Székes-Fejérvári Naptár, 1940
Szépirodalmi rész
— 27 — — Legények, ha szégyent hoztok a hajlékomra, egy szálig agyonverlek benneteket! Nem lehetett mást tenni, mint hogy újra megígérni egymásnak,hogy deiszen, majd ez se felejtódik el ám a nagy számadásnál! . . De rémisztővé is vált lassan az a helyzet, amit ezek a legényi hadiállapotok előidéztek a faluban. Hirhordó vénasszonyok, irigykedő leánynépek szintehogy alig győzték szedni a lábukat szomszédtól-szomszédig. Hogy a Gyuri azt üzente a Ferkónak ... De ugyan a Ferkó is jól megüzente a magáét Gyurinak . Aztán hogy hiába, itt már. most mással nem lehet a vita után pontot tenni, csak vérrel . . . Vérnek köll itt folyni, akárki meglássa . . . Aztán csak ezért a Bodor Juliért!... Julis, Julis, Bodor Julis, de ki is hiresedtél igy egyszeriben, hej ! . . . Hát hires leány is leit Bodor Juli, bizony! Egyik este például a falu minden valamirevaló legénye oda sereglett jóformán az ablaka alá, hogy éjjeli muzsikával kedveskedjen neki. Persze, a két vetélytárs vezérletével. Mert hogy Ferkónak valaki csak hírül vitte, hogy a Gyuri szedelözködik a seregével meg egy banda cigánnyal és Julis ablaka alá szándékoznak vonulni egy kis zenebonára. No, erre Ferkó se maradhatott le és a másik kocsmában azonnyomban megszervezte a maga hadát is, megcifrázva néhány füstössel a harci rendeket, elindult ő is Julisék felé. Ahogy odaértek volna, Gyurka éppen akkor állította föl a maga felekezetét az utca ablakhoz, elől a muzsikusok, mögöttük karéjban a legénység. Ferkó semmit sem teketóriázott, kinyitotta a kiskaput bevonult híveivel az udvari ablak alá. Hej, leányok^ leányok, falubéli eladó fehérnépek, ha ti ezt a világi szép, jeles zengedelmet hallhattátok, netalán . . . ! Mert hogy ilyen éjjeli muzsikálás ebben a faluban eladóleány ablaka alatt még nem történt......... A Gyuri hívei rákezdik először is, hogy azt mondja ej mit is ? Aztán ahogy elhagynák, akkor meg nyomban belezenditenek a Ferkó-párti ablaknál a javába . . . Így megy ez félórán, órán keresztül, utóbb már csaknem az éjfél is ott találja őket. Julis odabe már valami kilencszer is gyufát gyújtott, de ám egyik vetélytárs sem akarta, hogy ne ö legyen az utolsó . . . Végül csak kivonul mind a két fél az utcára. Kis ideig állnak külön-külön csoportokban és tanakodnak. Egyikmásik el is szólja magát, hangosan és kuncognak gúnyosan, hogy a másik felekezetnél is meghallják. így ingerük egymást, de a vezérek még is kiadják a parancsot a békében való elvonu-GALLÉRT LEGSZEBBER TISZTIT özv. flUERBflCH-né 3óhai-utca 2. sz. — Vegytisztitdst elvállal.
