Székes-Fejérvári Naptár, 1909 (37. évfolyam)

Szépirodalmi rész

49 Dr. Saára Gyula polgármester. A múlt év május 11-én, egy reménynyel teli, szebb jövőt Ígérő nap •\ köszöntött ránk székesfehérváriakra. A város vezetésében, kormányában je­lentős fordulat állott be; Székesfehérvár ős koronázó város polgárai maguk fölé emelték, polgármesterükké választották dr. Saára Gyulát, Székesfehérvár > szab. kir. város országgyűlési képviselőjét. Dr. Saára Gyulát már múltja predeszinálta erre a magas állásra, mert önzetlenül működött a város javán, mint annak törvényhatósági bizottságának a tagja. És most, hogy elfoglalta hivatalát, bizalommal teli várakozással fordulunk felé, mert tőle reméljük, hogy bölcs és a jövőbe látó vezetésével kizökkenti városunkat az elmara­dottság kátyújából és a modern városok színvonalára emeli. Saára Gyula 1855. október 24-én született Tatán. Kilenc hónapos volt, amikor édesatyja Saára Iván, aki a telekkönyvi betétszerkesztéseknél, mint telekkönyvvezető működött, Székesfehérvárra költözött. Így bátran mondhat­juk, hogy Saára Gyula közülünk való, mert hisz itt nevelkedett kis gyermek korától fogva. Itt járt iskolába, itt végezte középiskolai tanulmányait és a ciszterciták helybeli főgimnáziumában 1873-ban érettségizett. Jogi tanulmá­nyait 1878-ban Budapesten végezve, visszajött Székesfehérvárra és Nagy Ignác ügyvédi irodájába lépett gyakorlatra, majd pedig irodájának vezetője lett. 1881-től 1884-ig azalatt, mig Nagy Ignác Fehérvármegyénél mint he­lyettes tiszti főügyész működött; nagy segítségére volt neki Saára Gyula, aki ekkor ismerkedett meg a közigazgatás minden fázisával, amely tudásá­nak, polgártársai érdekében munkálkodva, nem egy Ízben vette nagy hasznát. Az iparos osztály iránti szeretete és ügyeik iránti érdeklődése már korán megnyilatkoztak. Felolvasásokat tart az iparos ifjúsági egyesületekben és azoknak hamarosan éltető lelke lett 1878-ban a csizmadia ipartársulat, amelynek Nagy Ignác volt az ügyésze, jegyzőjévé választotta. Ezen minő­ségekben Saára Gyula hervadhatatlan érdemeket szerzett és ezen időben kifejtett munkásságáról kell, hogy Székesfehérvár minden iparosa hálásan emlékezzék. 1879-ben megalakította az általános ipartársulatot, amelynek szintén jegyzője volt. Mint általános ipartársulati jegyző szervezte az 1884 évi XVII. t.-c. alapján létesült ipartestületet. Fényes tanujelét adta ekkor nagy szervező képességének és ügyesen diplomatikus érzékre valló eljárásával megoldotta az ipartársulatok között felmerült kanapé processust. Ugyanis az ipartásulatok mindegyike a maga elnökét akarta az ipartestületi elnöki 4 Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents