Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)
Szépirodalmi rész - Az év története
Scanned by CamScanner Költők a hazáról fényes álmot szőnek . . . Oh, ti nem nézitek, csak kenyérmezőnek! Nektek csak kenyér kell, minél nagyobb darab! Szitok a fekvésiek, keléstek a harag. Világot akartok megváltani dórén, viperák vagytok a haza emlőjén! Ki kígyóként marja tápláló kebelét: Nem érdemli meg a honi föld kenyerét Szeretem a munka verejtékes népét, Ki szivébe hordja a haza szent képét. S mig küzd a sorsával, a szegény, az árva, Márványkövet is hord a bástya falára. Látom is a jövőt: e nép győzelmét, Már a sáncokon bent égő honszerelmét; Fonom is a koszorúm, lelkes homlokára . . . Jer te legszebb virág: szabadság virága! Magyarország egén azt dörgi a felhő: Minden ember legyen szabad és egyenlő! Jogot mindenkinek, akinek még nincsen! Csak a világpolgár takarodjék innen! Ki ringó bölcsőjét a szemétre hányja, Csöndes koporsó se boruljon itt rája! Verje meg az Isten, veretlen se hagyja, Aki a hazáját hűtlen megtagadja! t — 77 —
