Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)

Szépirodalmi rész

109

— Hát mondjon rimet erre a szóra: csorba.

Vitkovits egyet köszörült a torkán s elkezdé:

Sok ifjú hullt a porba,

Mért sietett a táborba,

Sok legényért ittak torba,

Mért bujt be a monostorba.

Guta üti azt meg orrba,

A ki vizet tölt a borba,

Igyunk tehát tiszta sorba, így jutunk el a vén korba.

A magyar színészet kitűnősége, Megyeri, halálos ágyán barátaitól körülvéve, ezt mondta:

— Vigasztalódjatok, édes barátim, úgy sem fogtok miattam annyi ideig sírni, mint a meddig nevettetek rajtam.

Két lengyel zsidó üzletet akart egymással kötni, de mind kettő annyira tökéletes volt az alkuvásban, hogy egymást semmikép sem tudták becsapni. Erre A. a következő átkot mondta B.-re: »A miért te olyan kapzsi vagy, hát legyen neked hét országod, hét országban hét megyéd, hét megyében hét városod, hét városban hét házad, hét házadban hét szobád, minden szobádban hét ágyad s aztán minden ágyadban hetvenhétszer leljen ki a hideg!«

Gr. Széchenyi István 1847-ben ment először Tokajból Náményig a Tiszán, kémlelve, vájjon a viz alkalmas-e itt a hajózásra? Bércéinél kiköttette a hajót, hogy a partra tódult nép annál közelebbről csodálkozhassék rajta. A cigándiak közül is volt egypár a tömegben, kik sorra megjárták a gőzös minden zegét-zugát. Mikor kiakartak menni a hajóból, kérdezi tőlük a gróf:

— Nos emberek, hogy tetszik ez a hajó?

__ Nem találunk benne, uram, semmi hibát . . . Csak az benne a

legderekabb, hogy az kereke úgy kapari a vizet mint az kutya . . .

Újév reggelén pajtását nagy hangon kiáltva kérdezi a diák:

— Találd ki, mit kaptam újévre?

— Ugyan mit? kérdi kíváncsian a másik.

— Náthát! —

— Mi a csalás ? — kérdi a tanár a vizsgálatra jelentkezett jogásztól.

— Csalás az, ha a tanár ur engem a vizsgálaton megbuktat.

— Hogyan érti ezt?

— A büntetőtörvény szerint csalást követ el az, aki másnak a tudatlanságát felhasználja, hogy őt megkárosítsa.

Scanned by CamScanner