Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)
Szépirodalmi rész - Az év története
45 megnyitó-beszédet mondott, Zalay Mihály főgimn. igazgató pedig nagy tapsviharral jutalmazott ünnepi felolvasást tartott. A színházból a közönség a Petőfi-utcába vonult. Az emléktáblával megjelölt ház előtt felállított emelvényről ismét a polgármester mondott ünnepi beszédet, majd Fiáth Imre törvsz. jegyző szavalta el diszmagyarban Philipp István főgimn. tanár remek alkalmi költeményét. 1 órakor a Magyar Király szálló nagytermében disz- bankett volt. Meg kell említenünk, hogy a Petőfi-emléktábla eszméjét Lauschmann Gyula dr., a Szt.-György kórház osztályos főorvosa, ez az irodalmi működéséről országszerte ismert férfiú pendítette meg. December 8-án az egész kath. világ nagy lelkesedés közepeit ülte meg a szeplőtelen fogantatás hitágazat kihirdetésének félszázados évfordulóját. Magyarországon, Mária országában, ahol a Szűz Anya iránt való tisztelet oly általános, hogy még Kossuth Lajos is az Ő képével ékesittette fel az ércpénzeket, az ünnep jelentősége csak annál nagyobb volt. De illő is, hogy a Magyarok Nagyasszonya iránt minden igaz hazafi illő tisztelettel viseltessék. December 8-án hatalmas népgyülésen tiltakozott Székesfehérvár és környékének hazafias érzésű polgársága az ellen a gyalázatos merénylet ellen, amit Tisza és bepezsgőzött hada a képviselőházzal szemben elkövettek. A nép nagy lelkesedéssel éljenezte a megjelent képviselőket: Zichy Jenő és Zichy Aladár grófokat, Ugrón Gábort, Bartha Miklóst, Horváth Gyula drt és Koller Tivadart; és félremagyarázhatlan formában adta tudtűl a világnak, hogy a nemzeti küzdelem megalkuvást nem ismer. Károly János c. püspök, a székesfehérvári káptalan nagyprépostja negyedszázadon keresztül munkálkodott, amig hatalmas művét, Fejérvármegye Történeté-t megírta. Ezt az önzetlen fáradozást jutalmazta meg Fejérvármegye törvényhatósági bizottsága, amikor a december 28-án tartott díszközgyűlésen köszönetét fejezte ki az ősz főpapnak, és egy emlékalbumot nyújtott át neki. 1705. évi január 2-án Eszterházy Antal azzal a tervvel lépett II. Rákóczi Ferenc elé, hogy egy hírlapot indit. A fejedelem helyeselte a tervet, és április első felében meg is indúlt az első magyarországi hírlap ezzel a címmel: »Mercurius viridicus ex Hungária.« Hirlapirásunk tehát 200 éves jubileumát ülte. Hogy miként fejlődött ezen két század alatt, az kitűnik az alábbiakból: 1830-ban tiz magyar lap volt, 1848-ban nyolcvanhat, 1850-ben kilenc, 1867-ben nyolcvan, 1875-ben kétszáznegyvenhat, 1885-ben négyszáz- kilencvennégy, 1895-ben nyolcszázhat és 1905. Elején kb. ezerhatszáz. Szép- irodalmi lap van 160. A politikai válság megoldása céljából a király március 19-én Budapestre jött, s igy pár napra megélénkült a királyi palota. Elég sajnos, hogy régi vágyunk teljesedését még mindig hiába várjuk. A nemzet kész voit a Scanned by CamScanner
