Székes-Fejérvári Naptár, 1929
Szépirodalmi rész
— 69 -Hány ember élhet a földön? Sok az eszkimót kevés a fóka! Ezt szokták tréfásan mondani, amikor sokan pályáznak egy-két megüresedő állásra. Igaza van-e a szállóigének, nehéz volna megállapítani, mert a fókák között bizony még nem rendeztek népszámlálást. Eszkimó azonban igazán nem sok van. Két világrészben sem lehetne összeszedni annyit, hogy kitenné, mondjuk, Cegléd városának lakosságát. De a közmondásnak azért mégis igaza lehet, mert az üres állás manapság nemcsak a fókánál, hanem még az eszkimónál is nagyobb ritkaság. Nálunk, ahol a szegény ember nem a zsíros fókákról, hanem a zsíros szántóföldekről álmodik, azt is nem egyszer hallhatjuk, hogy „kevés a föld, sok az ember“. Vagy pedig igy: „Hz ember egyre több lesz, a föld meg qsak annyi, mint régen volt. Nem csoda, ha egyre nehezebb a megélhetés. Hogyis tud a föld annyi embert eltartani?“ Érdemes lesz talán ezt a kérdést kissé közelebbről is megvizsgálni, különösen nekünk, magyaroknak, akiktől a ránkkényszeritett békeszerződés még mohóbb kézzel vette el a földet mint az embert. Ä földgolyóbis összes szárazföldjét 25.700,000.000 (huszonötmilliárdhétszázmillió) katasztrális holdra teszik, ahol 1.800,000.000 (eqymilliárdnyolcszázmillió) ember él. Nem nehéz tehát kiszámítani, hogy egy-egy lélekre átlag körülbelül 14 hold és 400 négyzetöl föld esik. Ennek azonban igen nagy része lakatlan, sőt lakhatatlan sivatag vagy őserdő, vagy hótakarta föld. De még Európában is majdnem 4 katasztrális föld jut egy-egy lélekre, persze csak azért, mert ide keli számítanunk a roppant kiterjedésű, de gyér népességű Oroszországot is, ahol minden emberre 7 hold föld esik, mégis éhínség pusztítja ott a lakosságot. Nálunk Magyarországon bizony csak két kát. hold esik egy-egy lélekre. Magyarország a sűrűbb népességű országok közé tartozik, amelynél csak nyolc országnak van még sűrűbb lakossága. Ha megnézzük ezeket az országokat, látjuk, hogy a sűrű népesség nem veszedelmes, amiatt nem kell se kivándorolni, se kétségbeesni. Ä nyolc népesebb országban az egy-egy lélekre eső földterületet a következő kis tábla mutatja: Csehorsz. Japánban Németorsz. Svájcban Olaszorsz. Angolorsz. 2.880 O-öl jut 2.432 2.176 1.944 1.900 1.484 Hollandiában 1.376 Belgiumban 1.120 egy lélekre Ezek között az országok között éppen a három legutolsó, amelyekben pedig egy-egy lélekre egy hold föld sem jutr Európa leggazdagabb országai. Azt mondhatná valaki, hogy igen ára, de ezeknek gazdag gyarmatai pótolják a hiányzó földet s amellett virágzó iparuk is. Szent igaz. De vájjon volt-e mindig? Angolország gyarmatbirodalma 200 évvel ezelőtt még jelentéktelen s ipara nem volt kivitelre alapozva. A tenger persze sokat lendített rajtuk, de hogy a tenger maga a gazdagsághoz nem elegendő, azt igazolja az, hogy nem minden tengerparti nép gazdag és hogy tenger nélkül is gazdaggá lehet egy szorgalmas néplakta ország, azt viszont Svájc példája mutatja, amelynek nincs tengere. Ebben a terméketlen országban egy-egy lélekre jutó 1944 négyzetül földterület bizonyára nem ér fel félannyi alföldi homokterülettel vagy 200 négyszögöl fekete földdel sem, mégis a svájci nép jólétben, műveltségben előttünk halad és nem mögöttünk. Ez-
