Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)
Az év története
58 az, hogy hazánk jövendő hivatását a kelet felé eső országo an eres e. Megtanult szerbül, törökül, oroszul s a balkánnépek történelmét tanú - mányozta. 1866-ban fellépett képviselőnek a szentendrei kerületben, de megbukott. A komoly irodalmi munkával foglalkozó politikust 1869-ben Andrássy Gyula gróf a belgrádi főkonzuli állásra ajánlotta. Közel hét évi belgrádi tartózkodása alatt 1873-ban feleségül vette Bethlen Vilma grófnőt. 18/5-ben hazajött s képviselővé lett. Politikai felfogása terjesztésére lapot alapított »Kelet Népe« címen, s számos tanulmányt irt a balkán népek jövőjéről és múltjáról. Ezen érdemei elismeréséül választotta meg az Akadémia tagjául. 1879-ben a külügyminisztériumba került osztályfőnöknek, s az 1881-iki lázadás után lett közös pénzügyminiszterré s egyúttal Bosznia és Her- czegovina kormányzójává. Itt elért sikereit eléggé méltányolni alig lehet ilyen röviden, csak az az egy bizonyos, hogy korai halálát túlélik azok, s maradandó lesz emléke bennük. A magyar politikai életet alaposan kizökkentette kerékvágásából egy párját ritkító eset jul. hó végén. A képviselőháznak jul. 29-én d. e. 10 órakor megnyílt ülése a rákövetkező éjjeli 1 óráig tartott. A miniszterelnök napirend- indítványán zúdult fel az obstrukció, de ennél sokkal nagyobb dolog tartotta példátlan izgatottságban a képviselőket. Az történt, hogy Pap Zoltán függetlenségi képviselő tiz ezer koronát tett le a Ház asztalára, mint a mely- összeggel valaki meg akarta őt vesztegetni, ha elutazik a fővárosból vagy- felhagy az obstruálással. Nagy izgalom támadt erre, s Pap Zoltánnak a minden oldalról hangzó követelésre meg kellett neveznie a vesztegetőt Dienes Márton , volt függetlenségi képviselő s lapszerkesztő neve hangzott el. Majd felállott Lovászy Márton, a »Magyarország« szerkesztője s elmondta,, hogy lapja kiadóhivatali főnökénél egy más valaki járt s harminc ezer koronát ajánlott hasonló szolgálat fejében. Ez az ajánlattevő Singer Artur német újságszerkesztő volt. A nagy megbotránkozás első pillanatai után- indítványt tettek, hogy a vesztegetések ügyét egy parlamenti bizottság vizsgálja meg. Ehhez a miniszterelnök'is, s a képviselőház is hozzájárult s a képviselőház zárt és nyilt ülésekben a késő éjjelig a legszenvedélyesebben vitatkozott. Másnap nem tartott ülést a képviselőház csak a mentelmi bizottság, de mégis világosság derült a vesztegetési ügyre, mert kitudódott, hogy Dienes Márton külföldre szökött s Szápáry László gróf fiumei ko/mányzó lemondott állásáról. Hire futott hamarosan, hogy a gróf pénzével tették a kísérleteket. Dienest tehát nem hallgathatta ki a 31-én összeült parlamenti bizottság, Szápáry gróf ellenben töredelmes vallomást tett, hogy a pénz tőle származott s becsületszavára állította, hogy ezen lépésére senki befolyással a politikusok közül nem volt, hogy mindezt saját kezdeményezéséből tette, mert a köznek vélt jó szolgálatot tenni. Nagyon lesújtva vallotta be, hogy szándékának ellenkezője vált be. Scanned by CamScanner
