Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)
Szépirodalmi rész - Az év története
Öntsünk ürgét! (Igaz történet.) Irta: Ketskés Elek. Fejérmegye egyik nagyobb községében víg lakoma volt a jegyzőnél: a körvadászatra meghitt környékbeli urakat vendégelte meg a szives házigazda. Jó falusi szokás szerint a pompásnál-pompásabb ételek alig akartak kifogyni. Bár a szabad levegőtől szokatlanul felfrissült vendégek már addig is alaposan nekiláttak az evésnek, — mégis kitörő örömmel fogadták az utolsó előtti tálat, amelyen remek csirke-combok kínálták magukat. — Éljen, éljen! Éljen a háziasszonyok mintaképe! —hangzott kórusban. Mindenki szerette volna külön is kifejezni háláját a kedves asszonykának, de az bizony nem volt sehol; sőt a legutolsó tálat sem ő, hanem maga a házigazda hozta be. Voltak, akik deputációt akartak küldeni a konyhába, s erről a tervükről csak azért mondtak le, mert a gazda ily módon nyilatkozott: — Ohó! uraim! Az a sok »éljen« engem illet, mert ebben a tálban csak az én gondosságomat és ügyességemet látjátok megtestesítve és kirántva. A feleségem t. i. ezeknek a remek comboknak láttára kirúgta maga alól a konyhát, s most pamlagán hever. így azután a szakácsné szerepét nekem kellett átvennem. Ha tehát dicsérettel halmoztátok el e kitűnő étket engedjétek meg, hogy én, mint egyedül illetékes, fejezzem ki érette hálámat! — Éljen a Józsi! Éljen a szakácsné! — hangzott most talán még zajosabban. Vigan láttak a falatozáshoz, némelyik három-négy darabot is kivett egyszerre. Hiába! a városi gyomor legjobban vonzódik a házi-szárnyasokhoz- különösen igy vadászat után. Közben-közben a poharak is csengtek, mert hát a vendégszerető háziúr szorgalmasan öntögetett, s búzgón kinálgatta jófajta borocskáját: — No fiúk! öntsünk ürgét! Érdemes lett volna lepingálni azt a nemes vetélkedést, amelyet a vidám társaság a tál tartalmának elfogyasztása körül kifejtett. A nagy munka közben fel sem tűnt senkinek, hogy a házigazda nem eszik a csirkéből, hanem csak gyönyörködve szemléli vendégei lakmározását. Hogy mégis ő sem maradjon foglalkozás nélkül, azonnal teleöntötte a meg-megürült poharakat, és újra meg újra »általános ivászatot« rendezett, ismételvén szójárását: iv-- Öntsünk ürgét! Scanned by CamScanner — 71 —
