Székes-Fejérvári Naptár, 1907 (35. évfolyam)
Szépirodalmi rész
63 Az év története. Nemzeti ébredés. Az 1905. év őszén minden honfi-szív mély aggodalommal tekintett a jövőbe, amidőn az alkotmányellenes törekvések közelgő diadalán ezréves nemzeti közkincsünk, sok vihart kiállott alkotmányunk végveszedelmét jósolta a megfertőzött köztudat. A politikai felsőbb régióknak szinte rémes jelenségei tartották izgalomban a kedélyeket. A képviselőház — elnapolása után — 1905. évi szeptember 15-én nyitotta meg újra az üléseit. Szembenállt a két tábor. Az ügyvezető kormány s az alkotmány sáncain állást foglaló törvény hatóságok, a magyar vezényszó ellen tiltakozó király s a felébredt nemzeti önérzetből táplálkozó s nemzeti vívmányokat követelő törvényhozó testület között annyira élesedtek az ellentétek, hogy a Fejérváry minisztérium még a képviselőház üléseire sem mert elmenni. A legalkotmányosabb agg király lelkén fájó sebként ült hű magyarjainak elégedetlensége, fontolóra vette az idők jelét hirdető lázas közállapotot, szakított tanácsosaival, hogy új irányt adjon a nemzeti törekvések megvalósulásának. Szeptember hó 23-án a szövetkezett ellenzék vezérférfiai az uralkodó hivó szavára Bécsbe mennek s gróf Zichy Aladár s báró Bánffy Dezső hallják a királyi elhatározást, mely szerint kezökbe helyezi a kormányt, ha lemondanak minden követelésről. Az öt perces kihallgatás megdöbbentette a nemzet bizalmának letéteményeseit, de lemondásra nem birta. A nemzet teljes elkeseredése követte a bécsi kihallgatást. A »darabont-kapitány« elnevezéssel megörökített Fejérváry Géza báró miniszterelnök újra remélni kezdett s a kormány uj programmját kezdte propagálni. A küldöttségek szinte megrendelésre tömjéneztek a csábitó Ígéretekkel előállott kormányelnöknek, aki egy uj élet uj programmjával Ígérte a rendszerváltozást. Csalétekül az általános, titkos, községenként! választó s közvetlen szavazati jogot állította; azután fennen hirdette a két évi katonai szolgálatot, az önálló gazdasági berendezést, az időközben Német- és Olaszországgal megkötött kereskedelmi szerződések lejártakor 1917-ben; megígérte a mezőgazdaság fejlesztését, az állam által megszerzendő és felszabadítandó földterületek parcellázását, az országos közalapoknak hosszú bérlet útján a kisgazdák művelésébe bocsátását, a kis- és középbirtok adósságterheinek csökkentését, a nagy gyáripar megteremtését, a kisipar újjászervezését, hajózható csatornák építését, a termelési területek mesterséges Scanned by CamScanner
