Székes-Fejérvári Naptár, 1929

Szépirodalmi rész

74 —

Hála.

J — Ön húzta ki a vízből a férjemet?

— Igen, de ne is bes éljünk róla ?

— Ne beszéljünk róla? Hát hol van a férjem nyakkendője?

Hű feleség.

— Hogy van a kedves felesége ?

— Köszönöm jól. Már háromszor megszökött, de mindig mással, — és mindig visszatér. Hűséges, mint az arany . .

H praktikus adakozó.

— Ha valakinek valamit ajándékozok, mindig azt nézem, hogy az i lető mit használhat.

— Én pedig mindig azt nézem, hogy mit nem használhatok.

Tőzsde tudomány.

— Barátom, magából sohse lesz jó kontreminőr I

— Miért ?

— Mert mindig a saját zsebében tartja a kezét . . .

Hízelgő.

— Mit gondolsz, bizhatom Artúr hűségében,? Szeretni fog akkor is, ha már megöregedtem ?

— 0. . . hiszen azt nemsokára megtudod

A mai divat.

— Kisfiam, elestél ? Miért nem kapaszkodtál a mamád szoknyájába ?

— Nem tudtam elérni.

Barátnők közt.

— A vo’t cselédetek most nálunk szolgál édesem. De azért légy nyugodt. A felét se hisszük el annak, amit mond !

Megnyugtató.

— Kérem, doktor ur. szeretném tudni, mi lehet a betegségem oka ?

Legyen egész njugodt, majd a boncolásnál kiderül.

Indiszkrét kérdés.

— Mama, meg kell mosnom az arcomat?

— Természetesen.

— Nem kenhetném be én is púderrel, mint te?

Ä kereset.

— Képze'd el, egv gazember tegnap az egész heti keresetemet ellopta.

— Na és mi volt az ?

— Három aranyóra, öt pénztárca és hét ridikül . . .

Baj lenne.

Pityu: (Bözsikét táncközbe szorosan magához ölelve) Így szeretnék őrökké táncolni magával Bözsike.

Bözsike: Micsoda ? Hát soh’sem akar megtanulni ? . . .

Ez már mégsem járja.

— Juli, ezt nem tűröm. A ház előtt már egy órája járkál egy katona.

— ... És ezt csak most mondja nekem a nagysága ?