Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)
Az év története
negyven bombát bocsátott fel, melyek óriási kígyókként futottak a magasba, S ott recsegve-ropogva száz meg száz apró csillagra szakadva hullottak alá. Ez volt kezdete, s azután még másfél óra hosszáig szakadatlanul sis- tergett, pufogott a sok tűzgolyó, napok, csillagok, virágcsőt, bokrétát, kévét ábrázoló pirotechnikai csoda. Közben nagy állványokon gyűlt ki a tűz, meglepő alakokat alkotott a töménytelen tiizcsillag. A király mellképe, a szent korona alakja, ennek színes drága kövei tűz utánzatban, vízesés mása percekig tartó tüzömlésben: csupa káprázat. Ennek a tündérmesébe illő fénypompának a koronája lett volna a Dunai ünnepély tervezetének az az Ígérete, hogy a Gellérthegyen tűzhányó vulkán kitörését is bemutatják. Sajnos azonban a csak estefelé elállott esős idő az erre a célra végzett előkészületeket részben hátráltatta, részben el is áztatta. De még igy is feledhetetlen szép látványosságnak voltak tanúi azok, kik a Dunapartokon voltak. Ezek száma hozzávetőleg több lehetett 300 ezernél. A környék falvai mind élvezték (a pesti oldalon) a Gellérthegyen végbemenő tűzijátékot. Fedák Sári. Ezen a tavaszon a budapesti Népszínházban egy darab, rövid idő alatt, olyan sikert ért el, a minőt magyar darab ekkoráig még soha. Három és fél hónap alatt százszor adták a a Bob herceget A szövegét Martos Ferenc és Bakonyi Károly Írták, a zeneszerző pedig Huszka Jenő. A darab dalainak olyan nagy népszerűségük lett, hogy azóta mind- mostanig hallani azokat. Azt zongorázzák, dúdolják, verklizik, fütyülik mindenfelé. A darab főszerepét Fedák Sári alakította s eljátszotta 100-szor egymásután. Aprilis 8-án, a 100-dik előadáson úgy a színházi személyzet, valamint a közönség ünnepelte a temperamentumos finom művésznőt. Természetes, hogy a jubiláns esti ünneplésben a szerzőknek is bőven jutott a babérból és a tapsból. A hazai eseményekről a közfigyelmet egy szörnyű esemény hire terelte el, mely az egész világot meglepte jun. 11-én. A belgrádi helyőrség tisztjei összeesküdtek s azon éjjelen meggyilkolták a királyt, királynét, ennek testvéreit, valamint két minisztert s két udvari főtisztet. A hallatlan vérfürdő története a következő: Sándor király egyetlen fiú volt. 1876-ban Belgrádban született. Gyermeksége sivár volt, mert szülei folytonos viszálykodásban éltek. Mikor végre anyja szakitott férjével, fiát is magával vitte Wiesbadenbe. Milán, az apa, azonban kivitte, hogy a német hatóságok kiadták a szerb trón örökösét miután kiszakították az anyai karok közül. Visszahozták hát Sasát s otthon neveltették. 188Q. márc. 6-án Milán lemondott a trónról fia javára. Sándor tehát 12 éves korában lett királylyá. Helyette három regens kormányzott: Risztics, Frolics és Bclimarkovics. Nem sokáig maradt azonban a dolog igy. Milán, az apakirály magára hagyta fiát, ki egyszer csak gondolt egyet s a négy év óta uralkodó regenseket lecsukatta s kiáltványban köztölte — 53 — ] Scanned by CamScanner
