Székes-Fejérvári Naptár, 1935

Szépirodalmi rész

I Fiaméi KóPéUgtiozntni Székesfehérvár, Barátok épülete.

mementóul, egyet a honvédemlékhez használtak fel, kettő pedig Csórra került. Ezek az oszlopok, valószínűleg már egy régebbi templomból kerültek ide.Änyaguk kitűnő mauthausen-i (felső Ausztria) gránit (A Lánchíd pillére is ilyen gránitból készült.) Mivel a rómaiak óta hatalmas, kultúrával is rendelkező nép nem igen lakott ezen a vidéken, feltehető, hogy ők szállították ide az oszlopokat, amelyek később itt egy ókeresztény templom részeivé váltak. Ebből kerülhettek bazilikánkba. Az oszlopok és más nemesebb építészeti részek többszöri felhasználása régen mindennapi szokás volt. R falakban is találtak több római faragásu követ. Maga a fal kitűnő sültői mészkőből épült, a későbbi részek puhább, faragásra kényelmesebb mészkőből, sőt helybeli kő is van közte.

Ä díszítés még bizonytalanabb az első formánál, mint a felépítés. R mozaikból csak különálló darabkákat ismerünk, ezekből képet alkotni lehetetlen. Az a néhány faragott párkány, vállkő és oszlopfej, ami most ismeretes, jórészt a beboltozásnál kerülhetett rá, előbb ugyanis nem volt szerepe, a stílusuk is román Ízlésű indák szövevényét mutatja, közben pedig gesztenyére emlékeztető levelekkel, néha elkorcsosult palmettával és természetesen a kor Ízlésének megfelelően groteszk, igen gyakran teljesen képzeletbeli állatalakokkal. Pl. két testű, két egymásbafont nyakú, de egy fejű hatytyu, baziliszkos stb.

Az állatábrázolások között sokszor meglepő naturális megfigyelésüek is vannak, pl. a vaddisznó, de legtöbb a szimbolikus értelemmel felruházott képzeletbeli alkotás. (A hattyú a kér. szimbolikában a martirt jelenti, mert olyan önmegtagadással énekli a halálát, mint sok martir.) Az állatdiszes fejezetek nálunk a XIII. századtól ismeretesek, valószínű tehát, hogy csak az átépítéskor készültek.

A korai domborműves diszitménytöredékek észak-olasz és bizánci befolyást mutatnak, de nem szolgai utánzásban. Az olasz hatás valószínű is, ismerve első királyunk politikáját, aki nem a német császár utján, hanem közvetlen a pápától kérte téritó munkájának jóváhagyását és a magyar királyság elismerését. Nővére, Urseolo dogé felesége, a későbbi Péter király anyja révén pedig a Velencei köztársasággal állott összeköttetésben. Lehetséges, hogy onnan kérte a kőfaragó és építő mestereket. Ez a feltevés annál is valószínűbb, mert a faragványok feltűnő rokonságot mutatnak Péter király nagyszerű pécsi templomának korai díszeivel. Péter pedig valószínűleg hazájából hozatott kőfaragókat, esetleg olyanokat, akik már előbb dolgoztak Magyarországon.

Idegen mesterek mellett dolgozhattak már magyarok is. A faragványok között van egy töredék, (a fehérvári múzeumban) amelyiken az »ősmagyar tarsolylemezek dísze félreismerhetetlen.

Ugyanez a motívum előfordul a veszprémi régi székesegyház egyik párkánytöredékén.

A szijfonatos diszitmény, ami itt is elég gyakori, népvándorláskori forma, germán és avar ékszereken is gyakran előfordul. Az ilyen elemeket mutató rész, ha nem magyarországi mesterek-PlattHlf Róla erdőmérnök, tűzifa és szénkereskedése ■ imuy aSCBn Széchényiutca 28 — Telefon 197.