Székes-Fejérvári Naptár, 1910 (38. évfolyam)
Szépirodalmi rész
66 alkotmánypárthoz csatlakozott s azóta e párt érdekében ej 1 1 P° 1 1 a* téren immár számottevő és kipróbált erejét. A színii választó erű e azóta minden választáson egyhangúlag választotta képviselőjéül és jelenleg is ezen kerületet képviseli alkotmánypárti programmal. A Wekerle kormány megalakulása után a belügyminisztérium államtitkári állására hivatott meg. De nemcsak a politika terén fejtett ki nagy tevékenységet Hadik gróf, hanem élénk részt vett minden közérdekű és társadalmi mozgalomban is. Rákóczy fejedelem hamvainak hazaszállításánál ő volt a diszmenet vezére, a mely kitüntető megbízatásra daliás termete szinte predestinálta őt. Különösen sokat köszönhet neki Abaujtornamegye, melynek társadalmi és közéleti irányításában vezető szerepet vitt s alig van olyan közérdekű intézmény, melyben nevével ne találkoznánk. Einöke Abaujtornamegye gazdasági egyesületének, mely az ő elnöklete alatt szép lendületnek indult. Mint gazda is említésre méltó tevékenységet fejtett ki, mert nagy kiterjedésű birtokainak kezelését személyesen intézi s szakavatott vezetése mellett a gazdaság minden ágát virágzóvá tette. Állandó lakhelye Abauj- tornamegyében Nádaskán van. Ide vonult vissza a katonaságtól való megválása után és itt alapította meg nejével Zichy Alexandra grófnővel családi lakhelyét. Hadik János gróf 1863. november 23-án született Páloson Ungmegyé- ben. Középiskolai tanulmányát Kassán végezte. Miután érettségi vizsgálatot tett, a bécsújhelyi katonai akadémiába lépett, ahonnan mint huszárhadnagy került a közöshadseregbe. Mint főhadnagy rangjának megtartásával szolgálaton kívüli viszonyba helyeztette magát. Ekkor vette nőül Zichy Alexandra grófnőt, néhai Zichy Sándor gróf seregélyes! nagybirtokos leányát. Egy ideig nagy terjedelmű birtokain gazdálkodott, mígnem a politika a küzdők sorába szólította. Véres csaták. Egy katonai folyóirat érdekes adatokat közöl az ujabb- kori történelem három csatájáról: a lipcsei, a metzi és a mukdeni ütközetről. E szerint a lipcsei három napos csatában (1813. évi október 16-tóí 18-ig) 460.000 ember küzdött egymással és a halottak és sebesültek száma 92,000 volt. Az ugyancsak három napig tartott metzi ütközetben (1870. augusztus 16-tól 18-ig) 343,000 küzdőre 74,500 halott és sebesült esett, mig a tizenöt napos utolsó mukdeni harcnál 610,000 volt a harcolók száma és 116,000 a halottaké és sebesülteké. Ez összeállítás szerint tehát a küzdő seregek számához viszonyítva, a lipcsei csata volt az újabb kor történelmében a legvéresebb. Scanned by CamScanner
