Székes-Fejérvári Naptár, 1936

Ünepekről, bőjti rendeletekről és egyéb tudnivalók

Tudnivalók oz ünnepekről. íz ú] böjti rendeletről is egyebekről az 1936. évben-Az új kánonjog szerint a római katholikusoknál a következő ünnepeken nem szükséges szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni: Karácsony, Husvét és Pfinkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kisasszony napján, Szent István király napján; az utóbbi ünnepen azonban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Mindazonáltal a szentséges Atya óhajtja, hogy ezen ünnepek ugyanazon ünnepélyességgel ülessenek meg, mint azelőtt és így tulajdonképen csak a hívek lelki terhein akar könnyíteni, nem tévén kötelezővé a jelzett napokon a szentmise hallgatását és a szolgai munkától való tartózkodást.

A március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927, évi XXX). te. rém ad felhaalmazást arra, hogy az említett napon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szünetelése elrendelhető legyen. Ennélfogva az ipari munkát és a kereskedést vasárnapokon korlátozó rendelkezések március 15-ére nem vonatkoznak s ezen a napon úgy az ipari munkára, mint a kereskedésre, a köznapokra vonatkozó rendelkezések é vényesek,

Böjti rendelet az 1936. szökőévre.

Bómai kath. Anyaszentegyházban.

Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg:

1. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel ft), vagyis, amelyekben tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; Karácsony, Pünkösd és Nboldogasszony vigil.

2. Enyhített böjti napok (egy fekete kereszttel f), vagyis amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); kántorbőjti szerdák és szombatok; Mindenszentek vigíliája.

Kántorbőjtök.

Tavaszi: március 4, 6., 7. Nyári: június 3., 5., 6, Őszi: szeptember 16., 18., 19. Téli: december 16., 18„ 19.

Előesti böjtök.

1. Pünkösd vigíliájának böjtje május 30.

2. Nboldogasszony vigiliájanak böjtje aug. 14.

3. Mindenszentek vigíliájának böjtje okt. 3i.

4. Nagykarácsony vigíliájának böjtje dec. 24.

Más parancsolt böjtök.

!. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasárnapig a vasárnapok kivételével mindennap) február 6-tól március 1?. délig.

2. Pénteken tilos a huseledel (L. a böjti r.)

Jegyzet. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata megvan engedve. Nagyszombat déltől megszűnik a nagyböjt.

Csillagászati és kortani tudnivalók az 1936. szökőévre.

Fogyatkozások.

Teljes holdfogyatkozás január 8-án. Kezdete 17 óra 28 perckor, vége 20 óra 51 perckor. Teljes napfogyatkozás, junius 4-én. Kezdete 3 óra 45 perckor, vége 8 óra 55 perckor. Részleges holdfogyatkozás jul.us 4. Kezdete 17 óra 27 perckor vége 19 óra 24 perckor. Gyűrűs napfogyatkozás december 14-én, Európában nem látható.

Az u. n. uralkodó bolygó ez évben:

a Hold.

Az állatkor (zodiakus) jegyei

Kos qpjff Rák Méri. j4j Bak

Bika jp^ OroszI Bögölyig Vizönt Ikrek Szűz ggj Nyilas Halak ;

Az első^ három jegy tavaszi, a második három nyári, a harmadik három őszi, a negyedik három jegy téli.

Csillagászati évszakok.

Tavasz kezdete: március 20-án 19 ó, E8 p. Nyár kezdete: junius 21-én 15 ó. 22 p. Ősz kezdete: szeptember 23-án 6 ő. 36 p. Tél kezdete: december 22-én 1 ó. 27 p.

Törvénykezési szünnapok.

Az 1911:1. te. 144, §-ához képest: Ha a határnap vasárnapra vagy Gergely naptár szerinti közönséges ünnepnapra valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tűzhető ki. A határnap ilyen kitűzés- vagy kitűzésének megtagadása miatt nincs helye felebbviteinek. Az 1927 : 30. te. nemzeti ünnepnek nyilvánította március J5-ét és hatályon kívül helyezte azl898:V. te-két, amely április hó il-ét nemzeti ünneppé tette. Az 1891 : Xlllt c. Szent István napját nemzeti ünneppé avatta. Az 1881:60 te. 2. §-ának második bekezdése szerint a Gergely naptár szerinti közönséges ünnepeken és a végrehajtást szenvedő vallási ünnepén csak azok a végrehajtási cselekmények teljesíthetők, amelyek avégett szükségesek, hogy a végrehajtandó követelés biztosítva legyen. Az 1912: 54. te ezt a rendelkezést a nemzeti ünnepnapokra is kiterjesz-. tette. Az 1675:36. te. a kereskedem: törvény 329. §-a azt rendeli, hogy ha a teljesítés napja vasárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. A 330. § szerint ha a teljesítésre kitűzött időtartam eltelt és utolsó napja vasárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepre esik, akkor kötelezettség a vasárnapot az ünnepnapot közvetle ül megelőző közn»pon teljesítendő. Az 1896:33. te. a bűnvádi perrendtartás 10 és ll §-a szerint sürgős intézkedések vasárnap és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandók. Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagv Gergely naptár szerinti ünnepnapra esik, úgy ez a nap a határidőbe nem számítható be. Az 1876:27. te a váltótörvény 103 §-a szerint ha a váltó lejárata vasárnapra vagy Gergely naptár szerint valamely közönséges ünnepnapra esik, a fizetés csak a legközelebbi köznapon követelhető. Ezen intézkedés kiterjed a váltó másodlaton és másolatok kiállítására, az elfogadás iránti nyilatkozatra, az óvás felvételére, valamint minden váltóból folyó kötelezettség teljesítésére. Az 1887 : 30, te, 2, §-a rendeli, hogy a kir, Ítélőtáblán és a kir, Kúrián évenkint julius első vasárnapjátólszámitott 6 heti törv.-szür.et fartandók