Székes-Fejérvári Naptár, 1940

Ünnepekről, bőjti rendeletekről és egyéb tudnivalók

TidnlviKk az OnnepehrSI, az ú] böjti readelelrül és tanebekrll az 1940. évben-Az új kánonjog szerint a római katolikusoknál a következő ünnepeken nem szük­séges szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni: Karácsony, Husvét és Pünkösdi másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldog­­asszony, Kisasszony napján, Szent István király napján; az utóbbi ünnepen azon­ban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Mindazonáltal a szentséges Atya óhajtja, hogy ezen ünnepek ugyanazon ünnepélyességgel ülessenek meg, mint azelőtt és így tulajdonképen csak a hívek lelki terhein akar könnyíteni, nem tévén köte­lezővé a jelzett napokon a szentmise hallgatását és a szolgai munkától való tartózkodást. A március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927, évi XXX). te, rém ad felha'almazást arra, hogy az említett papon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szünetelése elrendelhető legyen, Ennélfogva az ipari «unkát és a kereskedést vasárnapokon korlátozó rendelkezések március 15-ére nem vonatkoznak s ezen a napon úgy az ipari munkára, mint a kereskedésre, a köznapokra vonatkozó rendelkezések é vényesek. Böjti rendelet az 1940. évre. Római kath. Angaszentegyházbani Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg: 1. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel ft), vagyis, amelyekben tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagy­böjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; Karácsony,.Pünkösd és Nboldogasszony vigil. 2. Enyhített böjti napok (egy fekete kereszttel f), vagyis amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain j többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek1 meg van engedve); kántorbőiti szerdák és szombatok; Mindenszentek vigíliája. Kántorbőjtök. Tavaszi: február 14, 16, 17. Nyári: május 15, 17, 18. Őszi: szeptember 18, 20, 21. Téli: december 18, 21, 21. Előesti böjtök. 1. Pünkösd vigíliájának böjtje május 11. 2. Nboldogasszony vigíliájának böjtje aug 14. 3 Mindenszt vigíliájának böjtje október 31. 4 Nagykarácsony vigíliájának böjtje dec 24. Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasár­­napig a vasárnapok kivételével mindennap) febr. 7-től március 23. délig. 2. Pénteken tilos a huseledel. (L. a böjti r.) Jegyzet. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata megvan engedve. Nagyszombat ' déltől megszűnik a nagyböjt. Cslliagászati és kortani tudnivalók az 1940. évre. Fogyatkozások. Gyűrűs napfogyatkozás április 7. Kezdete 19 óra 26 p, vége 23 óra 16 p. Teljes nápjjögyatkozas okt. 1-én. Kezdete 15 óra 5 perckor, vége 15 óra 23 perckor. Hz ü. n. uralkodó bolygó ez évben: ** -» a Nap.- Csillagászati évszakok. Tavasz kezdeté: március 20-án 19 ó. 24 p. Nyáf kézdéíe: junius 21-én 11 ó. 37 p. Ősz kezdete: szeptember 24-én 0 ó. 46 p. Tél kezdete: december 22-én 18 ó. 55 p. Törvénykezési szünnapok. Az 1911:1. te. 144, §-ához képest: Ha a határnap va­sárnapra vagy Gergely naptár szerinti közönséges ünnep­­napra valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tűzhető ki. a határnap ilyen kitűzése vagy ki­tűzésének megtagadása miatt nincs helye felebbvitelnek. Az 1927 :30. te. nemzeti ünnepnek nyilvánította március 35-ét és hatályon kívül helyezte az 1898:V. te-két, amely április hó U-ét nemzeti ünneppé tette. Az 1891 : XHIt c. Szent István napját nemzeti ünneppé avatta. Az 1881:60 te. 2. §-ának második bekezdése szerint a Gergely nap­tár szerinti közönséges ünnepeken és a végrehajtást szen­vedő vallási ünnepén csak azok a végrehajtási cselekmé­nyek teljesíthetők, amelyek avégett szükségesek, hogy a vég ehajtandó követelés biztosítva legyen. Az 1912:54. te ezt a rendelkezést a nemzeti ünnepnapokra is kiterjesz-. tette. Az 1875:36. te. a kereskede mi törvény 329. §-aazt rendeli, hogy ha a teljesítés napja vasárnapra vagy va­lamelyik közönséges ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. A 330. § szerint ha a teljesítésre kitűzött időtartam eltelt és utolsó napja va­sárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepre esik, akkor kötelezettség a vasárnapot az ünnepnapot közvet­lenül megelőző közn=pon teljesítendő. Az 1896:33. te. a bűnvádi perrendtartás 10 és 11 §-a szerint sürgős intéz­kedések vasárnap és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandók. Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagv Gergely naptár szerinti ünnepnapra esik, úgy ez a nap a határidőbe nem számítható be. Az 1876:27. te a váltótörvény 103 §-a szerint ha a váltó lejárata vasár­napra vagy Gergely naptár szerint valamely közönséges ünnepnapra esik, a fizetés csak a legközelebbi köznapon követelhető. Ezen intézkedés kiterjed a váltó másodlaton és másolatok kiállítására, az elfogadás iránti nyilatko­zatra. az óvás felvételére, valamint minden váltóból folyó kötelezettség teljesítésére. Az 1887 : 30, te. 2, §-a rendeli, hogy a kir, Ítélőtáblán és a kir, Kúrián évenkint julius első vasárnapjátólszámitott 8 heti törv.-szünet tartandót

Next

/
Thumbnails
Contents