Székes-Fejérvári Naptár, 1907 (35. évfolyam)

Szépirodalmi rész

87 fással. Pedig óráról-órára gyengébb lett és időközönkint sajátságos tünetek mutatkoztak, amelyek eleinte a legnagyobb zavarba ejtették az orvost, de a mi fölött a beteg legkevésbbé sem látszott csodálkozni. Talán titokban örült a közeli halálnak? Talán örült, hogy megmene- kedhetik a szenvedélyes, követelő szerelem elől, mely a zsarnokság jellegé­vel bir, ha a nő szivének egy dobbanásával sem viszonozza azt a szerelmet És Mr. Arnold, vájjon látta-e a veszélyt, mely fenyegette, avagy olyan vak volt, hogy még a halál felé hervadó nőben is örökifjú eszményét látta, akit imádott, nem pedig a nagyon közönséges nőt, akivel tizenöt év óta volt megesküdve. Olykor szinte elállott Dr. West szívverése, ha arra gondolt, hogy nem­sokára kötelessége lesz közölni a férjjel, minő veszély fenyegeti a nejét, de ma egy olyan felfedezéssel állott szemben, amely teljesen készületlenül ta­lálta őt és nem tudta mit tegyen. Felugrott és gyors léptekkel járt alá s föl a szobában, mialatt egyes szavak lebbentek el ajkairól. — Mindig a vegyészetid foglalkozott — orvosi szaklapokat olvas — érdeklődik az uj orvosságok iránt — mérgek mint tápszerek — a magam részéről nem sokat tartok az e fajta drasztikus gyógyszerekről, — bizonyára titokban gyógyitgatta őt — alkalmasint megakarfa őt erősíteni — igen, igen, igy van ! — de milyen rosszul tette — milyen oktalanul — majd holnap beszélek vele — ha nem tudnám mennyire szereti őt, azt hihetném — azt hihetném! — de dr. West nem merte kimondani gondolatait. Letette ka­bátját és hozzálátott rendes napi foglalkozásához. Mrs. Arnold egy csendes, egyszerű asszonyt hozott magával férjhez- menetele alkalmával, mint szobaleányt, aki az utolsó időben ápolónője is volt. Határtalan ragaszkodással viseltetett úrnője iránt, ki viszont a legna­gyobb bizalmat tanúsította iránta, amely méltán felkeltette volna Mrs. Arnold féltékenységét. De Mrs. Arnold legcsekélyebb jelét sem árulta el annak, hogy rosszul e$ik neki e bizalmaskodás azzal érvelve, hogy folyton gyen­gélkedő nejének szüksége volt a gondos ápolónőre és természetesnek ta­lálta, hogy fölibe helyezi őt a többi cselédeknek. A maga részéről ez a nő tiszteletet tanúsított gazdája iránt, de semmi egyebet. Mrs. Arnold szeretetreméltósága és kellemes megjelenése ép oly kevés benyomást tett a cselédre, mint úrnőjére és soha senki sem látta őket mosolyogni Mrs. Arnold társaságában. Az utóbbi időben a leány is épen oly komor és zárkózott lett, mint a gazdája és ha ez a kedélyhangulata úrnője egészsége miatti aggodalmá­nak volt betudandó, különösnek tűnhetett fel, hogy azt soha egy szóval vagy pillantással sem árulta el Dr. West előtt. Ö kezelte a gyógyszereket, bár legtöbbször Mr. Arnold sajátkezüleg Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents