Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Szépirodalmi rész
84 A két művész lelkesült nyilatkozata Napoleon szivében a szerelemféltés ördögét kelté fel. Ettől fogva egy segédtiszte által szüntelen szemmel tartotta Rodét. Pár hónap múlva a segédtiszt valamely titok felfedezését közlötte a császárral. A császár boszankodva hivatta a rendőrparancsnokot — Fouché, szól a császár, ön minap mindentudóságával dicsekedett; ön azt mondá nekem, hogy mély belátását s argusz szemeit semmi sem kerülheti el. — Most is azt mondom, sire. — Jól van, mondja meg hát nekem, ki az a férfi, ki nem régóta éjjelenkint Chantereine utcában titkon a Grassini házába jár. — Azon férfi a Montblanc utcában lakik, sire, hegedűművész s------— Nos mi? — kérdé a császár felindulva. — S Rode Péter a neve. < — Rode? — Így hát nem csalatkozott segédtisztem, mond Napoleon haragosan, fel s alá járván. — Mától fogva őriztesse Grassini házát, s a ki abba belopózni szándékozik, azt fogassa el. 1’ Fouché távozott, rendeléseket teendő. Este Grassini kisasszony háza körül öt rendőr állott lesben. Mintegy éjfél tájban köpenybe burkolt férfi közeledett, hegedűvel hóna alatt, óvatosan lépdelve a kapuhoz, mely háromszori kopogtatására megnyílt, de midőn azon beakart suhanni, a rendőrök egyike köpenyénél fogva visszatartóztatta; egy más rendőr lámpát tartván arcához, felkiáltott: — Ö az, fogjátok el! E kiáltásra belülről, a ház folyosójáról éles női sikoltás hallatszott. A rendőrök egyike berohant, s a földön eszméletlenül fekvő hölgyet talált, éji pongyolában. Grassini Guiseppa volt az, ki maga jött le kedvesét bebocsátani, s a ki e felkiáltásra »fogjátok el« ájultan rogyott össze. Az elalélt hölgyet szobáiba vitték fel; Rodét a rendőrházhoz kisérték el. IV. Következő reggel a császár előszobájában halvány arcú, gyászba öltözött ifjú hölgy állott, bebocsátásért esdve. Egy apród a titkos szobába ment, hogy bejelentse. j — Sire, az előteremben Grassini Guisseppa várakozik. — Mit akar? kérdé a császár haragosan. — Magán-kihallgattatást kér, sire. Napóleon eleinte habozott, hogy bebocsássa-e a nőt, vagy nem; rövid gondolkozás után végre mondá: — Bejöhet. Grassini a mint belépett, a császár lábaihoz rogyott. Scanned by CamScanner
