Székes-Fejérvári Naptár, 1935
Szépirodalmi rész
31 I Dl Róla erdőmérnök, tűzifa és szénkereskedése ■ Inlllljj Dolli Széchényi utca 28 — Telefon 197. székesegyházat, tekintet nélkül a felépítés stílusára. Ezzel az általános típussal ellentétben a székesfehérvári bazilikán, mint az ásatások is megerősítik, már az első alakjánál is találunk külső tagozást : a tornyokat. Nem uj találmány a torony, az bizonyos, de az e korbeli templomoknál nincs szorosan öszszeépitve a templomtesttel, önálló haranglábként áll, vagy még gyakrabban az erődök megfigyelő helyéül szolgál. Feltűnően kerülik a tornyot templomaiknál az olaszok, nem csupán a bazilika stílusnál, hanem még a későbbi speciálisan tornyos stílusoknál is. Ezt megemlíteni azért tartottam szükségesnek, mert a fehérvári bazilika egyébként úgy arányaiban, mint felépítésének részleteiben, sőt díszítésében is olasz mintára vall. Germán és francia vidéken találunk már ebben a korban is kísérletet a tornyok összeépítésére, pl. 960-ban a gernrodi és szentgáli templomok, de ezeknél a torony hengeres és kiszökik a falból, a templom csarnokával nincs összeköttetésben. Ä fehérvári bazilikánál a tornyok inkább a római castrumok mintájára készültek, befelé nyíltan, mintegy a mellékhajó folytatásaként, de védő szerepük a falak csekély vastagsága miatt nem igen lehetett, inkább az épület külső hatásának fokozására szolgálhattak a magyarok ízlése szerint és valószínűleg az alapitó király utasítására: (Tornyos római castrumot őseink még többet láthattak az országban.) A castrumok tornyától is eltér abban a fehérvári, hogy nem ugrik ki a fal négyszögéből. Az első tornyok nem lehettek magasak, amint a fal vékonysága mutatja, de formai szempontból se volt rá szükség, mert a bazilika aránylag alacsony épület. Mindkét mellékhajó keleti és nyugati végén volt egy-egy torony. De nem a négy torony a magyar sajátság, mint sokan gondolják, hanem a tornyok elrendezése, formája és főleg bazilikán való alkalmazása. Négy torony sokfelé van pl. a wormsi, würteburgi, speyeri stb. dómoknál. Leírás több is maradt ránk a bazilika első formájáról. A tényeknek legjobban megfelel Hartwik régensburgi érsek leírása a „Pesti Krónikában,“ aki valószínűleg maga is látta. Szerinte István király bámulatos alkotmánya, roppant szentegyházat kezdett építeni Szűz Mária tiszteletére, ennek karfalát vésemények, padlózatát márványlapok ékesiték. Külön dicséri a temérdek palást (koronázó palástunk is ide készült miseruhának), egyházi készület és egyéb ékességek kiválóságát. dZ6Dd a ll QOf * ^ H Ä A A fjjr|j0-vej szemben. BBHHBW Hai Solingeni borotvák, ollók, zsebkések, hajvágó gépek, mészároskések, korcsolyák stb. nagy választékban. Minden e szakmába vágó köszörülést és javítást elfogadok.
