Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)
Kalauz - Fehérvármegye
191 Mezőgazdasági tuűnivalck Daczára annak, hogy manapság a műtrágyázás egész Európában nagy elterjedésnek örvend, hazánkban csakis a nagyobb gazdaságokban, ott ahol a modern mezőgazdaság minden mozzanatát a legnagyobb figyelemmel kisérik és a külföldön hosszadalmas kísérletekből merített tapasztalatokat saját hasznukra forditani igyekeznek, találjuk meghonosítva a műtrágyát; sőt a nagyobb gazdaságok intézői oly gyakorlatot szereztek a helyes műtrágyázásban, hogy e tekintetben semmivel sem állanak a külföld szakférfiai mögött. Sajnos nem igy áll a dolog a kisgazdákat illetőleg, pedig hát ki ne tudná, hogy éppen a kisgazda van legritkábban azon szerencsés helyzetben, hogy elegendő istállótrágyával rendelkezzék. Előfordult sok esetben, hogy a kisgazda is ráadta a fejét a műtrágyázásra, de az első kísérlet — helytelenül alkalmaztatván a műtrágya — nem sikerült és ennek folytán hamar kimondatott a sentenczia, hogy hát a műtrágya semmit sem ér! Pedig, dehogy nem ér, csakhogy megfelelő műtrágyával kellő időben és helyes módon kell trágyázni. Hogy a növény teljesen kifejlődjék és magvát vagy gyümölcsét megérlelhesse, csak úgy lehetséges, ha a talajban megtalálja mindazon tápanyagokat, nevezetesen foszforsavat, kálit és légenyt, amelyek nélkül erőteljes, egészséges fejlődés el nem képzelhető, azonfelül nagy szerepet játszik a mész is. Ha már most a kisgazda nekimegy a műtrágyázásnak anélkül, hogy jó előre némi tájékozást szerzett volna és p. o. csakis foszforsavas műtrágyát vásárol, mert foszforsav a legfontosabb tápanyag, gyakran megesik, hogy ezzel is szép, sőt néha nagyon szép eredményt ér el, de azért ez helyes trágyázásnak még sem mondható, mert nagy terméstöbblet csak akkor érhető el, ha mindhárom tápanyagot megfelelő arányban adjuk a talajnak. Miután pedig hazánkban, hol sok a pillangós növény (lóhere, luczerna) a légeny kevésbbé fontos szerepet játszik, (a gyöngébbek kedvéért itt felemlítjük, hogy a pillangós növényeknek megvan az a természetadta képességük, hogy a légenyt a levegőből felveszik és gyökereik utján a talajba vezetik) csakis a foszforsav és káliról fogunk szólni, illetve azon műtrágyákra rámutatni, amelyek ezen legfontosabb tápanyagokat a legköny- nyebben felvehető, tehát a leghatásosabb alakban tartalmazzák, anélkül azonban, hogy ha kedvezőtlen száraz időjárás következtében a talajban hatásukat ki nem fejthetik, értékükből bármit is veszítenének, mert van ám ilyen is! A legkitűnőbb és leghatásosabb foszforsavas műtrágya kétségkívül a Thomassalak, ha valódi t. i. ha a zsákok ólomzárra! és »csillag«- védjegygyel vannak ellátva, mert ellentétben az egyéb foszforsavas műtrágyákkal hatása nem csak egy, hanem hálom évre terjed és azonfelül még 500/0 meszet is tartalmaz. A kálitrágyából is csak kettőt választhatunk t- i. gabona és kapásnövények alá 40°/o-os kálisót, rétekre és herésekre pedig kainitot. Felette örvendenénk, ha jelen soraink arra serkentenék a gazdaközönséget, hogy ha egyelőre nem is nagy mértékben, de legalább kísérletképpen hozzáfognának a műtrágyázáshoz, mert ma már jó! jövedelmező gazdaság «nélkül nem képzelhető. Egyébiránt a legrészletesebb útbaigazítással kési ségesen szolgál: Kalmár Vilmos Budapest, VI., Teréz-körut 3. Scanned by CamScanner
