Székes-Fejérvári Naptár, 1928
Kalauz
— 179 Napoleon orosz színészei. Vagyonszerzés Amikor Napoleon rettenetes oroszországi hadjáratba indult, Vilnában valami vándorszinésztrupp nagy díszelőadást rendezett a tiszteletére. Egy alkalmi drámát adtak elő, amelyben egyebet sem tettek a szereplők, mint szidták és csúfolták a menekülő muszkákat. Nemsokára azonban fordult a kocka. Napóleont visszavonulásra kényszeritette a könyörtelen moszkvai tél s az oroszok is visszatértek Vilnába. A színigazgató nagy alázattal jelentkezett az orosz tábornoknál s szolgálatkészen ajánlotta fel, hogy mivel van egy alkalmi darabja, amelyben Napóleont és a futó franciákat teszik tönkre, engedje meg annak előadását. — Szó sincs róla, — mondta az orosz vezér, — Azt a darabot fogjátok előadni, amelyben minket gyaláztatok. De ha egy szót kihagytok belőle, száz kancsukát kap valamennyi ripacs! Estére orosz tisztekkel telt meg a színház. A sugólyukban orosz auditor foglalt helyet s ö ügyelt rá, hogy mindent elmondanak-e a színészek, ami a darabban van ? Aztán az történt, hogy valahányszor egy-egy rettentő csúfságot mondtak az oroszokra, a tisztek rendületlenül tapsoltak és brávóztak, mialatt a szegény ripacsokat a nyavalya törte félelmükben. A tábornok hahotázott. Legjobban akkor, amikor szemtól-szembe mindennek öt mondták el a szinpadról. Nyilttér. Fölkérem azokat az igen tiszteit vendégeimet, akik jelen voltak a múlt szombati korcsmái incidensnél, amint egy vendégemet agybafóbe vertem, mert fizetés nélkül akart távozni, szíveskedjenek szerdán megjelenni, hogy megbeszélhessük a tanuzás részleteit Kitűnő halpaprikás lesz! Szipoly, vendéglős. mellett minden embernek azzal is kell törődni, hogy földi létét lelkiekkel is megédesítse. Mi az vájjon, ami örömben, bánatban, jóban-roszban igazi barátunk? A zene, a muzsika, amely, hol megrikat, hol felvidít, hol vigasztal, hol bátorít, de mindig mellettünk van. A zene ma már minden embernek közkincse és vétkezik önmaga ellen az, aki ezt elhanyagolja. Egy jó hangszer beszerzéséhez ugyanis, ma már nem kell I vagyon, az igen olcsó pénzen is s mégis i legkitűnőbb minőségben szerezhető be, csak éppen azt kell tudnunk, hogy honnan hozassuk meg. Szolgálatot vélünk tenni kedves olvasóinknak és barátainknak azzal, hogy felhívjuk figyelmüket a világ talán leghíresebb hangszergyárára, a Meinel és Herold cégre, Klingenthal 1146/A. szám (Szászország), melynek külön magyar osztálya a múlt évben tudtunkkal sok ezer hangszert szállított hazánkba, s rengeteg elismerőlevelet kapott. Miután ez a hírneves cég nem dolgozik iigy! nökökkel, képviselőkkel, hanem kitűnő hangszereit közvetlenül vevői címére, maga küldi szét a világ minden tájára, saját érdekében cselekszik, ha egy levelezőlapon egyszerűen kér egy díszes kivitelű képes főárjegyzéket ezen hangszergyártól, melyet teljesen ingyen és díjmentesen küld. Mire jó a házasság? Ha az ember nőtlen, sokszor észre veszi, hogy hol egy gombja hiányzik a nadrágjáról, hol a könyöke szakadozik ki, hol meg nincs tiszta fehérneműje, — de ha az ember nős . . . nos, igen, akkor mindezt — megszokja. Nagyzolás. — Igaz, amit Kámpicsorné mond, hogy az urát elütötte egy autó ? — Micsoda nagyzolás! Autó? Közönséges parasztszekér volt! 12*
