíveskedjék. Budapest, 1889. ápril 6. Fabiny Teofil. Az uj igazságügyminiszterhez, Szilágyi Dezsőhöz a törvényszék, járásbíróságok és ügyészség nevében pedig a következő meleg hangú és szép feliratot intézték: Nagyméltóságu Igazságügyminiszter ur ! Kegyelmes Urunk! A hivatalos közlöny folyó évi 86. számából örömmel értesültünk arról, hogy O csász. és apostoli királyi Felsége, koronás királyunk és legfőbb Urunk, Nagyméltóságodat a miniszteri tárczák legszebbikére s államéletünk legfontosb kormányzati ágának igazgatására, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ezen királyi tény alkalmából szivünk belső sugallatát követjük, midőn egyrészről jelen feliratunkkal a korona bölcsességének jobbágyi hódolattal mély köszönetiink kapcsolta hálás elismerésünket kinyilvánítani óhajtottuk volna, úgy másrészről kötelességünknek ismerjük Nagyméltóságodat tiszteletteljesen üdvözölni. Kegyelmes Urunk! A legfőbb biró ezen meghívásában nem egyedül az okos, sőt bölcs politikus kormányzati férfiúra és hazánk legkiválóbb fiainak egyikére esett a választás Nagyméltóságod személyében, hanem elismerést nyert a kitűnő ész, majdnem megmévhetlen tudomány és az ezzel párosult munka tisztelete is. Tiszta tudatával birunk ama körülménynek, hogy hazánk államkormányzati gépezete minden ágában még nagyon sok teendő vár az államfórfiúra; valamint ismerjük azon nehézségeket is, melyekkel uj alkotmáuyéle- tiink, s ezek között az igazságszolgáltatás fejlesztésében Nagyméltóságod dicső egyes elődjeinek megküzdeni kellett. mert: első igazságügyminiszterünk s legnagyobb hazánkfia boldogult Deák Ferencz hozzájárultával nemzeti átalakításunkat megállapító 1848-iki, majd ismét a későbbi törvényeknek a magán és ennek vidékébe eső jogokra vonatkozó, úgy ezzel kapcsolatosan az igazságszolgáltatás nélkülözhet- len tényezőit felölelő része, — habár tagadhatlan, majdnem emberi erőt felülhaladó alkotást igazol; de mégis sok tekintetben igazságszolgáltatási épületünknek csak még rendit- lietlen alapjai vannak lerakva a végből, hogy : mig egyrészről magánjogunk nemzeti szellemünknek megfelelően át- idomitva, úgy másrészről az európai müveit nemzetcsaládok fejlett jogához viszonyítva elfoglalja ama helyet, hova azt halhatatlan lovagias őseink minden alkotásukkal igazoltan
