Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Az év története
54 mozgalom alkalmával a férfiakat megkorbácsoltatta, az asszonyokat és leányokat pedig részeg kozákokkal megbecstelenittette, azonkívül pedig egész falvakat tett egyszerre és közösen felelőssé a történtekért, — a mi olyan hallatlan eljárás, hogy még a keleti despotismus és a barbár néptörzsek garázdálkodása óta nem akadt rá példa. Harmadszor: Meg hellett halni Plehvenek, mert ő volt az, hogy a forradalom áradatának gátat vessen, a birodalom egyes nemzetiségei között a gyűlöletet feltüzelte; egyiket a másikkal és valamennyit a szent Oroszországgal összekapatta; mert ő volt az, aki Finnország eloroszositását a végietekig vitte, a mennyiben megtörte a lojális és békés ország alkotmányát; mert ő volt az,aki makacs buzgalommal üldözte a zsidókat, a lengyeleket és az örményeket is, a zsidók ellen Hőméiben és Kisinyevben valóságos Szent Bertalan-éjt rendezett, a hol az emberek, a kiknek pálinkával elvették az eszét, olyan kegyetlenségeket követtek el embertársainkon, hogy arra nincsen példa sehol sem. Negyedszer, meg kellett halnia Plehvenek, mert ő volt az, aki arra törekedett, hogy Europa összes civilizált országait egy rendőri hálózatban fogja össze: aki arra törekedett, hogy őket a cárizmus elavult rendszerének megnyerje;meri ő mindenütt, Olaszországban, Franciaországban, Németországban tőrt mert vetni azoknak az orosz forradalmároknak, akik kiszabadultak a moszkvai sas körmei közül. Ötödször, meg kellett neki halnia, mert ő volt az, aki a cárra való egész befolyását arra használta föl, hogy a kelet-ázsiai háborút provokálja; aki egy szerencsétlen országot belekergetett egy áldatlan kalandba; aki hidegvérrel áldozta oda a Bezobrazov, Alexjev és társaik rablóbandájának százezrek ifjú életét és a rubelek milliárdjait, a melyeket egy egész nép éhsége és emberfölötti munkája árán szereztek. A nép és haza civilizáció és emberriség ellen elkövetett eme gonosztettek miatt ítéltük halálra Plehvet.“ Az orosz forradalmi párt azonban nem elégedett meg e boszulással s úgy látszik, hogy megigért szörnyűségeit egyenkint s elég sűrű egymásutánban be is váltja. Augusztus hó 2-án az orosz örmény szuomaliri kerületi főnököt Boguszlavszky alezredest lőtték le, ki állítólag szintén kegyetlen ember volt. Képzőművészeink sorából Fadrusz Jánoson kivül ez idén, fájdalom, többen is kiejtették kezükből a vésőt, ecsetet. Október 16-án meghalt Jan.- •- tyik Mátyás festőművész 39 éves korában, 1904. évi márc. 9-én Goró Lajos festőművész 39 éves korában, junius 15-én Szécsi Antal szobrászművész 48 éves korában, junius 24-én Szász Gyula szobrászművész 54 éves korában és julius 3-án Dunaiszky László szobrászművész 82 éves korában. Ezek közül közelebbről érint bennünket Szász Gyula halála. Székesfehérvári születésű művészünk a folytonosan fejlődő, szorgalmas szobrászok sorából dőlt ki. Iskoláit Székesfehérvárott, Budapesten és Bécsben a Scanned by Camscanner
