Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-01-03 / 2. szám

TOLHST-A. "V-iLTR-IMIIEa-YlE]

törvényhatósági, tanügyi, közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi heti közlöny.

Előfizetési ár :

Egész évre . . . . . . 6 frt.'

Fél évre...............................3 frt.

Évnegyedre .... 1 frt 50 kr.

A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek % szerkesztő ségliez küldendők.

Megjelenik minden csütörtökön.

Szerkesztőség:

S ó t p a t .a k-u t c z a 1113. sz. a.

Kiadóhivatal:

S z ó c h e n y i-u t c z a 172. sz. a.

Hirdetési díjaik:

Három hasábos petit sor

15 kr,

ugyanaz a nyílttérijén 20

kr.

Bírósági árverési hirdetmények:

200 szóig bélyeggel együtt

3 frt.

200—300-ig

4 frt,

300—400-ig

5 frt.

Felelős szerkesztő

és laptulajdonos:

<3r eiger

G-yula.

Főniunkatárs: Séner Ferencz.

Lapkiadó : Ujfalusy Lajos.

A fillokszera-kérdés állása Ausztriában és Francziaországban.

Ausztria bortermelői is keservesen érzik a fillokszera pusztítás súlyos csapásait s egyes vidékek lakói, melyeknek ez ideig egyedüli keresetforrásuk a bortermelés volt, nagy nyomorúságba jutva, a kivándorlásban kerestek menedéket.

A íillokszera-pusztitás kezdetén, az osztrák kormány nem sajnált sem költséget, sem fáradságot a vész megállítására, de mint tudjuk, hiába való volt a 200 ezer frt jutalom kitűzése annak, ki olyan ellenszert talál fel, melylyel a fillokszerát ki- pusztitani s a bortermő vidékeket megmenteni lehetne.

Később, midőn a védekezés sikerét nem találva arányban ,a költségekkel,; csaknem közönyösen viselkedett a fillokszera vészszel szemben, átengedve minden kezdeményezést a többi bortermelő államoknak s csak az okos. szemlélő s megfigyelő szerepét játszotta. — E tekintetben első sorban a francziák működését, másod sorban fűinket magyarokat figyeltek meg, hogy minő és mekkora azon eredmény, melyet a két állam-.szakférfiúi elérni képesek.

A mint pedig látszik, a már kivivőit eredménnyel nagyon meg lehetnek elégedve, mert most már ők is kezdenek a fillokszera elleni védekezésben arra a térre lépik, melyen, hála előre látó kormányunknak, mi már meglehetősen megvetettük a lábunkat. Es nem dicsekszünk, ha azt mondjuk, hogy e ekintetbeu 7 évvel megelőztük Ausztriát, mert mig nálunk már is számos nagyobb kiterjedésű amerikai szőlőtelepek vannak, melyekről már ez évben is mintegy 3 millió amerikai szőlővesző fog birtokosainknak kiadatni, addig Ausztriában csak mostan látták be ennek szükségességét és azt, h o g y a fi 1 1 o k s z e r á v a 1 s z e m b c n való védekezés egyedül c s a k az a m e r i k a i direettormő és o j t á s utján előállítandó s z ő 1 ő t ő k é k szaporításával vihető sikeresen koré s z t ü 1.

Mint a „Wiener Landw. Zeitung“ nyomán a ..Borászati Lap“ is közlötte, a múlt év november 80-án Goethe Hermán igazgató tanár Becsben, a mező- és erdőgazdák klubbjában „Az osztrák szőlőszet fen- tartása amerikai szőlőfajokkal és ojtványok- kal“ czim alatt, nagy érdeklődéssel hallgatott felolvasást tartott, miután ránknézve is

igen érdekesek, érdemes közölni a következőket :

„Az előadó, ki európai hirü szaktekintély, az osztrák földmivelési miniszter által a múlt nyár folyamán Francziaországban tanufmányi útra küldetett, főleg oly czélból, hogy az amerikai szőlőfajokkal ott elért eredményeket megfigyelje. Az előadáson nagy számú közönség jelent meg, köztük a földmivelési minisztérium számos és főbb tisztviselője, de nagy számban voltak képviselve a szőlőbirtokosok is.“

Az előadó kijelentette, hogy tanulmányi útjában szerzett tapasztalatai ama meggyőződésre vezették, h o g y F ranczi a- országban az a m erikái szól ő fajok kérdése, főleg az o j t v á- nyokka1 való védekezés teljesen m eg v a n o 1 d v a, m e 1 y u t ó b b i a k- n a k a lkai in a z á s a i in m á r se m m i- f é 1 e nehézséggel és h á t rán y o lelt a 1 ne m 'jár, sőt ellenkezőleg s o le le a 1 kön n y c b b o »n le ereszt ü 1- vihető le , m int a g y ü m ö c s f á k n á 1 és hog y a z o j t v á n y o le le a 1 b e t, e- 1 e, p i t e 11 szőlők egy évvel le o r á b- fya n jönnek t e r in é s b e, mi n't a z o j t á s n ó 1 le ü 1 i e le t e li á t a szokott ni ódon kiültetett szőlő le.

Hitschmann Hugó a „Wein Zeitung“ szerkesztője javaslata folytán, a gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a választmányát fel fogja hívni, hogy az előadottak- ról egy emlékiratot szerkesszen, hogy az leérvényezés utján, a cs. kir. kormány és a birodalmi képviselő-testület elé terjesztessék.

Ezen kérvény, mely különben szőlő- miveléssel foglalkozó társaságok gazdasági egyesületeinek is — hasonló irányban való eljárás végett — meg -fog küldetni, leginkább abban öoszpontosul, hogy a kormány kéressük fel, hogy tekintettel a szőlőművelésnek különben mulhatlanul bekövetkező tönkremenésére, valamint tekintettel még arra is, h o g y a b a j g y ö k e rose n jelenleg csak a d i r ek 11 er m ő és ben e m esi tett amerikai vesszők a 1 k a 1 m a z á s a á l t a ! o r v o s o 1 li a t ó, a genfi konvcncziótól álljon el és az amerikai szőlőveszőknek a már vészlepett területekre leendő bevitele ellen többé akadályokat ne gördítsen, sőt ellenkezőleg mindent kövessen el arra nézve, hogy a szőlőmive- sek az ezen vesszőkkel járó előnyökről meggyőződ lessenek s ezen vesszők helyes alkalmazására botanittassanak és ezt már ott is engedje meg, a hol a fillokszera még konstatálva nincsen.

Nem kevésbbé érdekes és megnyugtató reánk nézve a francziák álláspontja a fillokszera kérdésben. Ugyanis szintén a múlt év november havában Vienneben tartott nagyobb szabású értekezlet alkalmával a többség megállapodott abban, hogy a direkt- termő amerikai szőlőtőkékre valami sokat nem lehet számítani, mert azok legjobbjai is csak alig tűrhető borokat szolgáltatnak, — ellenben a nemesített amerikai tőkékről szüretelt bor ép oly jó, sőt gyakran jobb, mint az eredeti franczia tőkékről nyert bor. A nemesitett tőkék korábban teremnek s rajtuk a szőlő korábban érik. A mi pedig az amerikai tőkék tartósságát illeti, Pulliat kit Erancziaországon kívül is teU'-'h.'Tielismernek el, utal egy Taylor alanyokba >j- tott szőlőjére, mely már 14 év óta kitűnő állapotban van. A nemesítés módjára Pulliat megjegyzi, hogy az helyben, kézben, a kiültetés évében vagy a rákövetkező évben, történjék-e, az a helyi viszonyoktól függ, minden vidéknek az előleges próba fogja kijelölni a követendő irányt, csak a siker elérésére azt köti ki, hogy az alany és ojtógaly egyenlő átmérővel bírjon.

Azt hiszem az elmondottak elég világosan igazolják földmivelési minisztériumunknak azon előre látó bölcsességét, hogy a védekezés súlypontját már jó eleve az amerikai szőlővesszőkre s az ezeket a kellő mennyiségben előállító szőlőtelcpeknek az országban, minél nagyobb számban való létesítésére helyezte.

Ha még hozzáteszem, hogy ngy az osztrákok, mint a francziák a zöldojtás megbecsülhetetlen előnyeit, melylyel az országban az elmúlt nyáron oly biztató sikert értek el az egyes állami telepeken, nem ismerik, lévén az specziális magyar találmány, úgy nincs okunk kétségbe esni a fillokszera vész miatt.

Hogy pedig amerikai szőlővesszőknek ez a vidék se legyen szükibe, gondoskodott a magas minisztérium, midőn megyénk s városunk együttes segélye mellett Szekszár- don egy amerikai telep létesítését határozta el, melynek földmunkái mostan is javába folynak s remélhetőleg 2 év eltelte után teljes erővel kezdhetjük meg az addig kipusztult területek ujból leendő betelepítését.

Kits István.

■